Az Újlipótvárosi-szuperblokk csoport megalakítójával, Marinov Péterrel beszélgettünk a XIII. kerület forgalomszervezési és parkolási problémáiról, hogy mitől lesz élhető egy városrész, hogyan működik a civilek és az önkormányzat közötti egyeztetés, és arról is, hogy hogy is áll most a Budapest Főváros Önkormányzata által elindított forgalomcsillapítási mintaprojekt a kerületben.

Ugyan az egyik legutóbbi blogposztunk a névadótokról, a barcelonai Szuperblokk projektről szólt. Mégis megtennéd, hogy röviden elmondod azoknak, akik nem ismerik ezt a kezdeményezést, hogy mi is a célja pontosan, és ti Újlipótvárosban hogyan kapcsolódtok ehhez a spanyol ötlethez?

A szuperblokk egy olyan innovatív várostervezési rendszer, amely visszaadja az autók által uralt közterületeket az embereknek. Nemcsak a mobilitásra fókuszál, hanem arra is, hogy hogyan lehet egy-egy városnegyed közösségi életét fellendíteni azzal, ha az utcák használatát nem a gépjármű forgalom elsőbbsége határozza meg.

Az Újlipótváros-szuperblokkot Facebook csoportként alakítottam meg 2016-ban, amikor az úszó világbajnokság miatt a pesti alsó rakpartot elkezdték átépíteni, és ezzel közel egy évre még a korábbinál is rosszabbá tették az amúgy sem rózsás forgalmi helyzetet Újlipótvárosban. A barcelonai példát ismertem korábbról, így nyilvánvaló volt, hogy nem kell a meleg vizet feltalálni. Barcelona jelentős részében nagyban hasonló szerkezetű város, mint Újlipótváros kisebb méretben. Kézenfekvő volt, hogy használni kellene azt a tervezési rendszert. A Facebook csoport azóta civil társasággá alakult.

Mi valójában a probléma Újlipótvárosban? Milyen változtatásra volna szükség szerintetek? Mivel lennétek elégedettek?

A legnagyobb probléma a városnegyedet terhelő hatalmas autóforgalom. Egy 2017-es forgalomszámlálás szerint Újlipótvárosba naponta több mint 30 ezer jármű jön be, ennek átlagosan közel 20%-a - naponta mintegy 5800 autó - csak áthalad az utcáinkon. További jelentős részt képvisel az ismeretlen nagyságú, de érzékelhetően jelentős célforgalom is: sokan annak ellenére autóval jönnek ide dolgozni, vásárolni, ügyet intézni, kávézni, hogy egyébként nagyon jól elérhető minden közösségi közlekedéssel és jól bejárható gyalog is.

Újlipótváros egyirányú utcái a rakparttól a Váci útig, illetve a Dráva utcától a körútig átjárhatóak, ezzel vonzzák az átmenő forgalmat. A megoldás egyszerű: néhány helyen a forgalmi irányok megfordításával meg kell szakítani az Újlipótvárost határoló nagy főutak belső összekapcsolását. Kivétel persze a közösségi közlekedés és a kerékpáros forgalom, amelyeknek fenn kell tartani a jelenlegi irányokat.

A nagy mértékű forgalomcsökkentésen túl szeretnénk elérni a járdán parkolás megszüntetését is, amely nagyban korlátozza a gyalog közlekedők lehetőségeit.

A járda nem autóparkolásra szolgál, megengedhetetlen, hogy a jellemzően 15 méter széles utcák felületének 60 (!) százalékán autókat tárolunk. Újlipótvárosban jelenleg 6400 parkolóhely van, viszont a kiadott, szinte ingyenes, éves várakozási engedélyek száma ennek nagyjából a duplája. 

Koppenhágát és Jan Gehl-t, az Élhető városok szerzőjét szoktam a járdán parkolással kapcsolatban emlegetni. Gehl szerint ugyanis az A-ból B-be való eljutáson túl a gyaloglás társas tevékenység is, amelyekre a gyaloglás céljától függetlenül útközben, a gyaloglás integrált részeként kerül sor: nézelődés, visszafordulás, megállás, találkozások. Ma ettől fosztja meg a gyalogosokat a járdán parkolás, mert nincs elég hely a gyalogosoknak a „zaklatás” nélküli helyváltoztatáshoz, a helyváltoztatás közbeni társas tevékenységekhez.

Válogatás a Járókelőre érkezett lakossági bejelentésekből, melyek a XIII. kerületi parkolási problémákat jelzik

Szóval, a legnagyobb környezeti gondot az autóforgalom nyomán előálló problémák kezeletlensége okozza, ezek felszámolásáért küzdünk. Persze, ahogy azt már említettem, vannak a szuperblokk koncepciónak ezen túlmutató elemei is, mint amilyenek például a zöldfelületek, a közösségi terek létrehozása.

Hogyan látod, sokan támogatják a csoportotok törekvéseit? Hányan vagytok aktívak, hogyan zajlanak az egyeztetések a kerületi lakosok között?

