Számos amerikai városban kísérleteznek univerzális mobilitási programokkal, vagyis támogatják a buszozást, az elektromos kerékpárokhoz és robogókhoz való hozzáférést a gazdasági fellendülés reményében.

Fotó: Pixabay

Vegyünk példának egy fiatalt, aki mondjuk Bakersfieldben (kaliforniai város) keres magának munkát! Valószínűleg a város szélén levő raktárakban fog tudni elhelyezkedni raktárosként vagy egyéb kiskereskedelmi állásban. Ezekre a helyekre  viszont az eljutás  már önmagában is kihívást jelent, ha valakinek nincs autója.

Az USA-n belül Bakersfield az egyik város, ahol a legmagasabb  a leszakadó fiatalok aránya, a kísérleti program célja pedig ennek a szakadéknak a mérséklése. A közeljövőben 100 fiatal, rászoruló, bakersfieldi lakost választanak  ki, hogy részt vegyenek abban az egy éven át tartó kísérletben, amely során a szakértők megfigyelhetik, hogy  a közösségi közlekedéshez, az e-robogókhoz és az e-biciklikhez való ingyenes hozzáférés hogyan befolyásolja a fiatalok életét a mindennapokban.

A bakersfieldi egyike azoknak a kísérletnek, amelyekkel élesben is tesztelik  az „univerzális mobilitás” koncepciót. Oaklandben hamarosan akár 500 lakos kaphat előre fizetett, 300 dolláros kártyát a közösségi közlekedéshez és az egyéb mobilitást segítő szolgáltatásokhoz. Pittsburgh azt tervezi, hogy jövő tavasszal egy 50 fős csoporttal indítanak el egy egyéves tesztet, és Los Angeles is hasonló programot készít elő éppen. 

Az USA-ban a szegényebb háztartások jövedelmükből arányaiban jóval többet költenek közlekedésre, mint a tehetősebbek. A program célja tehát az, hogy megfigyeljék, az ingyenes tesztidőszak mennyiben befolyásolja az emberek mindennapjait, mennyiben könnyíti meg az életüket, a munkába jutást, egy-egy állás elnyerését vagy éppen a szolgáltatások megfelelő elérését. 

„Tudjuk, hogy a mobilitáshoz való hozzáférés hatással van az emberek általános biztonságérzetére” – mondja Angela Sanguinetti, a Kaliforniai Egyetem környezetpszichológusa. "Ha bizonytalan, hogy elérhetünk-e azokra a helyekre, ahová igyekszünk, vagy bizonytalan a hozzáférésünk azokhoz az eszközökhöz, amelyekkel eljuthatunk oda, ahová éppen mennünk kell, az rengeteg szorongást okozhat."

Miért számít a mobilitás?

Bakersfieldben a résztvevők ingyenes jegyeket kapnak a Golden Empire Transit helyi buszjárataira, valamint napi öt ingyenes utazást biztosítanak számukra a Spin közösségi elektromos kerékpárjaival és robogóival. Sok rászoruló fiatal az Uberre és a Lyftre  (egy Uberhez hasonlóan működő szolgáltatás) támaszkodik a munkábajárás során, ami nagyon sokba kerül. A támogatással azonban megnyílhat az út afelé, hogy ezek az emberek ne csak részmunkaidőben vagy nagyon rossz feltételekkel tudjanak dolgozni. Eddig ugyanis a bérleti díj, a számlák kifizetése és az élelmiszerek megvásárlása után nem sok maradt a fiatalok zsebében. Ezért  sokaknak ott kellett hagyniuk az állásukat és más lehetőséget kellett keresniük. Ha azonban nem kell a munkahelyükhöz ennyire közel költözni és fizetni a bérleti díjat, vajon ezek a fiatalok könnyebben ki tudnak majd törni?

Vegyünk példának egy fiatalt, aki 12 mérföldet (kb. 19 km-t) utazik minden nap a munkahelyére, az Aldiba. Jelenleg ezt csak úgy tudja megoldani, ha valamelyik említett szolgáltatót (Uber, Lyft) veszi igénybe, ez azonban felemészti a fizetése jó részét. Ezt a távot sok lenne egy nap kétszer lebiciklizni, főleg egész napos fizikai munkavégzés után. Összesen 38 km-es távot kellene teljesíteni. Mi lehet a megoldás? Az e-bike!   

