A Járókelő 6 éve dolgozik azon, hogy eljuttassa a lakosság panaszait az önkormányzatokhoz és más cégekhez, akik így gyorsabban és hatékonyabban értesülhetnek a különböző közterületi problémákról. A hiányzó aknafedelektől kezdve, a lekopott útburkolati jelekig, mindenről. Ez a poszt annak szól, akit érdekel mindez számokban. Az év zárásaként friss összefoglalóval jelentkezünk, részletes ábrákkal és néhány magyarázattal arról, hogy melyik kerületben oldódnak meg a problémák varázsütésre és melyik országos közlekedési vállalat teljesít siralmasan.
Éves jelentésünk többségében a 2017-es adatokról tudósít. A Járókelőnél az a gyakorlat alakult ki, hogy az előző évben érkezett közterületi jelzéseket egyszer nyáron, egyszer pedig a tél folyamán nézzük át, hogy lássuk, érdemes-e még őket újraküldeni vagy jobb, ha lezárjuk őket megoldatlan vagy megoldott státusszal aszerint, hogy mi volt az illetékes és a bejelentő közti levelezés eredménye. Ezek tehát a legfrissebb adataink, a 2018-as számokat értelemszerűen a következő évre tudjuk majd összegezni.
A cél nem az, hogy egyik vagy másik szolgáltatót indokolatlanul elmarasztaljuk, vagy éppen ellenkezőleg: túldicsérjük. Az adatok tájékoztató jellegűek. Mégis tanulságosak lehetnek a közlekedés szervezésével foglalkozó szakembereknek, a városgazdáknak és ügyfélszolgálatoknak, a téma iránt érdeklődő újságíróknak vagy az egyszeri járókelőnek egyaránt. A grafikonok mindegyike igazán részletgazdag. Érdemes böngészni!
Bejelentések térképe
A képre kattintva megnézheted az interaktív térképünket is.
Bejelentések száma Budapesten és országosan
A legtöbb bejelentés márciusban érkezik, 2017-ben ez a szám majdnem elérte a havi 1000 panaszt. A nyári hónapok egyébként is jobban pörögnek, az év utolsó és az év első hónapja holtszezon, de havi 400 bejelentés alá akkor sem csökken a beérkezett ügyek száma. Nyilván ezekben a hónapokban is lett volna még mit javítani a közterületeken vagy a közlekedésben; az ábra inkább csak arról árulkodik, hogy az év melyik szakaszában voltak a legaktívabbak a felhasználók. A bejelentések aránya országos és budapesti viszonylatban is hasonló. Az összes adatból viszont jól látszik, hogy a Járókelő még mindig inkább a fővárosban tarol. Jóllehet, más városokban is egyre több az önkéntes és a felhasználó is. 2018-ban várhatóan az összes bejelentésszám eléri a 13 ezret a platformon.
2018-ban már 20 ezer megoldott ügy Budapesten
Bejelentések száma kategóriánként, havi bontásban
A képre kattintva megnézheted az interaktív ábrát is.
Forgalomtechnika, szemét és zöldterületek, ez a három kategória volt a csúcstartó 2017-ben. A 9000 bejelentésből csaknem 4000 ezekben a témákban érkezett, de a középmezőnyben teljesítenek a kátyúk, a kerékpárutak és a tömegközlekedés is. Az akadálymentesítés vagy probléma nélkül zajlik, vagy olyan kevés az erre irányuló törekvés, hogy nincs is miről bejelentést tenni, de az év folyamán írtunk blogposztot arról is, hogy nem mindenki számára egyértelmű, mi tartozik ebbe a kategóriába. Nem csoda, hogy ez a kategória kevesebb, mint 100 bejelentéssel az utolsó a listán, pedig az akadálymentesítés minden magyar városban fontos kérdés.
