Ez a bejegyzés főként a balek módon lezárt bicikliutakra koncentrál. A jelenség, amellett, hogy meglepően gyakori, sajnos a közlekedés minden résztvevőjét kedvezőtlenül érinti, akár gondolnánk, akár nem.
Ahogy az egyik felhasználónk írta korábban, elég egy hanyagul kihelyezett tábla és kész a káosz.
Ha csak félig húzzák be a lezárást jelző táblát a kerékpárútra, akkor abból nem egyértelmű, hogy felbontás miatt nem lehet rajta továbbhaladni. Aki már járt rajta, és tudja, emiatt az úttesten teker, azt meg ledudálják és leszorítják azok, akik szerint nincs is lezárva.
A biciklivel vagy autóval közlekedők és a gyalogosok is egyaránt megzavarodnak, ha nem egyértelmű egy-egy jelzés. Talán ennek a jelentőségét ismerte fel a londoni közlekedési társaság is, amikor kézikönyvet hozott létre az ideiglenes lezárások lehetőségeiről és fajtáiról. A cél az, hogy az úton folyó munkák idején is garantálják az emberek biztonságát, legyen szó kerekesszékes közlekedőkről, vagy rollerezőkről. A kiadvány külön fejezetben tárgyalja a bicikliseket és külön a többi felhasználót, illetve a különböző ábrák és megfelelő jelzések leírására is nagy figyelmet fordít. De olyan térelválasztó elemeket is listáznak a mellékletükben, amelyekkel magyar városokban aligha találkozhatunk. Pedig az eszközök mindegyike arra szolgál, hogy a kijelölt ideiglenes útvonalat biztonságossá tegye.
forrás: London Temporary Traffic Management Handbook
Budapesten a Magyar Kerékpárosklub folytat kiterjedt levelezést a témában. Munkatársuk azt mondja, néha még a Red Bull is jobban teljesített a kérdésben, mint a Budapest Közút, amikor a sokat kárhoztatott és végül megfúrt Air Race idejére, az érintett útvonalakon közlekedők számára jóval a lezárás előtti szakaszon jelezték, hogy terelésre kell számítani. A kerékpáros érdekképviselet szerint két dolog fontos igazán: az egyik, hogy jó előre látható legyen a várható forgalmi változás, a másik pedig, hogy legyen (kiépített) alternatív útvonal.
Ez a videó épp egy ilyen példát mutat be Amszterdamban.
View this post on Instagram
Összehasonlításként mutatjuk a Járókelőre feltöltött fotókat.
A panaszok egy része persze előbb-utóbb megoldódik, de leginkább azért, mert elkészül az adott szakasz felújítása vagy javítása és helyreáll a szokott rend. Vagyis a kivitelező megússza terelőútvonal kialakítása nélkül, a közlekedők pedig más megoldás után néznek - ha tudnak.
Minden idők leggázabb ügye a témában egyébként a IX. kerületi Máriássy utcánál van, ahol omlásveszély miatt kellett támfalat felhúzni a Rákóczi híd oldalában, de ezzel lezárták a kerékpárutat. A kerékpárúton közlekedők számára alternatív útvonal kijelölését, kerékpáros nyom felfestését már külön kellett kérni. Legutolsó információink szerint pedig a járdára vezetett kerékpárosokat egy elég magas padka fogadja.
A leomló támfal évek óta fejtörést okoz a szolgáltatóknak - és a közlekedőknek is.
Mégis milyen szemléletet feltételez mindez a városüzemeltetés részéről? És ha a fenntartó gondol is a közlekedőkre, gyakran előfordul, hogy végül a kivitelező hibájából bénul meg a kerékpárút közlekedése, amikor a munkagépekkel elállják az utat. Jóllehet, máshol is tudnának parkolni vagy várakozni a gépekkel.
A gyalogosok szempontjairól Balogh Samu várostervezőt kérdeztük. Szerinte a tudatos forgalomszervezés azt is jelenti, hogy a megrendelő és a kivitelező egyaránt tisztában van vele, hogy a terelés eleve olyan konfliktusforrást jelent a közlekedők számára, amit jobb elkerülni. Még akkor is, ha a felújítási vagy átalakítási munkák miatt mindenkitől elvárható lenne a türelem. Ugyanakkor azt mondja:
A nemzetközi példáktól fényévekre vagyunk. Nehezen elvárható, hogy alternatív útvonalakat építsenek, miközben a biciklis infrastruktúra egyébként sem túl fejlett a városokban. Az érthető jelzések használata lenne a minimum cél.
Vagyis adott esetben még az is jobb, ha a járdára terelik a biciklis forgalmat. A legideálisabb megoldás sokszor nyilván pluszforrást is igényel, de amíg ez valamiért hiányzik, egy kis figyelmesség is sokat segíthet.
