Rengeteg bejelentés érkezik a Járókelőre a közterületi zöldfelületekkel, növényzettel és a közparkokkal kapcsolatban – túl magasra nőtt a fű, a gaz, túllombosodtak a fák és bokrok. Ezért is voltunk kíváncsiak, mihez kezdenek a Budapesten keletkező zöldhulladékkal, megkérdeztük hát Sohajda László, a FŐKERT Keresztúri úti komposzttelepének üzemvezetőjét.
A komposztprizma levegőztetése. Fotó: Sohajda László/FŐKERT Zrt.
Hol vagyunk most?
A FŐKERT Nonprofit Zrt. Keresztúri úti komposztüzemében, a Keresztúri út 130. alatt.
Milyen tevékenységet végez itt a cég?
Elsődlegesen komposztálunk – jellemzően a főváros területén keletkezett zöldhulladékokat. A FŐKERT az összes, általa kezelt területről erre a telepre szállítja a keletkező zöldhulladékot, amit itt kezelünk. Ezen kívül még vállalkozásoktól és magánszemélyektől is átvesszük a zöldhulladékukat.
Hivatalosan, definíció szerint mit értünk zöldhulladék alatt?
A zöldhulladék a mi esetünkben EWC kód (a „European Waste Catalogue”, azaz Európai Hulladék Katalógus besorolása) alapján értendő, de általánosságban a parkfenntartási hulladékok, tehát gally, falevél, fűkaszálék, virágok, stb. Nem tudunk átvenni élelmiszeripari és háztartási lebomló hulladékot, azaz konyhai maradékot és ehhez hasonlókat.
A lakosság áttetsző zsákos zöld hulladéka is ide kerül?
Nem, mi csak ömlesztve kérjük a zöldhulladékot behozni. A lakossági szelektív zöldhulladék gyűjtését nem a FŐKERT, hanem a Fővárosi Közterület-Fenntartó Zrt. végzi és azt máshol kezeli.
Mekkora mennyiség jön be az összes forrásból?
Éves szinten úgy 10 ezer tonna jelen pillanatban, 10 és 15 ezer tonna között a mennyiség – 15 500 tonna kezelésére van engedélyünk. Ez úgy 60 ezer köbméter, amit évente kezelünk.
Tavaly év elején emelték meg az engedélyezett mennyiséget.
Mennyi volt korábban?
Előtte évi 9500 tonnára volt engedélyünk. Volt olyan év, amikor be kellett zárnunk októberben, vagyis külsősöktől nem tudtunk zöldhulladékot befogadni, csak a FŐKERT-től, mert megvolt az esélye, hogy túllépjük az engedélyezett mennyiséget, és azt nem kockázathattuk meg.
Minek volt köszönhető az emelés?
A cég, a felső vezetés elfogadta, hogy meg kell emeltetni a kezelhető mennyiséget. 10 ezer tonna felett már szigorúbb feltételeket kell teljesítenie a telepnek. Ezen kívül még nagyobb teljesítményű gépeket is be kellett szereznünk, azaz megemeltük a telep befogadóképességét, teljesítményét.
Mi történik a zöldhulladékkal, miután bekerül ide hozzátok?
A legelső pont a mérlegelés. Van egy 18 méter hosszú, 60 tonnás hídmérlegünk – igaz, hogy köbméterre vesszük át a zöldhulladékot, de a hulladékgazdálkodási engedélyünk miatt fontos mérnünk a ki- és beszállítást is.
A mérlegelést követően deponáljuk (szakszerű felhalmozás) a zöldhulladékot. A komposztáláshoz az a legjobb, ha vegyesen van deponálva, tehát a gallyat, falevelet, fűkaszálékot egyben. Komposztáláskor mindig törekszünk az optimális szén-nitrogén arány meglétére – csak barna vagy szénben gazdagabb anyagból, tehát gallyakból nem igazán lesz komposzt, ahogy tisztán fűből sem tudunk készíteni. Ezért össze kell keverni. A mixer-gép kezelője tudja, hogyan kell szednie az összeaprítandó zöldhulladékot.
A komposztálás folyamatában az első lépés az aprítás. Nagyon fontos, hogy a komposztáláshoz nem késes, hanem kalapácsos aprítót használunk, ami széttépi a zöldhulladékot, nagyobb felületet biztosítva a mikroorganizmusoknak, amik így megkezdhetik a zöldhulladék lebontását.
A kalapácsos aprítógép. Fotó: Sohajda László/FŐKERT Zrt.
Ezután úgynevezett prizmába, azaz komposzt-halomba rakjuk a zöldhulladékot, ami több hónapon keresztül érlelődik. A prizmánál arra törekszünk, hogy ne legyen 3-3,5 méternél magasabb – hiába tudnánk a gépekkel magasabbra is rakodni –, mert így még működik a természetes ventilláció. A komposztáláshoz egy aerob-folyamat, vagyis levegő is szükséges hozzá. Ezért bizonyos időközönként meg is kell forgatni a halmokat – amikor kiszorul az oxigén, újra be kell azt juttatni.
