Manapság egyre nagyobb népszerűségnek örvend a közösségi várostervezés. Ma már nemcsak a nyugati-európai országokban, hanem Budapest különböző kerületeiben és a Fővárosi Önkormányzat projektjei esetében is.
Kaboompics .com fotója a Pexels oldaláról
De mi is az a közösségi tervezés? Közösségi tervezésnek nevezzük, ha a tervezési folyamatba már annak egészen korai szakaszában is ténylegesen bevonják az érintetteket. A közösségi tervezés kulcseleme a helyi érintettek, közösségek aktivizálása és bevonása egy közös jövőkép és stratégia kialakításába, oly módon, hogy az valóban tükrözze a közösség szükségleteit, igényeit és szempontjait. (Sain 2010.)
"És hogy miért lesz sokkal elfogadottabb a lakosság körében az olyan beruházás, amelyek lebonyolításában maguk is részt vettek? (...) A szakemberek álláspontja szerint köztér, pszichológiai értelemben, nem létezik, az valójában a térhasználók mikroterritóriumainak hálózata. Ugyanis, ha például negyedórát eltöltök egyhelyben állva (...) egy buszmegállóban, akkor utána az adott helyet már kicsit a sajátomnak érzem. Ez az ún. helytulajdonlási élmény. És ebbe nem csak a valóban használt terület, hanem a látvány is beletartozik. Ezért hiába újul meg egy köztér, utca, vagy épület, az eltűnt állapot miatti veszteségérzet az ott lakókban mindenképp megjelenik. Ez azonban a tervezésbe történő bevonásukkal mérsékelhető, így a végeredmény is elfogadhatóbb lesz számukra, hiszen jobban sajátjuknak érzik majd." (octogon.hu - Miért jó a közösségi tervezés?)
A Fővárosi Önkormányzat által támogatott Budapest Dialog, a Ziffa és a Közösségi tervezés.hu (jelenleg 6 helyszínt lehet véleményezni) platformokon az állampolgárok ötleteket, javaslatokat tehetnek és visszajelzést adhatnak az önkormányzatnak, hogy milyen beavatkozásokra van igény egyes közterületek vonatkozásában.
A Budapesti Közlekedési Központ idén áprilisban indított társadalmi párbeszédet a Petőfi híd pesti hídfője és a Boráros tér felújításának, átépítésének kapcsán. A FŐKERT pedig a korábban megkezdett parkfelújításai során mutatott nagyobb hajlandóságot a helyiek bevonására, az őket aggasztó tervek újragondolására. A Tabán kapcsán például online felmérést tartottak, amely az alábbi eredményeket hozta.
És hogy a közösségi tervezés a gyakorlatban hogyan néz ki, azt a következő videó és a korábban bemutatott amszterdami példa jól illusztrálja.
A magyar feliratot a jobb alsó sarokban tudod bekapcsolni.
