Pest megye lakossága 2011 és 2017 között 54 ezer fővel nőtt. A főváros környékén rengeteg az ingázó. A legtöbb helyen autóznak az emberek, jóllehet egyetlen útvonal elérhető csak. Északi irányban elég a 11-esre gondolni, amit képtelenség kikerülni. Marad a MÁV vagy bármilyen buszjárat. Persze utóbbit is érinti a közúti torlódás. Esetleg marad a bicikli. Csakhogy a kerékpárosok évek óta hiába lobbiznak azért, hogy bringaúton könnyebb legyen a bejárás. Nem csoda, ha ez a lehetőség a legtöbb közlekedőnek a sci-fi kategória. Körinterjúban kértük Pest megyei önkéntesinket, értékeljék a viszonyokat és 1-től 10-ig terjedő skálán pontozzák saját településüket.

Ha törődsz a környezeteddel, és azon gondolkodsz, hogy hogyan tudod azt jobbá, élhetőbbé, szebbé tenni és mindezért szívesen is tennél a szabadidődben, akkor ne is keresgélj tovább. Kattints ide!

A belváros felé közlekedő megállókban 2 troli és legalább 10 másik buszjárat utasai szállnak le és fel naponta. Csúcsidőben egymást érik a járművek, a viszonylag szűk úttest miatt (egy sáv van csak az autósoknak és egy a tömegközlekedésnek) gyakran így is nagy a káosz. A bonyolult forgalmi helyzetet különös jelenség teszi még izgalmasabbá. Néhány autós nem látva jobb megoldást, egyszerűen a buszmegállóban parkol. A járdán.

Ez a bejegyzés főként a balek módon lezárt bicikliutakra koncentrál. A jelenség, amellett, hogy meglepően gyakori, sajnos a közlekedés minden résztvevőjét kedvezőtlenül érinti, akár gondolnánk, akár nem.

Városszerte érkeznek a panaszok hiányzó kukákról, megrongálódott fedelekről és széttört szemetesekről. A jó és a rossz hír is egyben, hogy a helyzet egyszerű: a dizájnkuka jelenség egyszerűen gazdátlan a fővárosban. A szétment fémedények az Etele tértől a belvároson át a Széll Kálmán térig mindenhol őrzik az egyszeri felújítások csúfos kudarcát.

Előfordul, hogy a tavaszi hónapokban szólnak a Járókelőnek egy-egy kallódó fenyő miatt. Pedig a gyűjtés januárban véget ér. Nagyjából félmillió fát szednek össze ilyenkor az utcákról Budapesten. Jó esetben az utcákról. Székesfehérváron például a fák közé akadt egy ablakon kidobott fenyő. De kigyűjtöttünk még néhány meghökkentő megoldást.

A héten rövid blogbejegyzésben találgattuk, mi lehet az oka annak, hogy Budapest egyik leglátogatottabb helyszínén, a Budai Várban miért maradt el a jegyautomaták telepítése. Immáron 5 éve.

2014 óta 300-nál is több jegyautomata működik városszerte és az agglomerációban. A főváros egyik legforgalmasabb pontján viszont egyetlen darabot sem sikerült elhelyezni. 

A Gólya egy évek óta a nyolcadik kerületi Bókay János utcában, szövetkezeti alapon üzemelő közösségi tér: teret ad koncerteknek, buliknak, előadásoknak, de egy időben napközi is szerepelt a programkínálatban. Most viszont költözni kényszerülnek – ez a döntés pedig komplex gazdasági-társadalmi változások miatt született meg. Blaskó Zsófia készített interjút Vitézy Marcellal, aki a Gólyában dolgozik, valamint a PÉNZ nevű bulisorozat egyik szervező tagja.

Hogy mitől lehet egészséges egy közterület, arról elsőre talán homályos fogalmaink lehetnek. Amikor először hallottam az „egészséges utca” kifejezést, valami olyasmire gondoltam, hogy biztosan elkerülik az autósok és nincs szemét. Ennél persze egy picit árnyaltabb a fogalom, de az is biztos, hogy az alábbi bejelentések tanúság szerint látatlanban is azt mondhatjuk: akár káros, akár nem, egyszerűen rossz érzés például szemetes buszállomáson várakozni, vagy vaksötétben igyekezni hazafelé.