Zugló önkormányzata július 10-étől átmeneti jelleggel autómentes övezetté alakította át az Ilosvai Selymes teret és környékét, hogy nagyobb és biztonságosabb közösségi hellyé váljon a terület. Csikai Máriával, a projekt megvalósítójával beszélgettünk a tér egyik padján üldögélve arról, hogy mi hívta életre a kísérleti kialakítást, milyen programok várhatóak még, és mi fog történi szeptember 30-a, vagyis a projekt zárása után. Vajon lesz-e folytatás? (Az interjú augusztus 15-én készült.)
Fotó: Járókelő Közhasznú Egyesület
Milyen munkakörben dolgozol az önkormányzatnál, milyen feladataid vannak?
Két és fél éve dolgozom a Zuglói Polgármesteri Hivatal Pályázati Osztályán projektmenedzserként, ahol több nemzetközi projektet koordinálok. Ezek mindegyike közösségi tervezésről, közösségi bevonásról szól, és mindegyik környezetvédelmi témájú. De nemcsak ilyen nagy nemzetközi projektek vannak, hanem mi is indíthatunk Zuglón belül pályázatokat. Ez az egész kezdeményezés úgy indult, hogy tavaly kitaláltunk egy pályázatot, ami tulajdonképpen a zuglói önkormányzat egyik rendeletére épült, mely szerint az önkormányzat kezelésében lévő utakra nem kell hatósági, közterületfoglalási engedélyt kérni és fizetni, hogyha az rekreáció vagy sport célú használatba kerül. Akkor azt gondoltuk, hogy ezt kihasználjuk, és készítettünk egy olyan pályázati kiírást civil szervezetek számára, hogy tulajdonképpen foglaljanak utcát, és hozzanak létre új tereket, közösségi tereket, ahol rekreációs lehetőséget biztosítanak. Akkor még csak bemutató jelleggel, mert csak egy hétvégéről volt szó. Ez indította el azt, amit most láthatunk.
Kik vettek részt ebben a pályázatban?
Ez egy nyílt kiírás volt, két pályázat érkezett be. Az egyik a Magyar Kerékpárosklub ötlete, ami éppen ennek a résznek a lezárása volt, itt, a Rákos-patak mellett, az Ilosvai Selymes parknál, a másik pedig a Bosnyák utcánál volt, ott egy közösségi ház, barkácsműhely van, az AZTA, és hozzájuk kapcsolódó közösségi programok valósultak meg.
Ezek folytatása tehát a jelenlegi kísérleti átalakítás?
Igazából ezekből nőtte ki magát, mert a pályázati projekteken belül sikerült kb. 60 fő visszajelzését begyűjtenünk, és még azok is, akik nem voltak megelégedve a közösségi rendezvények szervezésével, kitáblázásával, azt mondták, hogy támogatják, hogy ez a rész autómentes legyen. A nagy többség azt mondta, hogy legalább a nyári időszakra legyen az. A programok után Pécsi Diána, a körzet képviselője is több levelet kapott, amelyekben a lakosság szorgalmazta, hogy folytatódjon, ami elindult. És ami még extra volt, hogy nem volt különbség az autóhasználók és a kerékpárhasználók véleménye között. Nemcsak azok támogatták, akiknek az elsődleges közlekedési eszköze a kerékpár, hanem a válaszolók többség támogatta, hogy autómentessé váljon a környék.
Fotó: Járókelő Közhasznú Egyesület
Rögtön el is indult a folyamat?
