A belvárosi és azon belül is a nagykörúti forgalomcsillapítások kapcsán egyre nagyobb hangsúlyt kap az a megközelítés, hogy nem elsősorban autós vagy kerékpáros szempontokról kell beszélni, hanem az adott környék vagy útvonal élhetőségét kell javítani a helyi érdekek lehető legnagyobb fokú figyelembevételével. 

A most formálódó civil együttműködés is olyan célokat fogalmazott meg, amelyek főleg a Nagykörút mentén élő helyi közösségek, családok és a nagykörúti intézmények, boltok vagy kávézók dolgozóinak és látogatóinak érdekeit tartja szem előtt. Ilyenek többek között a védtelen közlekedők (gyalogosok, gyerekek, idősek) fokozott előnyben részesítése, a gyerekbarát, fogyasztási kényszer nélküli helyek kialakítása, több jobb minőségű zöldfelület biztosítása, valamint a zaj- és levegőszennyezés csökkentése. Cél az, hogy a leendő kialakítás hozzájáruljon a helyi gazdaság élénkítéséhez, a vonzó vásárlási, vendéglátási környezet megteremtéséhez és a körúton található kulturális értékek megismertetéséhez. 

Ezek a célok pedig megalapozottak, hiszen a Járókelőnek a lakossági bejelentések révén pontos képe van arról, hogy melyek azok a jelenségek, amelyek a helyi lakosok vagy az adott közterületet rendszeresen igénybe vevők számára problémát jelentenek. Az idei év első felében, a belső kerületekből érkező bejelentések elemzéséből kiderül, hogy leginkább a köztisztasággal (szemetelés, graffiti, rongálás), a parkolással (járdára parkolás, szabálytalan parkolás) és a használaton kívüli járművek elszállításával kapcsolatban érkezett a legtöbb panasz, de kiemelt figyelmet kapott a járdák és a zöldfelületek rossz állapota (vagy adott esetben a zöldfelületek hiánya) is. 

Lakossági bejelentések 2020. január és július között a belső kerületekben (VI., VII., VIII., IX. kerület) Forrás: Járókelő.hu

A lakossági igényeket a számok elemzésén túl a bejelentésekből kigyűjtött idézeteken keresztül érthetjük meg a legjobban. „Nincs egyetlen kuka sem”, „a szemetet leggyakrabban a bokrokba dobják”, „fát egy darabot se látni, az utca nyáron extrém módon felmelegszik”, „a járda teljes szélessége használhatatlan a rakodás alatt (…) babakocsival vagy kerekesszékkel ellehetetlenítve a járdán való továbbjutást”, „a járdán való parkolás olyannyira elfajult, hogy az emberek kikerülik inkább ezt az utcát mert járhatatlan”.  Az, hogy az emberek hogyan látják a saját környezetüket, kihat arra, hogy mennyi időt szeretnek ott eltölteni: csak átsietnek a közterületen (rosszabb esetben messziről el is kerülik) vagy szívesen visszatérnek oda, esetleg szívesen költöznek az adott környékre. 

Ezek alapján jól látszik, hogy a fejlesztéseknek elsősorban a közterek rendezettebbé és tisztábbá válását, a járdán való parkolás megszüntetését, a gyalogosok védelmét, valamint a zöldfelületek növelését kell elősegíteniük. Csak akkor képzelhető el, hogy az emberek szívesen töltenek hosszabb időt sétálással, vásárlással vagy kávézással a Nagykörúton vagy annak környezetében, ha csendesebb, tisztább és zöldebb környezet fogadja őket. Éppen ezért kiemelten fontos, hogy a körúton ne jöjjön létre olyan kialakítás, mely ezen elvárásoknak ellentmond, pláne ne olyan, ami a jelenleg is kifogásolt problémákat állandósítja még hosszú évekre vagy évtizedekre. 

Ebből adódóan nem támogatandó az az elképzelés, hogy a jelenlegi parkolósáv helyén jöjjön létre úgy kerékpársáv, hogy az autók parkolása a járdán történjen a fasor vonalában. Ez nem csak azt jelentené, hogy a „fejlesztés” a gyalogosfelület rovására történik, hanem a még meglévő zöldsáv épsége is veszélybe kerülne. Ebben az esetben az utcaképet továbbra is az autók uralnák hat sávon (2x2 forgalmi sáv és 2x1 parkolósáv), ami semmilyen mértékben nem segítené elő a zaj- és légszennyezés csökkenését sem. A fák közé bepréselt járművek fizikailag és vizuálisan is csökkentenék a gyalogosok területét, nem számolva azzal, hogy a padok és a teraszok áthelyezése a járda további csökkenésével járna. Emellett annak a lehetősége is elveszne, hogy a közeli boltok, kereskedelmi egységek látogatói számának növekedése esetén érdemben lehessen növelni a gyalogos- és zöldfelületet. Lényegében tehát egy, a mostaninál is rosszabb kialakítás lenne a végeredmény. A fentiekből adódóan a Nagykörút kapcsán egy olyan változat támogatandó, amely a fejlődést és nem a jelenlegi problémák konzerválását segíti elő. 

