Használhatatlan liftek, elhanyagolt aluljárók, hiányzó táblák, gaz, szemét és falfirkák mindenütt - 10-es listán a Magyar Államvasutakhoz tartozó, máig megoldásra váró bejelentések.
A MÁV megoldatlan bejelentései a Járókelőn
Talán nem túlzás kijelenteni, hogy a megoldatlan problémák kategóriájában a MÁV sajnos csúcstartó a Járókelő tapasztalati szerint. A vasúti közlekedést koordináló állami cég adóssága 2010 óta jelentősen csökkent. Az akkori 300 milliárd forint helyett mindössze 51 milliárddal kell már csak elszámolniuk. (Összehasonlításként: ennél valamivel kevesebb pénzből, 40 milliárdból fejlesztik a Budapest környéki egészségügyi szolgáltatásokat, viszont éppen pontosan ennyit költött az ország határvédelemre, 2017 novembere és decembere között.) Az elmúlt években az adósságkonszolidáció mellett fejlesztésekre is volt pénz. Számtalan uniós és állami forrás jutott például a pályák korszerűsítésére és a közlekedésbiztonság javítására. Sőt, nyárra elkészülhet a MÁV saját, hazai gyártmányú IC kocsija is.
A fejlesztéseket elnézve már-már érthetetlen, hogy miért húzódik mégis évek óta olyan bejelentések megoldása, amelyekkel jelentősen javíthatnák az utasok kényelmét. És nem utolsó sorban a közlekedési cég megítélését. Az több éves múltra visszatekintő, Járókelős bejelentésekből összeállított MÁV „gyűjtemény” ugyanis, minden ismert siker ellenére, egy haldokló, állandó forráshiánnyal küzdő, impotens vállalat képét mutatja.
1. A legendás Ferihegyi állomás és lift
A reptéri vasútállomásról számtalan bejelentés érkezett az évek alatt, de a sajtót is időről-időre bejárja a hír, hogy nincs minden rendben. Az ország repterét egy olyan vasútállomáson keresztül lehet csak elérni, ahol a legritkább esetben működik a lift. És ha az nem lenne elég, hogy egy ilyen forgalmas csomóponton aligha beszélhetünk akadálymentes megoldásokról, akkor tegyük hozzá, hogy kevés helyismerettel szinte képtelenség kiigazodni a megállóban. Az a kérdés pedig végképp messzire vezet, hogy egyáltalán hogyan lehetne hatékonyan integrálni ezt az állomást a reptéri közlekedésbe és létezik-e erről bármiféle elképzelés? Bejelentések itt és itt.
2. Liftekkel máshol is rosszul áll a MÁV
Albertfalva megállóról júliusban érkezett bejelentés egy 4 gyerekes anyukától, aki lift és rámpa hiányában nehezen tudja megoldani a közlekedést. A semmitmondó központi válasz nem sok jót sejtet. A helyzet azóta is megoldatlan, pedig a bejelentő szerint a probléma nem új keletű, de még csak annyit sem árultak el: tervezik-e megjavítani.
3. A Nyugati pályaudvar jelzőtáblái
Júliusi az a bejelentés, amire válaszul ismételt, sürgető fellépést ígért a MÁV válaszlevele. A főváros legforgalmasabb pályaudvarán nehéz a tájékozódás. Látható és egyértelmű jelzőtáblák hiányában a 17 vágány némelyike az utasok számára láthatatlan. „Nemrég segítséget kért több turista is, hogy megtalálja a keresett vágányokat, pénztárakat. Ha már nemzetközi úti célok is elérhetőek a pályaudvarról, miért nincsen minden feltüntetve minimum 2 nyelven, ehelyett a kopott táblák helyett?” – írja a bejelentő.
4. Kőbánya - Kispest
A KÖKI MÁV állomás helyzete évek óta megoldatlan. A problémákból akad egy csokorra való. A felújításról szóló, sokat tologatott határidőkkel azonban nehezen tud elszámolni a cég. A legfrissebb információk szerint most úgy áll a helyzet, hogy alig két év múlva, azaz 2020-ban megindulhat a kivitelezés, így leghamarabb 2021-ra már egy korszerű, akadálymentesített és a gyalogosok szempontjából is kényelmes állomás várja majd a közlekedőket.
5. Aluljárók
A Nyugati pályaudvarnál az aluljárón is volna még mit javítani, de egy-egy nagyobb eső után Kelenföldön is akadnak problémák. Pestszentlőrincen, pedig az általános elhanyagoltság tünetei jelentkeznek. Szinte nincs olyan része az állomásnak, amivel elégedettek lennének az utasok.
Legutóbbi MÁV-ot érintő bejelentések a Járókelőn
6. Gazos peronok
Nem telik el úgy év, hogy ne érkeznének panaszok az elhanyagolt peronokról. A lista összes helyezettje közül ennek a jelenségnek a legkedvezőbb a befektetett forrás / várható megtérülés indexe. Vagyis viszonylag kevés ráfordítással látványos eredményt lehetne elérni a megállókon. Egy kis tereprendezéshez igazán nincs szükség milliárdokra, sok helyen mégis méteres gaz burjánzik a megállókban. Bejelentések itt, itt és itt.
7. Kevés és silány minőségű tájékoztatás
A Nyugati pályaudvar hiányzó tábláinak esete külön helyezést ért a listán, de ez a pont általánosságban igyekszik beszámolni arról: mennyire nem figyel a cég arra, hogy világos üzenetekkel kommunikáljon és érhető módon jelezze a megállókat vagy bármilyen más, az utasokat érintő változást vagy információt. Legyen szó akár a peronokon meghibásodott digitális tábláról vagy a WC-vel kapcsolatos feliratokról.
8. Megtelt kukák és szeméthegyek
Ha egyszer burjánzik a gaz, miért ne lehetne szemét is a megállókban és környékükön? Itt, itt vagy akár itt is.
9. A XVI. kerületi gyalogos átjáró terve – tiltás vs. megoldás
Ez az átjáró azért fontos példa, mert a bejelentő éppen azt javasolja, hogy találjanak hosszútávú, valós megoldást egy olyan jelenségre, ami egyébként kényelmetlen a MÁV-nak és veszélyes az utasokra nézve. Aszfaltozott átjáró hiányában egy földúton vágnak át a gyalogosok a síneken. A szolgáltató pedig abban látta a megoldást, hogy kitett egy táblát, ami tiltja az áthaladást. A síneken átmenni valóban balesetveszélyes és tilos, de az évtizedek óta rosszul működő gyakorlatot némi realitásérzékkel és praktikummal is igyekezhetnének kezelni. Különösen akkor, ha a helyi lakosság részéről jön az ötlet, hogy készítsenek szabályos gyalogátkelőt. Igaz, ehhez nyitottságra, pénzre és nem utolsó sorban szándékra lenne szükség. Hasonló a helyzet Rákoscsabán is.
10. Sérült zajvédő falak
Az egyik komment szerint gyakori probléma, hogy a hiányos zajvédők karbantartására nincs kapacitás. Annyira, hogy a bejelentésre 2 éve nem érkezett válasz.