A megvalósulást konkrétan két dolog indította el. Egyrészt ez, hogy volt egy nagyon pozitív használói hozzáállás a közösség részéről, ezért Pécsi Diana a körzet képviselője kezdeményezte, hogy a nyári időszakban kísérleti jelleggel váljon autómentessé a tér környéke. Illetve közben megjelent egy TOP-os (Terület- és Településfejlesztési Operatív Program) kiírás Komplex klímaadaptációs és közterület-megújítási program címmel. Ebben a pályázatban is szerepelt a társadalmi egyeztetés. Úgy volt, hogy július-augusztus környékén meg is jelenik a részletes pályázati felhívás, és egyszerűen azt láttuk, hogy erre a projektre találták ki, annyira beleillett az az egész koncepció, amin elkezdtünk gondolkozni Zugló főkertészével és a képviselővel, hogy egyértelmű volt, hogy errefelé lehetne továbbindulni. Illetve azért is, mert ez a tér nagyon sok szereplős. A tér egyik része a fővárosé, azaz a FŐKERT gondozásában lévő terület, a tér másik oldala, ahol a játszótér van, Zugló önkormányzatának a tulajdona, a Rákos-patak a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. kezelésében van, az utak pedig a Budapest Közúthoz tartoznak, így ezen a pályázaton konzorciumként pályázhatnánk: Zugló önkormányzata a fővárossal együtt. És pont az volt a téma, amit mi szerettünk volna: a zöldterületek, zöldfelületek intenzitásnak növelése, a tér kis részeinek az összehangolása, egy egységes park létrehozása, és a vízközelség, a patak közelségének a hangsúlyosabbá tétele. Tehát az volt az ötlet, hogy ennek a pályázatnak a közösségi bevonási részét csináljuk meg ezen a nyáron ezzel a kísérleti lezárással. Sajnos közben ezt a pályázatot nem írták ki, úgy tudjuk, novemberre várható, nagyon drukkolunk.
Fotó: Járókelő Közhasznú Egyesület
A pályázat révén milyen átalakítások valósulhatnának meg?
Elsősorban a zöld intenzitás, a zöldfelület növelése. Aztán a Rákos-patak környékén a lehetőségekhez mérten megpróbálnánk a patak természetes voltát visszaadni, egy-egy öblöt lehetne tulajdonképpen csinálni, ami egy kicsit lelassítja a vizet, ami kedvez az élővilágnak és az ökoszisztéma kialakulásának. Szeretnénk ezt, de nem biztos, hogy elegendő lesz erre a forrás, nagyon drága lehet, ha ilyenformán hozzányúlunk a patakhoz. Ezenkívül fontos feladat a kerékpárút megújítása, a hozzáférés biztosítása. De a zöld intenzitás növelése a leghangsúlyosabb, ez azt jelenti, hogy fákat, bokrokat ültetnénk, amelyek nagyobb páraleadó képességűek a jelenlegi növényzetnél, és a szennyező anyagokat is jobban felveszik. A patak partján volt korábban végig egy fasor, ezek közül a fák közül maradtak meg idős akácok, de sok hiányzik, ezeket is lehetne pótolni, .el is indult erről az egyeztetés a Fővárosi Csatornázási Művekkel. Az Újirány Tájépítész Kft. tájépítészével is bejártuk már a helyszínt, és végigbeszéltük, mire volna szükség: elsősorban arra, hogy természetközeli, a rekreációt szolgáló új tér jöjjön létre, az itt élő embereknek szeretnénk elsősorban kedvezni. És a park állatvilágának is, például madárodúkkal vagy olyan növényekkel, amelyek a kacsáknak búvóhelyként, költőhelyként szolgálhatnak. De van például egy kicsit távolabb egy önkormányzati ingatlan egy bontásra váró épülettel, ami arra alkalmas lehetne, hogy kisebb ráfordítással mosdót alakítsunk ki belőle. Próbálunk úgy okoskodni, hogy minél kevesebb erőforrásból, minél több dolgot lehessen megcsinálni. De mivel ez egy nagyon sok szereplős projekt, ez egy hosszabb tervezési folyamat, ezért is fontos, hogy ennek az autómentes időszaknak mi lesz a végeredménye, hogy a lakosság hogyan áll hozzá, természetesen ha nagy az ellenállás, akkor nem fogjuk rájuk erőszakolni.
Meddig tart az átmeneti lezárás, és mik a visszajelzések, az eddigi tapasztalatok?