Top 15 bejelentés a kommentek száma alapján
A legnagyobb aktivitást 3 ügycsoport különböző bejelentései váltották ki a felhasználókból. De az életveszélyes gyalogátkelők, a gyorshajtás okozta károk, a gazdátlan hulladék és az elhibázott kerékpárutak egyaránt aktív vitát hoztak a Járókelő történetébe. Néhánnyal ezek közül a sajtó is foglalkozott. A legnagyobb karriert befutott gazdátlan autóroncs pedig, a Dohány utca-Rottenbiller utca sarok közelében „felejtett”, rendszám nélküli autó lett.
Megoldott és megoldatlan ügyek száma szolgáltatónként Budapesten
A megoldások terén a Budapest Közút jeleskedett a 2017-es évben, 1183 megoldott bejelentéssel. Igaz, megoldatlan ügyekből is náluk volt a legtöbb. A cég illetékességébe tartozik a legtöbb forgalomtechnikával kapcsolatos panasz a fővárosban, és mivel ez az ügytípus a legnépszerűbb kategóriák listáján is szerepel, nem csoda, hogy volt mivel bajlódniuk 2017-ben. A BKK ügyfélszolgálata is több panaszra adott kielégítő megoldást, mint ahányra nem, de a nagy fővárosi szolgáltatók közül az FKF-ről és a FŐKERT-ről is elmondható, hogy inkább törekedtek a megoldásra, mint nem. Legalább is a Járókelő tapasztalatai alapján biztosan. Az arányok tekintetében a Budapesti Dísz és Közvilágítási Kft., a Fővárosi Csatornázási Művek és a JCDecaux volt a legeredményesebb. Az outdoor médiavállalat mindössze egyetlen esetben hagyta érdemi megoldás nélkül a hozzájuk befutott megkeresést.
A leggyakrabban megszólított szolgáltatók közül egyedül a MÁV állított fel negatív rekordot. Esetükben ugyanis megoldásból volt kevesebb. Vagyis amíg a legtöbb fenntartónál körülbelül 2/3-ad arányban sikerült orvosolni egy problémát és 1/3-ad arányban nem, addig náluk ez az arány pont fordítva alakult.
Megoldott és megoldatlan ügyek száma országosan
Ami Budapest esetében a MÁV, az országos értelemben a budakalászi önkormányzat. A városhoz alig több mint egy tucat bejelentés érkezett egész évben, így különösen szomorú, hogy mindössze egyet sikerült megoldaniuk. Nem úgy, mint Szegeden, Veszprémben, Székesfehérváron vagy Szentendrén. Kaposvár, Kecskemét és Debrecen pedig nagyjából ugyanannyi megoldást tudott garantálni a városlakóknak, mint ahányszor alulmaradtak a problémákkal szemben.
Megoldott és megoldatlan ügyek száma kerületenként
aki Budapesten készül lakást venni, az erre az ábrára biztosan kíváncsi lesz
237 sikeres megoldással Zugló vezet a 2017-es ügyek megoldásában. 197 azaz majdnem ugyanennyi megoldatlan bejelentéssel, pedig a XVII. kerület a negatív csúcstartó, velük 2018-ban felvettük a kapcsolatot, és úgy tűnik, mostanra beindult a válaszadás Rákosmentén is. A Járókelő adatai szerint Budán a XI. és a III. kerületben érdemes lakni, ha szempont az, hogy milyen arányban igyekeznek orvosolni a lakosság panaszait. A pesti oldalon a X., a VII., VIII. és a XIII. kerület a nyerő.
Településlista bejelentések száma szerint
A sorban szándékosan nem szerepel Budapest, ahol évente több ezer bejelentés érkezik. Országosan az is nagy eredmény, ha egy településen 200-nál több esetben kérnek segítséget a Járókelőtől, de a fővárost leszámítva ilyen csak egyetlen helyen fordul elő: Szentendrén. Ez persze annak is köszönhető, hogy ebben a városban relatíve sok az önkéntes. Ugyanezt a számot ezért egyetlen másik település sem hozta. Hiába, hogy Szeged vagy Debrecen jóval nagyobb városok. A középmezőnyben 50 és 150 közötti bejelentéssel futnak a városok évente. De ennél kevesebb esetben küldenek panaszt például a hevesi megyeszékhelyről vagy Kaposvárról.