Számokat nem tudok mondani, azonban lassú, de biztos változást észlelek. Több helyi Facebook csoportban téma az autók túltengése és ezt egyre többen nehezményezik.

Nő azoknak a száma is, akik ugyan szintén rendelkeznek autóval, de belátják, hogy a jelenlegi forgalmi rend és a parkolási rendszer élhetetlenné teszi Újlipótvárost, ezért elkerülhetetlen a változtatás akár a díjak emelésével, akár az átmenő forgalom kiszorításával. Vannak persze ellenzők is, akik valamiféle nemlétező jog nevében tiltakoznak az “autósok” ellehetetlenítése ellen. Őket ma már sokkal többen próbálják meggyőzni, mint mondjuk pár évvel ezelőtt.

A Szuperblokk egy laza közösség, a “keménymagja”, akik az ügyeket egymással és más csoportokkal alkalmilag összedolgozva viszik, általában 8-10 fő. Mivel nincsenek anyagi forrásaink, ezért a véleményünket, az elképzeléseinket leginkább a Facebookon osztjuk meg. Nemcsak a saját oldalunkon, hanem például helyi, nagy létszámú zárt csoportokban is. Az alkalmi, ügyek melletti támogatók is jobbára innen kerülnek ki, legyen szó petícióról vagy csak szimpla információmegosztásról.

Nagyon jó a kapcsolatunk a Magyar Kerékpárosklub Észak-pesti szervezetével. A szakértőik támogatása sokat segít abban, hogy a javaslataink csiszolódjanak. Nem is beszélve arról, amikor egy-egy bejegyzésünket maguk is megosztják, segítve ezzel az érdeklődők elérését.

Az önkormányzattal milyen formában van lehetőségetek egyeztetni?

Amikor egy-egy számunkra fontos témával megkeressük az illetékeseket, néhány kör után összejönnek a találkozók. Az már más kérdés, hogy milyen eredménnyel. Értem, hogy sokfelől érkező kezdeményezést, álláspontot kell összehangolniuk, de sok esetben a végső döntéseik nem elég erősek ahhoz, hogy érdemi változások következzenek be. Mondok példákat is: jó az, hogy egyes újlipótvárosi főútvonalak megszűntek főútvonalnak lenni és 40 km-es sebességkorlátozást vezettek be rajtuk, amit szinte senki nem tart be. Ez önmagában tehát nem csökkenti az Újlipótvárost terhelő forgalmat. Mint ahogy a kerékpártámaszok, vagy a tempo 30-as utcák vagy az utcasarkokat védő, elhajló pollerek sem. Ezek szükséges és jó lépések, de nem érintik a probléma lényegét. Néha úgy tűnik, mintha tartanának az autóval közlekedők rosszallásától.

Az is nehézséget okoz, hogy sokszor csak utólag értesülünk dolgokról vagy nem kapjuk meg az álláspontunk kialakításához szükséges információkat. Ezzel felesleges konfliktushelyzetek keletkeznek, amelyekben mindenki rosszul érzi magát. Mi kritizálunk, ők ezt alaptalannak érzik - ez senkinek nem jó.

Budapest Főváros Önkormányzatának áprilisi határozatában szerepel Újlipótváros mint a forgalomcsillapítási mintaprojekt egyik helyszíne. Hogy áll ez a folyamat, mik a konkrét tervek a kerületben? A Magyar Kerékpárosklub Észak-pesti szervezete a napokban előállt egy javaslattal, amire ti  rögtön igent mondtatok.

Nagyon örültünk, hogy az újlipótvárosi átmenő forgalom kiiktatása bekerült a fővárosi pilot projektek közé. Az pedig, hogy a Kerékpárosklub felkarolta a helyi projektet és készített egy tényleg szuperblokkos - az érintett utcák főirányát megszakító, az átmenő forgalmat hurkokkal visszafordító - javaslatot, külön öröm számunkra. Visszaköszönni látjuk azt, amit ennél “fapadosabb” formában korábban megfogalmaztunk.

A folyamatról egyelőre szinte semmit nem tudunk. A kerület nem osztott még meg érdemi információkat arról, hogy nekik milyen elképzeléseik vannak, pedig jó lenne tudni. Gondolom, még dolgoznak rajta. Érdeklődésünkre eddig csak általános tervezési szempontokat jelöltek meg, igaz, azok ígéretesek. Ilyen például a motorizált forgalom nagyságának csökkentése vagy a közúti forgalom okozta káros környezeti hatások mérséklése. Már csak az a kérdés, hogy ezek az elvek hogyan csapódnak le a tervekben, komolyan megjelennek-e majd. És főleg az, hogy mikor. Mert a VI. és a VII. kerület közösen már kész van Belső-Erzsébetváros és Belső-Terézváros hasonló projektjével.

Ha rajtam múlna, nem haboznék. A Kerékpárosklub általunk is támogatott javaslata minden szempontot teljesít. Mindannyian - kerületi vezetés, itt lakók - jól járnánk annak megvalósításával. És nagyon lépni kellene már.