Nem támogatott kialakítás a nagykörúti kerékpársávra: két forgalmi sáv, kerékpársáv és a berendezési sávban kijelölt parkolósáv; Forrás: Magyar Kerékpárosklub

Parkolóhelyekre természetesen szükség van a Nagykörút mentén, legyen szó akár a kereskedelmi egységek számára nélkülözhetetlen áruszállításról, akár a mozgáskorlátozottak számára kijelölt parkolókról vagy a szállodákhoz, színházakhoz érkező taxik megállóhelyeiről. A Margit körút, az Üllői út vagy a Rákóczi út példája jól mutatja, hogy a parkolóhely nélküli, csak és kizárólag az átmenő forgalmat kiszolgáló, többsávos belvárosi főutak mentén a kiskereskedelem nem tud megtelepedni. Ennek hatására az utak környezete elhanyagolttá, „szürkévé” válik. Részben azért, mert nincsenek meg a megfelelő infrastrukturális feltételek a boltok kiszolgálására, részben pedig azért, mert senki nem szeret zajban és szmogban sétálni és kirakatokat nézegetni vagy leülni egy kávéra. Viszont a szükséges parkolóhelyek kijelölése csakis a jelenlegi parkolósávban vagy esetleg a külső sávban képzelhető el (utóbbi esetben a kerékpársáv kerülne a mostani parkolósáv helyére), hiszen csakis így biztosítható, hogy a fent említett célok is megvalósuljanak, és egy valóban csendesebb, élhető és élvezhető környezet jöjjön létre. 

Támogatott kialakítás a nagykörúti kerékpársávra: egy forgalmi sáv, parkolósáv és kerékpársáv a jelenlegi gyalogosfelületek és a berendezési sáv csökkentése nélkül; Forrás: Magyar Kerékpárosklub

Nem kell távoli, külföldi példákat hozni ahhoz, hogy lássuk, milyen következménye van a környékre nézve egy-egy olyan átalakításnak, amelynek következtében jó gyalogolni, le lehet ülni egy-egy padra vagy ki lehet ülni egy teraszra meginni egy kávét,  van megfelelő számú zöldfelület és fa, ami árnyékot ad. Ma a város és főleg a belváros leginkább pezsgő részei egytől egyig olyan környékek, ahol az elmúlt években gyalogosbarát, zöldfelület növelő beavatkozások valósultak meg. Talán mára már sokan el is felejtették, hogy hogy is néztek ki ezek a területek alig 5-10 évvel ezelőtt, és a körútihoz mennyire hasonló viták előzték meg ezen területek átalakítását is. Ez ugyanúgy igaz a lakóövezeti közterületekre (Ráday utca, Tompa utca vagy Egyetem tér) és a nagyobb forgalmi csomópontokra is. 

Ferenciek tere 2014 előtt és 2014 után, miután elbontották a közúti alagutat

A Ferenciek tere vagy a Kálvin tér megújításakor ugyancsak a közterek újrafelosztása, egyben a gyalogosfelületek növelése valósult meg. Így jött létre például a Baross utca legvégén a szűk járdák és a három forgalmi sáv helyett egy széles gyalogos-kerékpáros zóna, ahol ma már kávézók és éttermek sorakoznak élettel töltve meg a környéket. A Ferenciek terén lévő alagút elbontása - ami ugyancsak sok kritikát kapott - pedig hozzájárult ahhoz, hogy a tér egy szürke közlekedési csomópontból élvezhető köztérré váljon, ahol az emberek szívesen találkoznak egymással és töltenek el több időt. Nem mellesleg mind a Kálvin tér, mind a Ferenciek tere esetében igaz, hogy a kulturális értékek (például a templomok és középületek) is hangsúlyosabban jelennek meg a felújítás óta, ezzel is erősítve a város szépségét. 

A változás persze sehol nem ment végbe egyik pillanatról a másikra, de maga a közterület újrafelosztása megteremtette a lehetőségét annak, hogy a változás elinduljon. A felhasználók hónapok, évek alatt lakták be úgy ezeket a közterületeket, ahogy ma ismerjük őket. 

A Nagykörút megújítását támogató civil szervezetek listája: 

Budapest Bike Maffia

Civilek a Palotanegyedért

Civil Rádió

C8

Energiaklub

Fridays for Future Magyarország

Greenpeace

Járókelő Közhasznú Egyesület

Kortárs Építészeti Központ, Budapest100

Kulcs a Városhoz

Közösségfejlesztők Egyesülete

Közlekedő Tömeg Egyesület

Levegő Munkacsoport

Magyar Kerékpárosklub

Magyar Közlekedési Klub

Mindspace

Miutcánk

Rehab Critical Mass

Színes Erzsébetváros

Újlipótváros – Szuperblokk

Valyo - Város és folyó

Velo Budapest