Az érés során keletkezik csurgalék-víz is, amit a csapadékvízzel együtt összegyűjtünk egy nagy, körülbelül 500 köbméteres, tó-fóliával kibélelt medencében. Ezt a vizet hasznosítjuk a folyamatban, ugyanis a mikroorganizmusoknak vízre is szükségük van a lebontáshoz.
Körülbelül 8-10 hónap alatt készül el a komposzt ezzel a nyitott, forgatásos, nagyprizmás eljárással.
Ennyi idő elteltével megváltozott szerkezetű, földszerű anyag lesz a zöldhulladékból, ami már rostálható. Ezt 10 milliméter sűrűségű dobrostával végezzük, tehát elég finom szemcseméretű a komposzt, amit értékesítünk – természetesen ez is forgalmazási engedélyhez kötött.
A keletkező komposztból jelentős mennyiséget a FŐKERT használ fel a főváros parkjaihoz, a virágágyásokba – ez az adott kerület üzemegység-vezetőitől függ. Jellemzően a legnagyobb mennyiség ősszel kerül ki, októbertől december elejéig.
A fővárosi közparkok igényén felül mennyiség pedig kereskedelmi forgalomba kerül?
Igen, a lakosság, vállalkozók, például kertépítők nagyon sokat vesznek belőle. Több mint 3000 köbméter külső értékesítésről beszélünk.
Mennyi komposzt keletkezik nálatok összesen egy év alatt?
Év közben már tudjuk, mennyi az igény, attól is függ. Úgy próbáljuk már a rostálástól kezdve szervezni a munkát, hogy év végén ne maradjon rajtunk nagyobb mennyiség. Éves szinten úgy 6 ezer köbméter komposzttal számolhatunk. A tavalyi pont egy kiugró év volt, 8-9 ezer köbmétert biztosan kiadtunk.
Tehát a tavalyi hozamotok egyharmada került kereskedelmi forgalomba.
Igen, körülbelül.
Sok szó esett már róla, de pontosan mi is az a komposztálás?
A komposztálás egy irányított, levegő jelenlétében lejátszódó folyamat, aminek a végén, 8-10 hónap alatt egy stabilizált, földszerű, természetes termésnövelő anyag jön létre – ez a komposzt. Erre van forgalmazási engedélyünk és folyamatosan vizsgáljuk is önellenőrzés gyanánt, ez nem előírás. Rostáláskor mintát veszünk, havonta kétszer, amit eljuttatunk bevizsgálásra egy laborba.
Mióta működik így a telep?
A ’90-es évek közepén kezdte el ezt a tevékenységet a FŐKERT, 2003 körül volt egy 4 ezer négyzetméteres területnövelés, amivel 10 ezer négyzetméteres lett a komposztáló felület, ezt használjuk ma is. Illetve a gépek cseréje, például az aprítógépet úgy tízévente cseréljük. A dob rostáló gépből pár éve sikerült egy nagyobbat beszereznünk. Az utóbbi öt évben két új rakodógépet is vettünk, teleszkópos rakodógépet, amivel a nagyobb kamionokra is tudunk pakolni. Tehát folyamatos fejlesztések kellenek ilyen nagy mennyiség kezeléséhez.
Cégek és magánszemélyek milyen feltételekkel tudnak zöldhulladékot lerakni itt?
Így nem teszünk különbséget. Amit nagyon szeretnek nálunk: ha a telepre beszállított mennyiség nem több mint száz kilogramm, akkor ingyen tudják lerakni. Úgy gondoltuk, ha valaki ennyire környezettudatos – nem az erdő szélére rakja le –, eljön ide saját üzemanyagon, utánfutóval. Úgy becsültük, hogy egy magánkert kezelésekor alkalmanként ennyi keletkezik, akkor ne fizessenek.
Mi alkalmanként 40 kilogramm körül szoktunk lenni egy fűnyírás után.
Azért mondom, hogy egy alkalom bele szokott férni a 100 kilogrammba. Egy vállalkozó pedig, aki elkéri a munkáért a pénzt, nem nagyon szaladgál ide többször. 100 kilogramm felett, jelen pillanatban bruttó 1700 forintot kell fizetni köbméterenként a lerakásért. A komposztnak pedig bruttó 5100 forint köbmétere. Csak ömlesztve értékesítjük, nincs zsákosítva, nincs csomagolva és kiszállítást sem tudunk vállalni.
Mostanában sportpályákra viszik nagy mennyiségben, focipálya építéséhez szeretik alkalmazni, tetőkertekhez is, mert könnyű a komposzt súlya, úgy 600 kilogramm köbméterenként, nem terheli úgy meg a tetőszerkezetet.
Borítókép: Főkert.hu
Az interjút 2018 nyár végén készítette Somodi Dániel
