Európa-szerte nagyságrendileg 100 millió emberre van káros hatással a zajszennyezés, amelynek messze a legnagyobb forrása a közúti forgalom – derült ki az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) új felméréséből.
Az EEA A zaj ártalomkezelése Európában című tájékoztatója arra vonatkozóan nyújt naprakész, becsült adatokat, hogy Európában mennyi ember van kitéve zajnak. A dokumentumban megtalálhatók azok a frissített információk is, hogy milyen intézkedéseket hoztak az EU tagállamok a zajjal kapcsolatos problémák megoldására.
A zajszennyezés továbbra is jelentős egészségügyi probléma Európában, amelynek fő okozója a szállítmányozási szektor. A közúti forgalom zaja az egyik legfőbb forrása annak, hogy az emberek napközben 55 dB, éjszaka pedig 50 dB zajszintnek vannak kitéve, amely értékek meghaladják a zajártalmi kitettség EU által meghatározott küszöbértékét. Az EEA 33 tagállamában nagyjából 100 millió embert érint a közúti forgalom zajának 55 dB-t meghaladó szintje. Ezek közül 32 millióan nagyon magas zajszintnek vannak kitéve (65 dB fölött). A vasút a második legnagyobb zajforrás – 55 dB-nél magasabb zajszintje 55 millió ember számára kockázati tényező. A nagyobb repülőterek körüli légi közlekedés zaja a harmadik legnagyobb forrás, amely 4.1 millió embert érint, ezt az ipar követi a külvárosokban 1 milliós kitettséggel.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint a közúti forgalom önmagában a második legkárosabb környezeti stresszhatás Európában a légszennyezés mögött. A zaj káros hatása abból a stresszreakcióból származik, amit az emberi testben okoz, amely még alvás közben is kifejtheti ártalmas hatását. Ez korai halálhoz, szív- és érrendszeri megbetegedéshez, kognitív zavarhoz, alvászavarhoz, magas vérnyomáshoz és nem utolsósorban bosszúsághoz vezethet.
A zajszennyezés kezelése az EU-ban
Az Európai Unió lépéseket tett a probléma megoldására a 2002-es Környezeti Zaj Irányelv útmutatásai szerint. Az uniós jogszabályok előírják a tagállamoknak, hogy készítsenek zajtérképeket, amelyek bemutatják, hogy mennyire eredményesek a káros hatásokat csökkentő és megelőző akciótervek. A beszámoló ugyancsak tartalmaz egy naprakész összegzést arról, hogy az egyes országok milyen intézkedéseket alkalmaztak a zaj csökkentésére. A cselekvések széles skálán mozognak: van, ahol a forrászajt csökkentik pl. alacsony zajszintű útburkolat használatával, halkabb légi és vasúti járműparkkal; máshol a városterven módosítanak, hogy csökkentsék a járműforgalmat; továbbá korlátozzák a lakóingatlan fejlesztéseket a fokozottan zajos területeken.
A tájékoztató az EAA Zaj Európában 2014-es beszámolójának az utánkövetése, közzététele pedig egybeesett a Brüsszelben április 24-én tartott Zaj Európában konferenciával és a zajvédelem nemzetközi napjával, ami április 26-ára esik. A tájékoztató alapját a tagországok által bejelentett legfrissebb adatok szolgáltatták az EU Környezeti Zaj Irányelvének megfelelően. A tájékoztatást a tagországok frissített adatlapjai és egy új webfigyelő rendszer egészíti ki, amely a zajszennyezés frissített adatait mutatja Európa-szerte.
A fordítást Váradi Hajnalka, a Járókelő Közhasznú Egyesület önkéntese készítette a European Environment Agency eredeti cikke alapján.
A Járókelő Közhasznú Egyesület működteti a Járókelő.hu közterületi hibabejelentő oldalt, amely segít a városlakóknak abban, hogy bejelenthessék a kátyúkat, leszakadt szemeteseket, lekopott zebrákat, összetört megállókat, az elhagyott autókat és sok más problémát, amelyet közterületen tapasztalnak. Ne menj el a problémák mellett! Jelezd nekünk, és segítünk, hogy a panaszod, a kérésed eljusson a megfelelő illetékeshez. Légy részese a megoldásnak, te is tehetsz a környezetedért!
