A sok városjárós, közterületi problémával foglalkozó poszt után itt egy habkönnyű élmény minden kedves rajongónknak. Az év legcukibb városi témájú tartalma minden bizonnyal Emil Chalhoub sorozata, a gazdájukkal közlekedő vagy éppen a gazdikra várakozó városi kutyákról.

Lesz-e gesztenyefa a jövő Budapestjén? Mi az a villámárvíz és kell-e félni egy esetleges tűzvésztől Magyarországon? Mit tehet egy város vezetése a klímavédelemért és mit tehet a lakosság? Egyáltalán hogyan változik az élet a világ városaiban az éghajlatváltozás hatására? Túlélő városok, városi túlélők. Interjú Ürge-Vorsatz Diána klímakutatóval, a Közép-Európai Egyetem professzorával, a Kormányközi Klímavédelmi Testület egyik alelnökével.

Aki tudja, hogyan működött korábban a városligeti strandröplabda-pálya, annak ez minden magyarázat nélkül is éppen elég jó hír. Aki nem, annak most elmondjuk az előzményeket és azt, hogy miért is örülünk mi ennek annyira.

Törődsz a környezeteddel és szeretnél hozzájárulni, hogy a lakhelyed jobbá, élhetőbbé, szebbé váljon? Akkor ne is keresgélj tovább. Kattints ide, és olvasd el a részleteket!

Hogy mi a közös a londoni Olimpiai parkban és Veszprémben? Hát persze hogy az extenzív és intenzív gyepfelületek megkülönböztetése. De mit is jelent ez pontosan? És mire jó mindez a gyakorlatban? A XXI. századi város parkfenntartási kihívásairól beszélgettünk Pernesz Kata tájépítészmérnökkel, a veszprémi VKSZ Zrt. munkatársával.

Lassan azt mondhatnánk: nincs valamirevaló civil szervezet futócsapat nélkül. A mozgás a városban is fontos és jó dolog. És ha egy jó ügy érdekében fut egy közösség, az még jobb. Nyilván elfogultak vagyunk, de nekünk a Járókelő futócsapata a legkedvesebb. Ismerd meg őket! 

Rengeteg bejelentés érkezik a Járókelőre a közterületi zöldfelületekkel, növényzettel és a közparkokkal kapcsolatban – túl magasra nőtt a fű, a gaz, túllombosodtak a fák és bokrok. Ezért is voltunk kíváncsiak, mihez kezdenek a Budapesten keletkező zöldhulladékkal, megkérdeztük hát Sohajda László, a FŐKERT Keresztúri úti komposzttelepének üzemvezetőjét.

A Social Design Cookbook tucatnyi sikeres projektet vizsgálva szeretne segédletként szolgálni azoknak, akik közösségeket hoznának létre, egy számukra fontos társadalmi ügy érdekében.

Egy pár percig használt zacskó vagy üdítős doboz lebomlásához ugyanis éppen ennyi idő szükséges. Érthető módon olyan egyenlőtlen ez a helyzet a természet kárára, hogy a dolog súlyosságára világszerte egyre kétségbeesettebb módszerekkel próbálják felhívni a figyelmet a környezetvédelem iránt elkötelezett civilek. Budapesten még mindig inkább a békés módszerekkel próbálkoznak. Jóllehet, számos klímakutató szerint az sem lenne túlzás, ha tucatnyi ember az úttesten fekve akadályozná a forgalmat hétköznap délután a Rákóczi út kellős közepén, annyira vészes a helyzet.

Bevallom, ritkán vonatozom. Egy időben ingáztam a főváros és Kelet-Magyarország között, de szerencsére már csak alkalomszerűen megyek. Az egyik ilyen alkalom apropóján pedig végül mégis a vasút mellett döntöttem. A régi rossz emlékek megfakultak, gondoltam, adok egy esélyt. Az autó kevésbé környezetbarát, utasom sem volt, ráadásul nem olyan sietős a dolog. Úgy számoltam, ha a 10.23-kor induló IC-vel megyek a Nyugatiból, akkor kényelmesen megérkezek a 15.00 órai debreceni programra és még dolgozni is tudok. Tévedtem.