Az elmúlt évtizedekben a városi népesség gyarapodása nemhogy nem állt le, de folyamatosan nő. Dél-Amerika és a Karib-térség országai már most elérték azt a szintet, amelyet a világ népességére vetítve 2050 körülre jósolnak különböző szervezetek, miszerint a lakosság közel 80%-a urbanizált körülmények között fog élni. 

Az Újlipótvárosi-szuperblokk csoport megalakítójával, Marinov Péterrel beszélgettünk a XIII. kerület forgalomszervezési és parkolási problémáiról, hogy mitől lesz élhető egy városrész, hogyan működik a civilek és az önkormányzat közötti egyeztetés, és arról is, hogy hogy is áll most a Budapest Főváros Önkormányzata által elindított forgalomcsillapítási mintaprojekt a kerületben.

Az Egészséges utcák elképzelés lényege, hogy a köztereket, utcákat az emberek egészségének, életminőségének figyelembe vételével és annak védelmében tervezzük meg, ezzel egy egészségesebb, élvezhetőbb környezetet biztosítva a lakosság számára. A megközelítés 10 indikátoron alapul, amelyek többek között a tiszta levegő, az árnyékos pihenőhelyek vagy a biztonságos gyalogos közlekedés koncepcióját tartalmazzák.

A Járókelő.hu egy olyan weboldal, amely 2012 óta segít a városlakóknak abban, hogy jelezhessék a kátyúkat, letört szemeteseket, lekopott zebrákat és egyéb közterületi problémákat a lakóhelyükön.

Fónai Kende a Járókelő önkéntese, ezenkívül tömegközlekedés rajongó és egyetemista. Szeptemberben kezdi a turizmusfejlesztés és térségmenedzsment specializációt. Szerintünk, ha rajta múlik, a legvonzóbb célpont leszünk az utazók számára. Amikor felhívtam, hogy egyeztessük a beszélgetést, éppen a 3-as metró pótlóbuszait „ellenőrizte”. Nem, nem ez a munkája, ez csak hobbi, érdeklődés. Videócsetek alkalmával a háttérben látni nem mindennapi gyűjteményét, amiről nektek is mesél ebben az interjúban.

Graffiti, dekoráció, művészet? A mostanában csendesebb bulinegyedben a Neopaint óriási tűzfalfestményei, a turisták és a streetfotósok kedvenc témái között sétálhatunk.

A már 15 éve működő csapat vezetőjével, Jankovits Barnabással beszélgettünk legújabb munkájuk, a Magyar népmesék Aranyborjú epizódjának egy jelenetét ábrázoló festményük “leleplezése” kapcsán.

Napjainkban a városok lakosságának nagyléptékű növekedése globális problémává vált. Jelenleg nagyjából a világ népességének fele lakik városi térségekben, azonban 2050-re ez az arány elérheti a 70%-ot is. Az egyre súlyosbodó éghajlati válság megköveteli, hogy minél fenntarthatóbb városokat alakítsunk ki, amelyek élhetők a jövő generációi számára is. Koppenhága átalakulása globális szinten is mintapéldaként szolgálhat.

Városmegújító akciót indít a BUG (Budapest Urban Games) és a Járókelő a fővárosi sportpályák fejlesztése érdekében. Az akció keretében sportjellegű igényekkel, fejlesztési ötletekkel lehet pályázni. A pályázat keretösszege 1 millió forint.

Manapság egyre nagyobb népszerűségnek örvend a közösségi várostervezés. Ma már nemcsak a nyugati-európai országokban, hanem Budapest különböző kerületeiben és a Fővárosi Önkormányzat projektjei esetében is.

A parlagfű jelentette allergiás reakció a nyár egyik legkellemetlenebb sajátossága. A probléma mértékét nehéz lenne túlbecsülni: hazánkban minden ötödik ember allergiás valamilyen mértékben erre a gyomnövényre.

Városaink állandóan változnak, új épületek, parkok, terek és szokások alakulnak ki, ezek azonban csak nagyon ritkán nyerik el egyből a széles közvélemény tetszését. Sőt, kezdetben sokszor inkább ellenkezést váltanak ki az adott kor emberéből. A 19. és 20. század fordulóján rohamosan fejlődő világvárosokban, köztük Budapesten is bőven találunk példákat olyan épületekről, közterekről és eszközökről, melyeket ma már csodálunk vagy teljesen a mindennapok részének tekintünk, azonban déd- vagy ükszüleink korában ezek nagyon is megosztó viták forrásainak számítottak.