Az új mobilitási modell az országos szinten is munkaerőhiánnyal és az emiatt jelentkező válsággal küszködő helyi munkaadók számára is előnyös lehet, ha a támogatott mobilitási lehetőségek megkönnyítik az emberek számára az egyébként megközelíthetetlen területeken levő állások betöltését. 

Az érdeklődés várhatóan nagy lesz. Sanguinetti azt mondja, Oaklandben az igénylők több mint kétszer annyian vannak, mint amennyi a város támogatásból finanszírozott kísérleti projektjéhez szükséges lenne. A résztvevők  több szolgáltatótól is kapott kártyáikat közösségi közlekedésre, közösségi autó, bicikli, e-roller és robogó bérlésére költhetik mintegy 300 dollár erejéig .

A programot eredetileg részben azért hozták létre, hogy egy új buszjárathoz való hozzáférést biztosítsanak a lakosság számára. Most viszont már az is cél, hogy élesben kísérletezzenek azzal, hogy egy kis extra támogatás  mennyiben hozhat változást abban, hogy az emberek mivel közlekednek, mi mellett döntenek. Vagyis a projekt egyre inkább elkezdett a sokféle lehetőségről szólni, és általában a közlekedéssel kapcsolatos költségek és egyéb akadályok mérsékléséről. 

Gondoljunk bele, ha ezek a fiatalok csak néhány uberes utazást helyettesítenek e-bike-kal a támogatásból  hetente, már az is nyereség mindenkinek: a munkaadóknak, a munkavállalóknak és a lakosságnak is. 

Kutatások szerint a közlekedéshez való hozzáférés az USA-ban szorosan összefügg a gazdasági sikerességgel, és az ötlet, hogy a tömegközlekedésen kívül még több szolgáltatáshoz is kedvezményes hozzáférést biztosítsanak a hátrányos helyzetű fiatalok számára, már évek óta benne volt a levegőben. A mobilitási alkalmazások megjelenése viszont most már teljes egészében lehetővé teszi ezt. 

Az autó kérdése: mégis van ok a szkepticizmusra? 

Ha a kísérlet kitalálói nem ismernék el, hogy az USA-ban milyen hatalmas szerepet tölt be az autózás az emberek életében - még a legalacsonyabb jövedelműek körében is -, akkor nem lehetne sikerre vinni egy ilyen programot. Ha csak autómentes megoldásokat biztosítanak az embereknek, mint pl. a közösségi biciklik, azzal a költségeik csökkenni fognak ugyan, de hosszantartó változás nem lesz. 

Bakersfield például rendkívül autóközpontú hely, a közösségi közlekedés korlátozottan kínál szolgáltatásokat, a háztartásokban élő emberek kevesebb mint 1%-a jár munkába gyalog vagy biciklivel. A kerékpáros infrastruktúra  bár bővül, de még mindig eléggé korlátozott,  miközben a város a gyalogosok számára az ország egyik legveszélyesebb helye. Míg Pittsburgh és Oakland programjai tartalmazzák az autómegosztó szolgáltatásokhoz való hozzáférést, Bakersfieldé nem. A kísérletnek része annak a megállapítása is, hogy mennyire hasznosak ezek a szolgáltatások, és hogy milyen hiányosságok és igények merülhetnek fel. 

A járvány hatására reflektorfénybe kerültek a közösségi megosztáson alapuló kerékpárokat és robogókat kínáló szolgáltatások mint a tömegközlekedés szabadtéri alternatívái, amelyek hozzáférést biztosítanak az alapvető célpontokhoz, de az alacsony jövedelműek nem mindig engedhetik meg maguknak ezeket a szolgáltatásokat. Ha  az embereknek ingyenes vagy olcsó hozzáférést biztosítanak a városok a hatékony és fenntartható közlekedéshez, akkor  nagyobb eséllyel találhatják meg saját helyüket a társadalomban. 

Az összefoglalót Szűcs-Zágoni Bella, a Járókelő Közhasznú Egyesület önkéntese készítette a Bloomberg CityLab cikke alapján.

A Járókelő Közhasznú Egyesület működteti a Járókelő.hu közterületi hibabejelentő oldalt, amely segít a városlakóknak abban, hogy bejelenthessék a kátyúkat, leszakadt szemeteseket, lekopott zebrákat, összetört megállókat, az elhagyott autókat és sok más problémát, amelyet közterületen tapasztalnak. Ne menj el a problémák mellett! Jelezd nekünk, és segítünk, hogy a panaszod, a kérésed eljusson a megfelelő illetékeshez. Légy részese a megoldásnak, te is tehetsz a környezetedért!