South Bendben az autósok évekig úgy tartották, fogd az autód, érd el “mágikus sebességet”, és úgy száguldhatsz át a városon, hogy még csak nem is látsz piros lámpát. Amikor Pete Buttigieg 2012-ben polgármesterként hivatalba lépett, mindent megváltoztatott. Egy 25 millió dolláros tervvel állt elő, amely széles belvárosi egyirányú utcákat kétirányúsított, biciklisávokat létesített, illetve kiszélesítette a járdákat. Azt remélte, hogy a városrész biztonságossá tételével több embert tud arra ösztönözni, hogy időt töltsenek és pénzt költsenek a környéken. Buttigieg Okos utcáknak, míg az őt kritizálók Buta utcáknak nevezték az ötletet.

Forrás: Aim Indiana, Youtube

Greg Matz számára – aki a mágikus sebességet 50 km/órában rögzítette – ablakon kidobott pénznek tűnt. “Csak egy kényelmetlenségnek tűnt az egész, hiszen a terv lényege a forgalom lelassítása volt, ami az én kezdeti véleményem szerint rossz dolog volt”. Buttigieg nem hátrált meg, folytatta a munkát. Elnyerte a képviselőtestület bizalmát, és a projekt pénzügyi forrásait is megszavazták. Nem sokkal később South Bend utcái építkezési területté változtak, majd 2017-ben sor került az átadási ünnepségre. Három évvel később Matz véleménye gyökeresen megváltozott. “A belváros egy szellemváros volt. Senki nem ment oda szívesen sötétedés után” - mondta Matz, aki a későbbiekben önkéntesként támogatta Buttigieg elnöki kampányát. “Az eredmények önmagukért beszélnek. Több ez annál, mint hogy fellendült a kiskereskedelem, különleges érzés, hogy már nem halott ez a városrész.”

A következő napokban várható, hogy a szenátus hivatalosan is bejelentse, hogy Buttigieg új pozícióban kezd el dolgozni mint közlekedési miniszter. Az autóközpontú utcák újragondolásában korábbi tapasztalatait is kamatoztathatja. Az autóközpontú gondolkodásmód eddig nagyban meghatározta az amerikai gyakorlatot, ezt számos városi vezető igyekszik most megváltoztatni. A 15 éves Teljes utcák (Complete Streets) mozgalom a gyalogosan, kerékpárral és az autóval közlekedők közötti egyensúlyt keresi. Ugyanakkor a politikai vezetők bárhol is próbálnak változtatni, rendre ellenzőkkel találják szemben magukat, akik szükségtelen, a közlekedést romboló projektekként definiálják az intézkedéseket. Szakértők úgy vélik, hogy a negatív fogadtatás nem meglepő, hiszen az autós generációk elvárják, hogy az igényeiket kielégítsék, és a városok korábbi kialakítása, fejlődése sok esetben valóban nehézkessé teszi az autó nélküli közlekedést.

“A helyi közlekedés kapcsán úgy gondolkoztunk, mint ahogyan a távolsági kapcsán: az volt a célunk, hogy annyi autót tudjunk mozgatni, amennyit és amilyen  gyorsan csak tudunk” - mondta Corinne Kisner, a Városi Közlekedési Tisztviselők Nemzeti Szövetségének elnöke. A Teljes utcák program pedig pont azt a szemléletváltást képviseli, hogy a fejlesztésekről egy nagyobb egység részeként gondolkodjunk.

A városi közlekedésért felelős vezetők izgatottan várják a Buttigiegre jellemző elképzeléseket a Közlekedési Minisztériumban, hiszen az Trump elnöksége alatt inkább a vidéki területekre koncentrált. Buttigieg személyében olyan vezetőt várnak, aki a városokkal szorosabb együttműködésben tud dolgozni. Az szeretnék, hogy a Minisztérium olyan változások és finanszírozási döntések mellett tegye le a voksát,  amelyek segítik, hogy a városi utcák biztonságosabbak és élvezhetőbbek legyenek autó nélkül. 

A projekt két utca újraértelmezését foglalta magába: kétirányú utakat hoztak létre, lecsökkentették az autók számára rendelkezésre álló sávok számát négyről háromra, kerékpársávokat jelöltek ki, kibővítették a kereszteződésekben a járdákat, hogy azokat könnyebb legyen megközelíteni. 

