A városok közlekedéstervezői gyakran nem igazán veszik észre a kerékpározásban, mint a közösségi közlekedés értékes kiegészítőjében rejlő lehetőségeket. Ebben nyithat új távlatokat olyan városok tervezése és kialakítása, amelyekben a közösségi közlekedés és a kerékpárút-hálózat egyetlen egységes rendszerben működik. A két közlekedési mód jól kiegészíti egymást: az ingázók távolabbi úticéljukhoz a közösségi közlekedést tudják igénybe venni, míg a kerékpározás jó megoldás, ha extra rugalmasságra van szükség, vagy az utazók az otthonuktól az állomásig vagy az állomástól a munkahelyükig tartó néhány kilométert akarják megtenni.  Ha jól csinálják, ennek a tervezési folyamatnak az eredményeképpen a két közlekedési mód szimbiózisa egy jól működő, új közlekedési módot teremthet, és megreformálhatja a városi lakosok ingázási szokásait. 

A kerékpárok közösségi közlekedési eszközökön történő szállítása, biztonságos parkolásuk a buszmegállóknál és az állomásokon, vagy esetleg a közösségi bringák gyűjtőpontokon való dokkolási lehetősége csak néhány példa az integrációra. Ahhoz azonban, hogy a legtöbbet hozzuk ki ebből, már a tervezés és a kivitelezés során figyelembe kell vennünk az útvonalak összekapcsolhatóságának feltételeit, és közvetlen, biztonságos, általános hozzáférést kell biztosítani  bármilyen korú, nemű közlekedő és a fogyatékkal élők számára is.

A két hálózat integrációja számos előnnyel jár. A legfőbb haszna, hogy a közösségi közlekedés nagyobb területen és több ember számára válik elérhetővé, a közlekedők számára rugalmasságot biztosít, és a személyes igényekhez is jobban igazodik: az utazók például a számukra legmegfelelőbb állomásokon tudnak a járművekre fel- és leszállni, illetve lehetőségük van elkerülni a közlekedésben jelentkező fennakadásokat, kimaradásokat. A közlekedési hálózatok üzemeltetői szempontjából a járművek kihasználtsága is egyenletesebben oszlik el az összehangolt rendszeren belül. Az utazóknak pedig a bringázás a fizikai aktivitás lehetőségét nyújtja, ami egészségügyi előnyökkel jár.

Fotó: Tim Wilson, Unsplash

De hogyan is néz ki a kerékpározás és közösségi közlekedés integrációja a gyakorlatban?

Kisléptékű megoldások:

Kerékpártámaszok közterületekre való kihelyezése a leggyakoribb megoldás, így átlagosan 3-10 kerékpár tárolására nyílik lehetőség az eredetileg autóparkolásra szánt területeken. Az ún. parkletek kialakítása egy másik jó példa: ezeket utcák vagy utcarészek elkerítésével hozzák létre, és több funkciót is elláthatnak: biciklitárolókkal, padokkal ellátott vagy gyerekeknek játékra alkalmas közösségi tér válik belőlük.

Forrás: Sandra Campos, Pinterest

A kisléptékű megoldások legfőbb jellemzője, hogy gyorsan megvalósíthatóak, illetve a használók visszajelzései és igényei szerint rugalmasan alakíthatóak, bővíthetőek vagy áthelyezhetőek.

Közepes léptékű megoldások:

Ide tartoznak a nyitott, illetve zárható kerékpártárolók mindenféle változatai és a köztereken felszerelt kerékpártámaszok. De a kerékpárparkolók nem mindig zárhatóak, illetve felügyeltek, viszont általában tereken, közlekedési csomópontokon helyezkednek el, így kényelmesen lehet váltani a  közösségi közlekedésre. A kerékpárpavilonok 90-300 kerékpár befogadására alkalmasak, és általában a közösségi közlekedés részét képezik. 

