A Járókelő.hu egy olyan weboldal, amely 2012 óta segít a városlakóknak abban, hogy jelezhessék a kátyúkat, letört szemeteseket, lekopott zebrákat és egyéb közterületi problémákat a lakóhelyükön.

Fónai Kende a Járókelő önkéntese, ezenkívül tömegközlekedés rajongó és egyetemista. Szeptemberben kezdi a turizmusfejlesztés és térségmenedzsment specializációt. Szerintünk, ha rajta múlik, a legvonzóbb célpont leszünk az utazók számára. Amikor felhívtam, hogy egyeztessük a beszélgetést, éppen a 3-as metró pótlóbuszait „ellenőrizte”. Nem, nem ez a munkája, ez csak hobbi, érdeklődés. Videócsetek alkalmával a háttérben látni nem mindennapi gyűjteményét, amiről nektek is mesél ebben az interjúban.

Kende, mióta vagy a Járókelő önkéntese, hogyan találkoztál az egyesület munkájával, és pontosan mi a feladatod?

A Járókelővel még 2015-ben találkoztam először, ha jól emlékszem, egy internetes cikkben. Az első személyes találkozóm a csapattal ugyanezen év szeptemberében, az Autómentes Hétvégén felállított sátrukban történt - ekkor 15 éves voltam. Itt még nem is sejtettem, milyen hosszú közös munka áll előttünk. Az első bejelentésemet az oldalon 2016 januárjában tettem, majd szerettem volna még inkább a folyamat részévé válni, így aktív felhasználóból 2017 májusában önkéntes ügykezelő lettem.

Önkéntes ügykezelőként az a dolgom, hogy elolvassam a lakossági bejelentésekre érkező hivatalos válaszokat, amelyek alapján döntök az ügyek további sorsáról vagy lezárásáról. Kiküldöm a megfelelő helyre a beérkező új bejelentéseket, elolvasom a felhasználók kommentjeit, szükség esetén újraküldöm azokat az ügyeket, amelyekre nem érkezett válasz vagy megoldás. Röviden összefoglalva: gondoskodom róluk.

Kende 15 éves korában az Autómentes Hétvégén a Járókelő sátrában

Az önkéntesség mellett felhasználóként is megmaradtál az oldalon, továbbra is figyelsz a közterületi problémákra, jelzed a problémás ügyeket. Legutóbb még Bardóczi Sándorral, Budapest főtájépítészével is beszélgettél az egyik ügy kapcsán, később pedig az RTL Klub is készített veled interjút. Mi történt?

Ez egy szomorú történet. Még 2019 szeptemberében jelentettem be, hogy a belvárosi Alkotmány utcában egy magas platánfa nagyon az út felé dől, szinte 45 fokos szögben, szemmel láthatóan veszélyes volt. Októberben azt a választ kaptam, hogy "megkérték az engedélyeket a szükséges beavatkozásokra" és majd intézkednek. Hiába jeleztem áprilisban ismét, nem történt semmi. Egészen mostanáig, amikor a június 14-ei vihar kidöntötte a fát. Csak a szerencsén múlt, hogy nem történt személyi sérülés.

Azért szomorú ez az egész, mert az illetékeseknek bőven lett volna idejük intézkedni. Mint az a későbbiek során kiderült, a fa elveszett a bürokrácia és a politikai csatározások sűrűjében. Annak örülök, hogy legalább ez az eset felszínre hozta a budapesti fák gondozásának témáját. Bardóczi úrral egy kommentfolyamban beszéltem, született ugyanis több Facebook-poszt, cikk és TV-interjú is. Remélem, ezek végső soron pozitív hatással lesznek a fák körüli folyamatokra.

Amikor először találkoztunk egy videós, online önkéntes találkozón, akkor a te hátteredben nagyon izgalmas dolgokat lehetett látni. Mesélsz egy kicsit erről?

A hobbim többek között a közösségi közlekedés, ehhez kapcsolódóan pedig mindenféle tárgyat, “ereklyét” gyűjtök, ami a szobámban elfér, pl. plakátot, könyvet, táblát. Utóbbinak elég nagy piaca van egyébként az ez iránt érdeklődők körében. A szekrényeim tetején villamostáblák sorakoznak, de busztáblából is van kb. harminc. Olyasmi ez, mint a bélyeggyűjtés, csak kicsit nagyobb méretben. Az ember talán nem is gondolná, hogy milyen sok  szempont létezik, ami alapján különleges lehet egy ilyen tábla: a tartalom, a betűtípus, az anyag, mind az adott korszakra jellemző paraméterek.

Kende gyűjteményéből

A tömegközlekedés iránti rajongásod hogyan és mikor kezdődött? És ha jól tudom, nemcsak a Járókelő részesül ennek előnyeiből, nemcsak nálunk vagy önkéntes. Mit csinálsz még?

Ez a rajongás megvan bennem, amióta az eszemet tudom. Sőt, korábbról is! Elmondások szerint ültem a régi 3-as metró vezetőfülkéjében, de olyan kicsi voltam, hogy erre sajnos nem is emlékszem. Arra már inkább, hogy egy busz vezetőfülkéjébe egyszer úgy becsuktam magam, hogy csak az ablakon keresztül tudtak kiszedni.

Valóban nemcsak a Járókelőnél önkénteskedem. 2017-ben több társammal együtt megalapítottuk a Közlekedő Tömeg Egyesületet, melynek elsődleges célja egy szakmai civil érdekképviselet biztosítása a közlekedéshez kapcsolódó ügyek terén. Fejlesztési javaslatokat dolgozunk ki, kiállunk a fenntartható közlekedési módok mellett, támogatjuk az élhetőbb város kialakítását célzó megoldásokat. Emellett felhívjuk a figyelmet a hiányosságokra és a közlekedőket hátrányosan érintő döntésekre is. Igyekszünk tájékoztatni a közvéleményt, valamint egyeztetni a szolgáltatókkal, a hivatalokkal.

Az egyetem és a sok más tevékenység mellett mindig jut időd a Járókelőre. Miért fontos neked ez az önkéntes munka?

Igyekszem megragadni minden kisebb-nagyobb lehetőséget, amivel Budapestet egy jobb hellyé tehetem. Ehhez egy tökéletes eszköz a Járókelő, hiszen a fejlődést kicsiben, a saját környezetében bárki kezdeményezheti, érzékelheti és élvezheti. Hiszem, hogy az oldal felhasználói és az illetékesek is mind azon dolgoznak, hogy Budapest mindannyiunk számára egy élhetőbb város legyen. Ebben szeretnék minél többet segíteni nekik.