Milyen fajtái vannak a globális szennyezésnek és hogy hat mindez a városok életére? Mire figyelnek a tudósok és mit tud tenni a civil lakosság? Miért került eper egy csomó barcelonai háztartásba és létezik-e olyan fénytechnika, ami a rovaroknak és az embereknek egyaránt megfelel? Egyebek mellett ezek a legfontosabb kérdései az EU-Citizen Science projekteknek. Ebben a bejegyzésben sorra veszünk néhányat közülük.

Légszennyezettség mérésére használt diffúziós cső Londonban. Fotó: Le Marietta, 2017

A citizen science elnevezés arra utal, hogy a lakosság bevonásával, tömeges információgyűjtés segítségével végeznek tudományos kutatást. Az ilyen projektek egyik kiemelt témája például az emberi civilizáció okozta szennyezés. Figyelmük középpontjában az áll, hogy a különböző civil projektek hogyan tudnak részt venni a helyzet felmérésben és a lehetséges megoldások előállításában és népszerűsítésében. Segítségükkel elsőként a légszennyezés jelenségét próbáljuk feltárni.

Légszennyezés

Gary Fuller, a londoni King's College szennyezéstudósa, a Guardian szerzője és a Láthatatlan gyilkos: A légszennyezés növekvő globális veszélye – és hogyan tudunk harcolni ellene? című könyv szerzője és kollégái 25 éve foglalkoznak a légszennyezés megfigyelésével és leírásával. Elemzik a kibocsátást és a szennyező anyagok koncentrációját, az emberek kitettségét és azt, hogy mindez hogyan hat az általános egészségi állapotra.

Ez a téma most mindenkit érdekel. Jóllehet, a nyilvánosság, de még a politika is nehezen rakja össze a teljes képet arról, hogy miért szennyezzük ennyire saját levegőnket és mit tudnánk tenni azért, hogy ez másként legyen. A tudósok felelőssége, hogy felszólaljanak és segítsenek megérteni az adatokat. És ha kell, vitába szálljanak a lehetséges megoldásokat illetően.

 – mondja Fuller. Az emberi kibocsátás miatt levegőbe jutott gázok és részecskék arányát mikrogramokban mérik, egy köbméter levegőre nézve. A tiszta levegő és a szennyezett levegő közötti különbség valójában nem annyira feltűnő mennyiségi szempontból, de a szakértők szerint kis eltéréseknek is hatalmas hatásuk lehet. (Ahogyan a globális felmelegedés esetében sem mindegy, hogy 10 éven belül 1 vagy 2 fokkal lesz-e melegebb a bolygó hőmérséklete.)

Gary Fuller könyve a "Láthatatlan gyilkosról", vagyis a légszennyezésről

Az Egyesült Királyságban a városi légszennyezés kezelését az 1952-es londoni szmog indította el. Ez az epizód mindössze hat napig tartott, de körülbelül 12 000 emberéletet követelt. A 90-es években a tanulmányok kimutatták, hogy a levegőszennyezés nem csak a szmogos epizódok során, hanem a mindennapokban is rendkívüli egészségkárosító hatással bír. Emellett persze a természetes ökoszisztémát is befolyásolja. Európában fontos munkát végeztek például a savas esők elleni küzdelemben, de nincs kielégítő vizsgálat arról, hogy ezek a problémák milyen elterjedtek a világ többi részén, különösen a fejlődő világ legszennyezettebb részein.

Gary Fuller, Fotó: eu-citizen.science
 

Fuller részt vett a londoni levegőszennyezés-mérési hálózat kiépítésében is. Azt mondja, méréseiknek kulcsfontosságú szerepe volt a szennyezés és a szennyezettség közötti kapcsolat megértésben.

A mérés döntő fontosságú amikor azt vizsgáljuk, hogy a légszennyezés ellenőrzésére alkalmazott politikák működnek-e vagy sem. A kutatómunka során számos olyan technológia felmerült, amelyek állítólag megoldatták a problémát. Például a tisztább dízel autók. Végül a városi levegő mérésével meg tudtuk mutatni, hogy sajnos alacsony kipufogógáz-határértékek mellett is jelentős szennyezést okoznak ezek a járművek az utcákon.
 

De mire jó egy tő eper?

Az európai citizen science projektek azt mutatják, hogy a civil lakosság nagy szerepet játszhat  a légszennyezés megfigyelésében és leküzdésében. Barcelonában például több mint ezer epernövényt osztottak szét a háztartások között. Ezek a növények apró levegőszennyezés-ellenőrző állomásokként szolgálnak: az idő múlásával a levegőben lévő részecskék felhalmozódnak a növények levelein. Biomágneses technikák alkalmazásával a tudósok képesek lesznek meghatározni a különféle szennyező anyagok szintjét a város levegőjében, és elkészíthetnek egy térképet, amely bemutatja a forgalom okozta szennyezés területi eloszlását Barcelona városában. Ezzel a projekttel egyúttal azt is szeretnék elérni, hogy a lakosság aggodalmait a környezeti epidemológiai kutatás középpontjába helyezzék, vagyis egyszerűbben szólva, bevonják őket a folyamatba. Az eper-projekt során a kutatási szakaszok bármelyike nyitott a lakosság számára. Kérdezhettek vagy adhattak visszajelzést a kutatócsoportnak.

Az eper mint apró levegőszennyezés-ellenőrző állomás.

Fényszennyezés

A XXI. század legbonyolultabb környezeti problémáit olyan tényezők okozzák, amelyek jelenlétét jóformán észre sem vesszük. A mesterséges fényszennyezés például jelentős mértékben hozzájárul a biodiverzitás csökkenéséhez. A civil közösségek azonban ezen a területen is jelentősen hozzájárulhatnak a kutatásokhoz. Itt van például a Loss of the Night nevű alkalmazás, ami abban segít, hogy a lakosság a fényszennyezésről gyűjtsön adatokat a városokban. Természetesen az összes fény kikapcsolása nem opció, de javítani lehet a helyzeten. A Tatort Streetlight éppen erre törekszik. A németországi székhelyű projekt célja, hogy megvizsgálják: milyen hatással vannak az utcai fények a rovarok éjszakai mozgására. Végül olyan világítástechnikát igyekeznek kifejleszteni, ami az emberek és a rovarok számára egyaránt megfelelő.

Szagszennyezés

A szennyezések általunk felsorolt fajtái közül talán ez utóbbi a legnehezebben megfogható, pedig a bizonyítékok egyre növekvő száma azt sugallja, hogy jelentős hatással lehet  az emberek életére a kellemetlen szagoknak való tartós kitettség. A lakosság egészségét egyebek mellett a szagok miatt kialakuló köhögés, fejfájás és émelygés befolyásolhatja. De mivel a szagokat nehéz mérni, ezért a szagszennyezést nehéz szabályozni is. (Bár a bécsi tömegközlekedésen próbálkoznak vele.) De történetesen erre is létezik alkalmazás. A D-NOSES által kifejlesztett OdourCollect appal a felhasználók rögzíthetik milyen szagokkal találkoznak a mindennapokban. A szagszennyezés eseményei térképezhetők és a forrást megismerve a szennyezőket be lehet vonni a megoldásba. Ezt a projektet egyelőre tíz kísérleti helyszínén tesztelik Európában.

Borítókép: eu-citizen.science