Nagyléptékű megoldások:

Többek között a tömegesen kialakított kerékpártároló állványok jelenthetik a nagyléptékű megoldást. Például a hollandiai Alkmaarban, a vasútállomáson több mint 300 kerékpár befogadására alkalmas állványsor létesült, közbringa gyűjtőponttal kiegészülve. 

Fotó: Jordi Moncasi, Unsplash

Mexikóváros például 10 ingyenesen igénybe vehető,  metróállomásokon és közlekedési csomópontokon kialakított kerékpártároló parkkal büszkélkedhet, amelyek 80-408 férőhelyesek. Ezek egyike a Pantitlán állomás, 4 metróvonal találkozásánál és egy buszpályaudvar szomszédságában, amelyet több, mint egymillió ember vesz igénybe naponta. Ez a komplexum 408 kerékpár befogadására alkalmas tárolókapacitással rendelkezik három emeleten, térfigyelő kamerákkal ellátva. Az épületben egy  kerékpárbolt, illetve egy szerelőműhely is működik, ezen felül tartozik hozzá egy kis kültéri kondipark és egy játszótér is.. 

Gigamegoldások:

Ebbe a kategóriába tartoznak a föld alatt létesített tárolók és a nagyméretű, speciálisan kerékpárok tárolásra kialakított épületek. Ezeket a megoldásokat a közösségi közlekedés “állomásainak”  kibővítésével hozzák létre , és több mint 500 kerékpár tárolására alkalmasak. 

A legjobb példák erre Hollandiában találhatóak: Haarlem városa például az egyik legmodernebb kerékpártároló-rendszerrel rendelkezik, míg Utrecht a világ legnagyobb kerékpártároló épületének ad otthont 12500 kerékpár dokkolására alkalmas kapacitással. Ez utóbbi komplexum Hollandia legforgalmasabb közlekedési csomópontja, Utrecht központi vasútállomása közvetlen közelében került kialakításra. Az épület csak egyike az állomáshoz kapcsolódó 5 kerékpártárolónak, ahol így összesen 22000 kerékpár biztonságos parkolására van lehetőség.  

Egy példa az összehangolt közlekedésre:  Egy tisztább és fenntarthatóbb Limáért (Peru)

A kerékpározás és a közösségi közlekedés nagy lehetőségeket rejt magában, ha az összehangolásuk történik meg, és nem versenyeznek egymással. A két közlekedési mód integrációja hatékonyabb és nagyobb tömegek számára is elérhetőbb alternatívát kínál. Bár a két rendszer összehangoltságának foka és típusa számos tényezőtől függően eltérő lehet, a legtöbb városnak mindenképpen lehetősége van bizonyos fokú integrációra. 

A Világbank által Lima és Callao területére javasolt kerékpáros stratégia és infrastruktúra-tervezet nagy hangsúlyt fektetett a biciklizés és a közösségi közlekedés összehangolására. Ezt az integrációt egy széleskörűbb, a mobilitás és az életminőség javítását célzó program részének kell tekinteni. Mint minden modern közlekedési kezdeményezés, ez is segítheti az országot az éghajlatváltozással kapcsolatos tevékenységek kezelésében és a globális klímacélok elérésében. Összességében a kerékpározás és a közösségi közlekedés integrációja lényeges lépés egy tisztább,  egészségesebb és ellenállóbb Lima felé. 

A cikket Nyíri Borbála, a Járókelő Közhasznú Egyesület önkéntese készítette a World Bank Blogs cikke alapján.

A Járókelő Közhasznú Egyesület működteti a Járókelő.hu közterületi hibabejelentő oldalt, amely segít a városlakóknak abban, hogy bejelenthessék a kátyúkat, leszakadt szemeteseket, lekopott zebrákat, összetört megállókat, az elhagyott autókat és sok más problémát, amelyet közterületen tapasztalnak. Ne menj el a problémák mellett! Jelezd nekünk, és segítünk, hogy a panaszod, a kérésed eljusson a megfelelő illetékeshez. Légy részese a megoldásnak, te is tehetsz a környezetedért!