Buttigieg azt állítja, hogy a program polgármesterként az egyik legsikeresebb beavatkozása volt: “Az emberek máshogy viszonyulnak a belvároshoz, és mi pontosan ezt reméltük.” Buttigieget James Mueller követte a polgármesteri székben, aki régi iskolatársa és korábbi főtanácsadója volt. Mueller azt mondta, hogy igyekezett az Okos utcák programra építeni. Így a képviselőtestület elfogadta az előterjesztést, miszerint városszerte eltörlik a minimum parkolószámra vonatkozó szabályokat. A program sikerességét nehéz volt mérni. Mueller hivatala nyilvánosságra hozott egy listát a belvárosban megvalósuló gazdaságfejlesztési projektekről, azonban nehéz meghatározni, hogy ebből mennyi köszönhető az utcák újragondolásának. Ami pedig a forgalmat illeti, a polgármesteri hivatal annyit tudott mondani, hogy a városon áthajtva az átlagos menetidő három perccel növekedett.

A belvárosi üzletek vezetői viszont úgy látják, hogy a növekedés drámai. A vendéglős Mark McDonnell elmondta, ő már régen is az autóforgalmat okolta azért, hogy a környék nem tudott fejlődni: “A megélhetésem a belváros mozgásától és aktivitásától függ. Ha a belváros virágzik, én is!” Decemberben évtizedek után megnyílt az első belvárosi irodaház, miután felújítási munkákat folytattak, és a leromlott állapotban lévő épületeket lakóházakká alakították. Az ingatlanközvetítő Ed Bradley elmondta, az utcai átalakításoknak köszönhetően a belváros iránti érdeklődés hihetetlenül felélénkült. Megtörténtek volna ezek a projekt nélkül is? Meglehet, hogy némelyikük igen. A magánvállalkozók sokkal jobban érzik magukat és szívesebben fektetnek be a környéken az Okos utcák miatt? Biztosan!

A koronavírus következtében South Bendben – mint sok más városban is – az emberek kerülik az éttermeket, a belvárosi irodákban dolgozók pedig távmunkában dolgoznak. McDonnel elmondása szerint a vállalkozása takaréklángon működik, bár Bradley szerint nincs arra utaló jel, hogy a belvárosi irodák távmunka időszaka hosszú ideig tartana. A világjárvány érkezésével pedig a városok országszerte erőforrásként kezdtek tekinteni az utcákra: parkolóhelyeket adtak át étkezőasztaloknak, utcákat zártak le az autós közlekedés elől, hogy a felnőtteknek és a gyerekeknek lehetőségük legyen sétálni és játszani. 

“A tapasztalatokat látva, az emberek tényleg vágynak az emberi kapcsolatokra és mindarra, ami egy várost nagyszerűvé tehet, például különböző társas kapcsolatok kiépítésére” – mondta Kisner. Ugyanakkor, mint a legtöbb innováció során, itt is voltak tévedések. A fekete és latin közösségek úgy vélik, hogy az ő véleményüket nem vették figyelembe megfelelő mértékben. Úgy látják, hogy míg nekik évek óta azt mondják a városvezetők, hogy nincs pénz új projektekre az általuk lakott területeken, más helyszíneken gyorsan cselekednek. Amikor az Okos utcák program elfogadásáról folytak a viták, Davis – akinek a területei közé a belváros mellett főként a feketék által lakott részek tartoznak – megkérdőjelezte, hogy miért a város központjában költik el a pénzt, miközben más területeken széttöredezett járdáktól és kátyús utaktól szenvednek. Buttigieg állítása szerint ez nem igaz, és ezekben a városrészekben is fejlesztettek. Azt ígéri, hogy a Közlekedési Minisztériumban a projektjei során nagy hangsúlyt fog fektetni a méltányosságra és az egyenlőségre. “Nyitottnak kell lenni bármire, ami biztosíthatja, hogy a források méltányosan teremtsenek gazdasági lehetőségeket a közösségekben” – mondta. Tamika Butler, tanácsadó, aki az egyenlőtlenség leküzdésében szeretne segítséget nyújtani, úgy véli, hogy a tervezőknek minden esetben meg kell kérdezniük a közösséget arról, hogy valójában mire van szükségük. Egyeseknek a Teljes utca a kerékpársáv kialakítását jelentheti, míg másoknak egy biztonságos gyalogátkelőhelyet.  

A fordítást, összegzést Ghira Zsófia, a Járókelő önkéntese készítette a Washington Post cikke alapján.