A Járókelő.hu közterületi hibabejelentő oldalon 2023-ban a legtöbb bejelentés a Parkok és zöldterületek kategóriában érkezett, vagyis a budapesti bejelentők elsősorban a zöldterületekért és a parkokért aggódtak, azok védelmét, ápolását és tisztán tartását kérték, illetve fák és más növényzet ültetését kezdeményezték az illetékeseknél. A természet közelségére, a fák árnyékára, a parkok füves területeire, a tavaszi virágok színkavalkádjára mindannyian vágyunk. Többségünk ismeri azt a pihentető érzést, ami a természeti környezetben eltöltött idő hatására alakul ki. De vajon mi okozza ezt pontosan, és tudományosan alátámasztható-e ez a tapasztalat?
Fotó: Min An, pexels.hu
Mindenkinek vannak jó napjai és rossz napjai, továbbá mindenkit elérhet a stressz, a depresszió és az ezekhez hasonló mentális nehézségek. Egy korábbi cikkben szó esik arról, hogy a fák és a természetben eltöltött idő miként segítik elő a mentális egészséget, valamint egy 2021 során készült felmérés, amely szerint a válaszadók közel háromnegyede (73%) mondta azt, hogy kapcsolata a természettel segített neki a világjárvány során. A természet és a mentális jóllét közötti kapcsolatról évszázadok óta olvashatunk, sőt a XIX. században Florence Nightingale is felfigyelt a növények gyógyító erejére, miközben katonákról gondoskodott.
Az elmúlt évtizedekben egyre nagyobb számú tudományos kutatás mutatott rá arra, hogy a természet számtalan módon alapvető fontosságú az egészség tekintetében és azt sugallja, hogy a zöld környezetben élő emberek általában egészségesebbek.
A városi zöldterületek fontossága
A Michigani Egyetem szakértőinek tanulmánya kimutatta, hogy azoknál az embereknél, akik legalább 20 percet töltenek városi zöld környezetben, a stresszre vonatkozó két kulcsfontosságú élettani jelzőanyag (biomarker) szintje csökken – a kortizol szintje a nyálban, valamint az alfa-amiláz szintje a vérben. A résztvevők hetente háromszor töltöttek 10 percet a szabadban, a természethez közel, és a hatás, tevékenységüktől függetlenül, érvényesült.
A legjobb eredmények eléréséhez 20 percnyi természetben töltött időre volt szükség, az ennél hosszabb idő már nem eredményezett jelentős különbséget a különböző hormon- és enzimszintek változásában. De már 3-4 perc is bizonyítottan csökkenést eredményezett pulzusszám és izomfeszültség tekintetében.
Hogyan működik mindez?
Több tényező is hozzájárul a természetben töltött idő nyugtató hatásához.
A fákon, virágokon és egyéb növényeken észlelhető fraktálmintákról köztudott, hogy olyan agyhullámokat generálnak, amelyek segítenek ellazulni és koncentrálni. Ez azért van, mert a retinában lévő erek is fraktálmintázatban helyezkednek el, és amikor egy fraktált látunk, akkor a szem rögzül. Ezt a felfedezést az Oregoni Egyetem egyik professzora, Richard Taylor tette. A felismerés azt sejteti, hogy mindez a velünk született genetikai emlékezetünk része és azt az időszakot idézi fel, amikor az ember vadászó-gyűjtögető életmódot folytatott, és a növények és a fák jelezték a vízlelőhelyet.
Fotók: Juan J. Morales-Trejo, Marek Piwnicki, Pexels és Andrew Martin, Mabel Amber, Pixabay
A madarak éneke és más természetes hangok is összefüggésbe hozhatók a stressz csökkenésével és a kiegyensúlyozottabb idegrendszeri működéssel. Még az altatásban lévő emberek esetében is alacsonyabb a stresszel összefüggő markerek szintje, amennyiben madárdalt vagy a szellő lengedező hangját hallják közben.
A rothadást és erjedést gátló anyagoknak való kitettségnek is pozitív a hatása. A fák és a növények egyaránt termelnek fitoncidot. Ez az anyag gátolja a mikroorganizmusok által okozott rothadást és erjedést, azaz segít a kóros állapotok elleni küzdelemben. Kimutatható, hogy ezeknek az anyagoknak a belégzése az emberben is jelentősen növeli a természetes védekező mechanizmusok aktivitását, elősegítve a szervezet egyes fertőzések, valamint a rák elleni küzdelemét. Már a szép táj látványa is képes csökkenteni a gyulladási folyamatokra ható citokinek - az immunválasz kifejlődésében és működésében szerepet játszó fehérjék - szintjét.