Bejelentések továbbítása
A bejelentések kevesebb mint 2 nap alatt jutottak el a felelősökhöz 2017-ben. De számos kategóriában egy nap is elég volt az ügykezelőknek, hogy felmérjék, pontosan melyik szolgáltatóhoz tartozik egy-egy probléma és az adott ügyfélszolgálaton kit kell keresniük. Sok éves ügykezelői tapasztalat persze azonnal segít beazonosítani, hogy az adott bejelentésnek ki a címzettje, de néha még a Járókelő önkénteseit is zavarba hozza a főváros széttagoltsága. Nem csoda, hogy a legtöbb felhasználó arról számol be: a Járókelő közvetítése nélkül sosem tudná, kit kell keresnie, ha az utcájában kialudt a közvilágítás vagy megteltek a játszótéri kukák. A kerékpárutakat érintő panaszok általában még aznap eljutnak az illetékeshez, a parkolással kapcsolatos ügyek viszont átlagosan 34 óra alatt érnek célba. Jóllehet, ebben a kategóriában csak negyedannyi panasz érkezik, mint mondjuk szemetes utcákkal kapcsolatban.
Bejelentéstől lezárásig átlagosan eltelt idő (napokban) Budapesten
A lezárás nem feltétlenül jelent megoldást is. Esetenként éppen csak arról tudósít egy-egy szolgáltató, hogy miért értelmetlen a bejelentés vagy hogy aktuálisan miért kér türelmet a felhasználóktól. Ilyen lehet például az, ha egy várható nagyobb beruházás részeként fognak felújítani egy megállót vagy parkot, aminek az állapota sokaknak szemet szúrt. Szélsőséges esetben előfordul, hogy akár több mint egy évet is kell várniuk a bejelentőknek, mire az ügy lezárul. A szolgáltatónként meghatározott átlagos átfutási idő viszont csalóka lehet. A XIX. kerület esetében például rend szerint kevesebb mint 4 hónap alatt előállnak a válasszal, csak ne a parkolásról legyen szó. Ez az ügytípus ugyanis különös nehézséget okoz a helyi önkormányzatnak, legalább is az 502 napig húzódó reakcióidőből erre következtethetünk. Ezek persze szélsőséges esetek, egyetlen problémás ügy is rossz statisztikához vezethet, de általánosságban azt lehet mondani, hogy minden fővárosi fenntartónak megvannak az erősségei és a gyenge pontjai is. A parkok rendezése viszont a legtöbb illetékesnél nagyjából ugyanannyi időt vesz igénybe.
Bejelentéstől lezárásig eltelt idő kategóriánként (napokban) országosan
Országosan a parkolási problémák, a kerékpárutak ügyei és a kátyúk miatt kellett a legtöbbet várniuk a Járókelő felhasználóinak. Amíg a fővárosban legfeljebb 342 nap volt az átlagos várakozási idő egy ügycsoportban, addig ebben a táblázatban csaknem másfél éves átfutással is lehet találkozni. De általában is hosszabb a bejelentés és a lezárás között eltelt idő, mint Budapesten. Különösen érdekes az adat úgy, hogy szinte a teljes időben a szolgáltatónál pattogott a labda, hiszen az ügykezelőknek elég volt maximum két nap, hogy a megfelelő helyre továbbítsák a panaszt. Vajon mennyi lenne az átfutási idő, ha a rendszerben nem lenne közvetítő és a felhasználók saját maguk próbálnának utánajárni egy-egy problémának?
Csapattagok száma településenként
a Járókelő lelke az önkéntesekből álló ügykezelő csapat
