Egy pár percig használt zacskó vagy üdítős doboz lebomlásához ugyanis éppen ennyi idő szükséges. Érthető módon olyan egyenlőtlen ez a helyzet a természet kárára, hogy a dolog súlyosságára világszerte egyre kétségbeesettebb módszerekkel próbálják felhívni a figyelmet a környezetvédelem iránt elkötelezett civilek. Budapesten még mindig inkább a békés módszerekkel próbálkoznak. Jóllehet, számos klímakutató szerint az sem lenne túlzás, ha tucatnyi ember az úttesten fekve akadályozná a forgalmat hétköznap délután a Rákóczi út kellős közepén, annyira vészes a helyzet.

A hazai Greenpeace aktivistái viszont inkább egy olasz természetvédők által készített hulladék-bálna figuráját lízingelték pár napig. A valóságban egy kamasz és egy bébi bálnának megfelelő méretű installáció azt ábrázolja, ahogyan a vízi óriások műanyag szemétszigetek között evickélnek az óceánban. A Parlament előtt vagy a Deák tér közepén ez persze leginkább jó fotótéma, semmi más. Csakhogy az a helyzet, hogy közben a világ nem is olyan távoli pontjain ez a valóság. És tévedés lenne azt gondolni, hogy Magyarország nem érintett a szennyezésben.

A hulladék 80%-a a szárazföldek belsejéből kerül a tengerekbe, például áradásokkal, vagy a folyók sodrásával, illetve a széllel. Magyarország legnagyobb folyója, a Duna naponta 4,2 tonna műanyag hulladékot szállít a Fekete-tengerbe.

- írják a kampányhoz szánt közleményben. Számításaik szerint percenként egy kamionnyi műanyag ömlik a tengerekbe világszerte, abból a 300 millió tonnából amit évente kitermel a civilzáció. Így különösen ironikus látvány, amikor épp egy egyszer használatos műanyag dobozzal a kezében fekszik a bálnák közé fotózkodni az egyik járókelő. Miért érzi azt az egyszeri szemlélődő, hogy a környezetszennyezés káros hatásai bizony nem csak az állatvilágot érintik (majd)?

Hogy mennyire eredményes egy fa vázra erősített, papírból megformált bálna figura utaztatása Európa országaiban, az jó kérdés. De az is biztos, hogy a két napos akcióban a szervezők mindent elkövettek a szemléletformálás jegyében. Hoztak napelemekkel működő áramforrást, hogy egy varrónő újrahasznosított anyagokból gyártson környezetbarát bevásárlószatyrokat és szemlátomást sokat tettek azért is, hogy a dolog ne álljon meg az egyszeri látványosság színvonalán. Nevezetesen időt szántak az érdeklődőkre.

A bámészkodók között pedig akadt olyan is, akinek annyira tetszett a bálnás installáció, hogy ő maga is megrajzolta a lényeket.

- Imádom, hogy itt vannak, nagyon kifejező. Az Instámon is megosztottam ezt a képet.

- Te aktivista vagy?

- Nem. De ezek után az leszek!

Kíváncsi lennék, milyen arányban vannak olyanok, akikre így hat a #műanyagmentesjúlius-ra időzített akció, de az is biztos, hogy legalább sikerült témát adni a sajtónak a nyári uborkaszezonban és láttunk már olyat is, hogy egy-egy jó ügy százezreket szólított meg a közösségi médián keresztül. Igaz, a helyzet ennél nagyobb és rendszerszintű beavatkozást is kíván. Nem csoda, hogy a zöldek igyekeznek a döntéshozókra is hatni. (Egyelőre kevés sikerrel.)

Az elmúlt években, hónapokban mintegy 60 ország lépett fel már határozottan a műanyag szatyrok és más egyszer használatos termékek visszaszorításáért, köztük Románia és Ausztria is. A magyar lakosság ezt várja a hazai döntéshozóktól is: közel 200 000-en – többen, mint Székesfehérvár, Veszprém és Szekszárd teljes együttes lakossága – követelik a kormánytól: tiltsa be a súlyosan környezetszennyező egyszer használatos nejlonszatyrokat

– nyilatkozta Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője. Az egyszer használatos szatyrok betiltásáért online petíciót is indítottak. Amit bárki aláírhat azután is, hogy a köztereket színesítő bálnáknak búcsút mondtunk. De ha valaki lemaradt a látványosságról, akkor a következő napokban Varsóban megnézheti őket.