Létezik egy olyan csodagyógyszer, amely segít az embereknek átvészelni a távolságtartással, távmunkával és hosszú bezártsággal terhelt járványügyi veszélyhelyzetet. Ez az egészséges városi környezet, amely lehetővé teszi mindenki számára, hogy akár már a lakóhely közvetlen környékén is - legyen ez akár a belvárosban - egy biztonságos és zöld környezetet élvezhessen, és ne kelljen ezért egy messze lévő parkba vagy a budai hegyekbe elmennie.

Fővárosunk budai oldala természeti adottságainak köszönhetően bővelkedik zöldterületekben, ám az ezzel járó előnyök nincsenek kellőképpen kihasználva. Az egyik legutolsó kirándulás-kompatibilis őszi napon jártam utána több, tömegközlekedéssel is könnyen megközelíthető terület aktuális állapotának és látogatottságának. Emellett kiemelek még egyéb olyan területeket, amelyek megközelítése nem a legkézenfekvőbb, de rengeteget lehetne javítani rajtuk. Héra Barnabás beszámolója.

Készül a jelenlegi KRESZ módosítása. Az erről szóló szakmai egyeztetésre pedig a Járókelő is meghívást kapott, mert a döntéshozók végre úgy érezték: az autóval és biciklivel közlekedők csoportja mellett ideje meghallgatni a járókelők szempontjait is. Az egyeztetésen Sebők Máté humánökológus képviselte a Járókelőt. Itt olvashatjátok, hogy milyen szempontok szerint. 

A kérdést sem érted? Nem csoda. A felvetés Párizs főpolgármesterétől származik, aki kijelentette: eljött a 15 perces városok kora. Anne Hidalgo 6 éve tartó főpolgármestersége alatt alapjaiban változtatta meg a francia főváros autós kultúráját és a közösségi közlekedést. Most azt mondja, hogy az ideális városban, lakj akár a peremkerületekben is, 15 perc alatt el kell tudnod érni iskolát, hivatalt, kórházat vagy a kisközértet. Budapesten vajon működne ez?

A dél-alföldi városban 5 éve működik a Járókelő. Összeszedtük a legfontosabb tapasztalatokat. A Járókelőre befutott panaszokból és azok megoldásaiból egyebek mellett kiderül, hogy mennyire jó biciklisnek lenni Szegeden vagy hogy fontos-e a városnak a zöldfelületek fejlesztése és karbantartása.

Graffiti, rossz fényviszonyok és életveszélyes útburkolat. Csak néhány dolog, amivel azok találkozhatnak, akik megpróbálnak átkelni a Bajza és a Bulcsú utcát összekötő gyalogos aluljáróban, vagy ahogy sokan hívják, a Halál alagútban. A helyzet számtalan közegészségügyi és közbiztonsági kérdést felvet, de leginkább talán arról tudósít, hogy mennyire tartja megbecsült közlekedőnek a gyalogosokat és kerékpárosokat a mindenkori városvezetés, ha ezt tűri.

Törődsz a környezeteddel és szeretnél hozzájárulni, hogy a lakhelyed tisztább, rendezettebb, biztonságosabb és szebb legyen? Akkor csatlakozz a Járókelő csapatához! A részletekért kattints ide és olvasd el, hogy miről is van szó!

Városszerte sokfelé találkozunk kitaposott ösvényekkel. Ilyenkor felmerülhet bennünk a kérdés, hogy ki a hibás: a gyalogos, aki szándékosan nem a kijelölt úton megy és barbár módon letapossa a füvet, vagy a tervező, aki nem oda tervezte a járdát, ahol a gyalogosok mozogni szeretnének. Az angol nyelvű szakirodalomban “desire path” néven emlegetett jelenségre számtalan példát láthatunk ebben a gyűjtésben. Szász László építészmérnök írása.

Folytatódik a Járókelő Legyen itt egy zebra! című kampánya. Most már biztos: nem lesz zebra a Corvinusnál. Ez volt az egyik helyszín a három közül, ahol zebráért kampányoltunk. De miért ne lehetne helyette street art? Szász László írása.

Emlékeztek a VIII. kerületi roncsra a Szerdahelyi utcában, aminek az elszállítására csaknem három évet vártunk? A jó hír, hogy végül sikerült eltakarítani a közterületről. A rossz, hogy valamilyen rejtélyes módon újra előkerült. Ezúttal valahol Budaörs és a XI. kerület közigazgatási határán.