Szeptember 30-áig tart. Már az elején is sok visszajelzést kaptunk mindkét oldalról, arról is, hogy nagyon tetszik az embereknek, meg arról is, hogy ez egy katasztrófa. Vannak például autósok, akik egyszerűen nem tudják elfogadni az új forgalmi rendet, és a terelőelemeket, virágládákat elmozgatják, behajtanak a területre vagy ezeket megkerülve a járdán közlekednek. Tehát látszik, hogy nem mindenki fogadja kitörő örömmel ezt a kezdeményezést, de ez várható volt. De mi bízunk benne, hogy ez a majdnem három hónap, amíg a lezárás tart, elég lesz arra, hogy azok, akik itt élnek, megszokják, hogy arrébb kell menni az autóval pár száz métert, vagy nem pont onnan kell megközelíteni a területet, ahonnan korábban, és megértik, hogy nem feltétlenül arra való egy park, hogy az autónkat a hűvös fák alatt tároljuk. Egy idős bácsi, aki itt lakik, fogalmazta meg nekem a legjobban, hogy lehet, hogy jár némi kellemetlenséggel ez eleinte, de majd megszokjuk, mert van miért, mert van egy cél.
Fotó: Járókelő Közhasznú Egyesület
Így meg tudtok nézni egy olyan időszakot is, ami már az iskola-, óvodakezdés után lesz.
Igen, azért is volna jó a park létrehozása, mert itt egy nagy óvoda, ott meg egy bölcsőde, és egy harmadik intézmény, egy középiskola is rendszeresen használja ezt a területet, tornaórákra járnak ki ide. De nem olyan messze még vannak más óvodák és iskolák is, bízunk benne, hogy ők is többet fogják használni ezt a területet. De látható, hogy eltelt másfél hónap, és a parkhasználók kezdik belakni a felszabadult területeket, kerékpároznak, gördeszkáznak, sétálnak. Ez alatt az időszak alatt több esemény is lesz mindenféle tematikában, és persze a lakosok ötleteit, kezdeményezéseit is várjuk. Próbálunk olyan programokat szervezni, amelyek megmutatják a park értékét, az előnyeit. A héten a főkertész tart egy sétát, vele együtt lehet majd megtervezni az új fasort is, többféle fafajtát fog bemutatni, amelyek közül lehet választani. Persze ebbe a Fővárosi Csatornázási Műveknek is lesz beleszólása, de igyekszünk bevonni a lakosságot. Lesz még helytörténeti séta, élőzene, közösségi tervezés, madárodú készítés is.
Milyen formában kérdezitek meg őket a projektről, és végeztek-e méréseket?
Jövő héten lesz az első olyan lehetőség, amikor személyesen lehet visszajelzést adni a körzet képviselőjének. Kint lesz a parkban, és lehet hozzá jönni javaslatokkal, akár panaszokkal is, lehet vele beszélgetni. Aztán fogunk készíteni egy kérdőívet, ami online és offline is elérhető lesz, ezt a postaládákba fogjuk bedobni a környéken, hogy azok is tudjanak visszajelzést adni, akik nem tudnak eljönni személyesen. Ez most a projekt közepén valósul meg, de a végén is lesz egy ugyanilyen felmérés. Az intézményekkel is kapcsolatban állunk, tehát azokon keresztül is megkérdezzük majd az érintetteket, minél több embert szeretnénk elérni. Fontos, hogy végeztünk forgalommérést is a lezárás előtt, és a lezárás alatt is végzünk. De arról is kaptunk visszajelzést, hogy egyes kis utcákban megnőtt az autós forgalom a lezárás óta. Ezeket fontos megnézni, figyelnünk kell rá, hogy milyen hatással van a környék forgalmára az autómentes övezet kialakítása nem csak kicsiben, hanem egészében is. Minden visszajelzés fontos, és az sem kizárt, hogy a forgalmi rendet módosítjuk az időszak alatt.