Még az eső után érzékelhető - petrichor néven is ismert - esőillat is relaxációra ösztönző agyhullámokat idéz elő.
Fotó: Joe, Pixabay
Lucy Jones Losing Eden című könyvében ír arról, hogy a természeti környezetben való tartózkodás segít az idegrendszer egyensúlyának helyreállításában. Kifejti, hogy a szélben mozgó fák megfigyelése a figyelmi fáradtság egyfajta helyreállítása (Attention Restoration Theory), összhangban azzal a lélektani elmélettel, miszerint a természetes környezetnek nemcsak élvezetes, de kedvező hatása lehet a figyelemre és a koncentrációs képességre is.
A zöld területek tompítják a városi stressz hatását
Végső soron úgy tűnik, hogy a zöldterületek egyfajta „lökhárítóként” működnek a városi stressz elleni küzdelemben, ugyanis lenyugtatják a paraszimpatikus idegrendszert, csökkentik a pulzusszámot, segítenek a nyugalom érzésének kialakulásában, összefüggésbe hozhatók az alvásminőség javulásával, illetve az elégedettség és a biztonság érzésével. Még a várható élettartam meghosszabbodásával is összefüggésbe hozhatók, elsősorban a mentális egészség javulása, a társasági kapcsolódás növekedése, a légszennyezettség csökkenése és a testmozgás serkentése révén.
A Michigani Egyetem kutatói azt is megállapították, hogy még a tájképek nézegetése is együttjár kognitív előnyökkel, hasonlóan a természetben sétáláshoz. Ez igaz akkor is, ha valaki kinéz az ablakon és fákat lát - a fákat látó ápoltak például gyorsabban gyógyulnak.
Az otthonról dolgozó városiakra óriási hatással lehet, ha az ablakból fákra tekintenek. A kutatások azt mutatják, hogy kevesebbet betegeskednek és produktívabbak azok a munkatársak, akik az irodából fákat látnak. Továbbá a fákkal szegélyezett utcákban élőknek alacsonyabb valószínűséggel lesz szükségük antidepresszánsokra.
A tanulmányok továbbá rámutatnak, hogy a természetnek való kitettség hiánya negatív hatással lehet még azokra is, akik nem igazán szeretik a természetet és nem szeretnek a szabadban tartózkodni.
A természet terápiás hatását alátámasztó bizonyíték meggyőző. Az Egyesült Királyságban működő Nemzeti Egészségügyi Szolgálat (National Health Service) Fenntartható Egészségügyi Ellátás Központjának (Centre for Sustainable Healthcare) erdőprojektje azzal a céllal jött létre, hogy támogassa az egészségügyi létesítményeket abban, hogy zöldterületeiket az egészséget, a jóllétet és a biodiverzitást figyelembe véve alakítsák át. Az Egyesült Királyságban eddig 321 különböző helyszínen 96620 fát ültettek, illetve réteket, gyümölcsösöket és zöldségtermesztésre alkalmas ültetvényeket hoztak létre, hogy ezekkel segítsék a betegeket, az ott dolgozókat és a lakóközösségeket is.
A zöldterületekhez való hozzáférés biztosítása segíthet a jövedelemkülönbségből eredő egészségügyi egyenlőtlenségek leküzdésében is. A Glasgow Egyetem professzorának, Richard Mitchellnek 2015-ös tanulmányából az is kiderül, hogy 40%-kal csökkent a társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek hatása a mentális jóllétre azoknál, akiknek volt hozzáférése zöldterületekhez.
A legtöbb ember érezte már, hogy megnyugtatja, amikor erdőben vagy vidéken jár, a bizonyítékok pedig egyértelműen azt mutatják, hogy a természet közelségének számos előnye érvényesül a városi környezetben is. Ezért több fát kell ültetnünk a közvetlen környezetünkben, az utcáinkon, ott, ahol igazán szükségünk van rájuk, hogy mindenki naponta élvezhesse pozitív a hatásukat.
A fordítást Horváth Kávai Árpád és Tatai Károly, a Járókelő Közhasznú Egyesület önkéntesei készítették a Trees for streets eredeti cikke alapján.
A Járókelő Közhasznú Egyesület működteti a Járókelő.hu közterületi hibabejelentő oldalt, amely segít a városlakóknak abban, hogy bejelenthessék a kátyúkat, leszakadt szemeteseket, lekopott zebrákat, összetört megállókat, az elhagyott autókat és sok más problémát, amelyet közterületen tapasztalnak. Ne menj el a problémák mellett! Jelezd nekünk, és segítünk, hogy a panaszod, a kérésed eljusson a megfelelő illetékeshez. Légy részese a megoldásnak, te is tehetsz a környezetedért!
