A nyáron tapasztalt városi hőhullámok negatív hatásai nem minden társadalmi csoportot érintenek egyenlő mértékben. Barcelona számára hatványozott kihívást jelent a hőhullám jelenség, ezért újra kell gondolniuk a városi tereket, a zöldfelületek arányát, a város kialakítását, kezdve ezt elsősorban a társadalmilag legkiszolgáltatottabb városrészekkel.
Fotó: Annika Ibels, Unsplash
A klímaváltozás negatív hatásainak egyenlőtlen eloszlása az európai városi környezetben kevés figyelmet kap a társadalom részéről. A városi hősziget és hőhullám jelenségeknek leginkább az idősek és az egészségügyi kockázattal élők vannak kitéve, ám mellettük rendszerint megfeledkezünk más veszélyeztetett társadalmi csoportokról.
Kutatások kimutatták, hogy a hősziget hatás különösen a sűrűn lakott (például a Ciutat Vella, a La Prosperitat vagy a La Verneda városnegyedeket), a nehezen szellőző vagy a gyér növényzettel rendelkező területeket érinti, továbbá azokat, amelyek a közlekedés miatti légszennyezettségnek is fokozottan ki vannak téve.
Hő kitettségi térkép és zöldterületi térkép, Barcelona
Forrás: Xu, Yihan & Dadvand, Payam & Barrera-Gómez, Jose & Sartini, Claudio & Marí-Dell'Olmo, Marc & Borrell, Carme & Medina-Ramón, Mercè & Sunyer, Jordi & Basagaña, Xavier. (2013). Differences on the effect of heat waves on mortality by sociodemographic and urban landscape characteristics. Journal of epidemiology and community health.
Az ezen városrészekben élők az igénybevehető zöldterületek hiányát is hatványozottan elszenvedik. A barcelonai hőszigetek epicentrumában található Sant Andreu városrész, melynek területe 6.4% Barcelona összterületének, a városi zöldterületek mindössze 5.1%-ával rendelkezik, míg a lakosság 9.1%-a él itt.
Hőhullámok és a COVID-19 – kevés és nehezen hozzáférhető zöldfelület
2020 tavaszán a COVID-19 járvány elleni védekezés miatt, a fertőzések csökkentése érdekében kijárási tilalmat vezettek be Barcelonában. Ez számos alacsony jövedelmű háztartásnak nehézséget jelentett, ugyanis a lakhatási körülményeik nem tették lehetővé a hatékony védekezést a hőhullámok ellen. Sokan közülük nem engedhetik meg maguknak, hogy lakásukat légkondicionálóval vagy ventilátorral tegyék elviselhetőbbé, mint ahogy a kijárási korlátozás feloldásakor sem tudtak a hegyekbe vagy a tengerpartra menekülni a hőhullámok elől.
A várhatóan egyre erősödő hőhullámokkal szemben Barcelona az ún. Éghajlatváltozási tervben és a Zöld és Biodiverzitás tervben fogalmaz meg ajánlásokat, mint például a zöld infrastruktúra és a lakásállomány fejlesztése. Barcelonában ugyanis a városi zöldterületek csupán 30%-a hozzáférhető mindenki számára, ami azért is kritikus, mert a városban mindössze 6,6 négyzetméter zöldfelület jut egy lakosra. Összehasonlításként Madridban ez az érték 17 négyzetméter.
Barcelona újragondolása a klímaigazságosság elvei szerint
Barcelona újragondolásának egyik legfontosabb eleme az aszfalt eltávolítása, bárhol is legyen az. Továbbá a városi zöldfelületek növelése az autók számára fenntartott területekkel szemben, a szuperblokkok létrehozásának gyorsítása, a háztetők lehetséges zöldfelületekként való használata mind a terv részei. A klímaigazságosságért folytatott küzdelem részeként az első beavatkozások a társadalmilag és környezetileg is leginkább veszélyeztetett, leginkább kiszolgáltatott városrészeken valósulnak meg.
A szuperblokkok Barcelonában
Fotó: Kaspars Upmanis, Unsplash
Ez a célkitűzés magában foglalja olyan kezdeményezések támogatását és fejlesztését, amelyek eszközként szolgálhatnak a városi lakosság számára a hőhullámok elleni védekezés során, mint például az „Éghajlat menedékhely hálózat” projekt. A Barcelona Lab for Urban Environmental Justice and Sustainability (BCNUEJ) kutatócsoport és a Punt 6 feminista várostervező csoport közös projektjének eredményeként a városban több ponton menedéket lehet találni a legmelegebb órákban és ezek a helyszínek mindenki számára nyitva állnak. A kezdeményezés további célja a szociális gazdaság élénkítése a kiszolgáltatott társadalmi csoportok bevonásával.
Egy másik projekt, a „Klímamenedék az iskolákban” (refugis climàtics a les Escoles) 11 barcelonai iskolát céloz meg, amelyek a klímaváltozás hatásainak hatványozottan kitett városrészekben helyezkednek el. Az adaptációs program keretein belül az iskolákban kék, zöld és szürke pontokat hoznak létre. A kéken ingyenes víz hozzáférési lehetőséget biztosítanak, a zöld pontokon árnyékos területeket nyújtanak mindenki számára, a szürke pont pedig az iskolai épület energetikai fejlesztésére utal.
Az egyre erősödő hőhullámokhoz való alkalmazkodás rendkívüli kihívást jelent Barcelona számára. A lakói számára igazságosabb és rugalmasabb város kialakításához a városfejlesztés minden területén biztosítani kell a klímaigazságosság elvének érvényesülését.
Forrás: elperiodico.com
Isabelle Anguelovski cikke alapján a fordítást Ghira Zsófia Anna készítette