Ha megosztod, megoldod.

A Járókelő csapat 2012 óta segít a városlakóknak abban, hogy
bejelenthessék a kátyúkat, letört szemeteseket, lekopott zebrákat és
egyéb közterületi problémákat a lakóhelyükön.

Út az “egyperces városok” felé

Út az “egyperces városok” felé

2021. március 04. - Járókelők

2020-ban a világjárvány miatt életbe lépő korlátozások több milliárd embert kényszerítettek arra, hogy szorosabb kapcsolatba kerüljenek a közvetlen környezetükkel. A legfelkapottabb kortárs várostervezési elmélet az úgynevezett 15 perces város volt, vagyis lehetővé tenni a lakosok számára, hogy egy 15 perces sétával vagy kerékpározással elérjenek mindent, ami a mindennapi élethez szükséges. A koncepció célja az üvegházhatású kibocsátások csökkentése és a nagyvárosok élhetőségének növelése. Elsősorban Párizs karolta fel az ötletet, hogy ezzel a francia főváros koronavírus utáni felépülését megalapozza. Svédország most egy hiperlokális változattal újít be, a terv az ország minden egyes utcájának átgondolását célozza meg.

Svédország egy még inkább a szűkebb környezetre fókuszáló változat kialakítására törekszik, méghozzá országos szinten. A tervet - amelyet a svéd nemzeti innovációs szervezet, a Vinnova és a dizájn think-thank, az ArkDes tesztel - Dan Hill, a Vinnova vezetője csak “egyperces városnak” nevezi. Míg Párizs 15 perces sugárral számol, a barcelonai szuperblokkok pedig kilenc blokk kiterjedésű területekkel dolgoznak, addig a svéd projekt az utcák szintjén gondolkodik.  

A Street Moves nevű kezdeményezés lehetővé teszi a helyi közösségek számára, hogy saját utcáik elrendezését közösen tervezhessék meg. A lakók így workshopok és konzultációk révén felügyelni és befolyásolni tudják, hogy az utcájukból mekkora területet foglaljanak el a parkolók és mekkora terület szolgáljon egyéb köztéri funkciókat. A kísérlet Stockholm négy városrészére terjed ki, de hamarosan három másik település is bekapcsolódik. A végső cél roppant ambiciózus: a következő évtizedben újragondolni és újrateremteni minden egyes utcát az országban, ahogy a kezdeményezés fogalmaz: “Svédország minden utcája legyen egészséges, fenntartható és élettel teli 2030-ra!” 

A 15 perces városmodellel ellentétben a svéd koncepció nem az összes városlakó igényét akarja kielégíteni, amelyhez a közösségi közlekedést, a munkába jutás lehetőségét vagy az egészségügyi szolgáltatásokat, tehát az alapvető szükségleteket kellene lokális szinten felügyelnie. Helyette a “küszöbön túli” terek válnak a közösségi részvételre invitáló helyszínné, melyek szűrőként és kapuként szolgálnak a tágabb világra. Az itt megteremtett légkör rengeteget elmond arról, hogy a helyi közösség hogyan működik, és milyen értékeket helyez előtérbe. “A mindennapi infrastruktúrák mint az utcák is kulcsfontosságúak kultúránk alakításához” - inditványozza Hill. 

stockholm.jpg

donieve képe a Pixabay -en

A foltnyi betonplaccok újragondolásával a közösség számára meghatározó kapcsolódási pontokat alakíthatunk ki. Így a projekt szakít azzal a mindenütt uralkodó felvetéssel, hogy az utcák elsősorban autók parkolására szolgálnak. Ezeknek az ajtóinkon túli parányi területeknek az átalakítása egy széleskörűbb városi átalakulás kezdetét jelentik. 

Bár a Street Moves koncepciója már 2020 előtt megfogalmazódott, az elmúlt évben tapasztalt bezártság rámutat arra, hogy a legalapvetőbb társadalmi akadályokat a közvetlen környezetünkben kell leküzdeni. A Street Moves legfőbb eszközei az amerikai “parklet model” utcai bútorai. A Vinnova a Lundberg Designnal közösen olyan utcai bútorelemeket fejlesztett, amelyek elférnek egy átlagos parkolóhelyen, és időtálló fenyőből készülnek. Ezek a járdaszegély mentén elhelyezett darabok aszerint alakíthatóak, hogy növényládákat, bicikli- vagy rollerparkolókat, játszótéri elemeket, vagy elektromos autó töltőt szeretnénk hozzáépíteni. A panelek könnyen csatlakoztathatóak egymáshoz, így különállóan, de egy teljes utca mentén összekapcsolva is állhatnak. Az innovációs igazgató szerint a koncepciót a Lego és az IKEA  inspirálta, de akár a Minecraft is lehet minta. A rendszert bármikor újra lehet gondolni vagy akár bővíteni is. Az önkormányzatok saját változataikat kiválaszthatják a Street Moves eszköztárából, de a végleges kialakítás minden utcában workshopok és konzultációk során alakul ki a helyi lakosok részvételével, beleértve az iskolás gyerekeket is. A megállók körüli utcáknál feltehetőleg a biciklitárolókat részesítik majd előnyben, míg a kávézók környékén az utcai ülőhelyeket. Egyesek számára a növények ültetése lehet a fontos, míg másoknak a játékot biztosító terek kialakítása. A projekt vezetői kiemelik, hogy a közösségi tervezés legalább annyira fontos része a projektnek, mint a utcabútorok maguk. Mivel az installációk könnyen áthelyezhetőek vagy eltávolíthatóak, ezért ezek inkább ideiglenes, kísérleti vagy akár szezonális lehetőségek, mint univerzális és állandó megoldások. 

Egy város tervezésekor az a legjobb, ha az emberek otthonánál kezdjük, a hétköznapi életüket és az ő igényeiket, kívánságaikat alapul véve. Viszont semmilyen közvetlen beavatkozás nem tud megtörténni, amíg a városok nem keresnek konkrét eszközöket a kivitelezéshez. A jelen helyzetben való igaz, hogy a városok prioritásai között nem éppen az új elképzelések megvalósítása szerepel. Svédországban is tovább bonyolítja a helyzetet a Covid-járvány; katasztrofálisnak bizonyult, hogy a kormány sokáig idegenkedett kijárási korlátozásokat bevezetni. Ám ez is hozzájárulhat ahhoz, hogy nagyobb legyen a hajlandóság arra, hogy új fejezetet nyissanak a várostervezésben.

Nem csak a tehetetlenség gátolja az újratervezés megvalósulását, az autófüggőség is nagy nyomást helyez az önkormányzatokra, hiszen folyamatos az elvárás, hogy fenntartsák a szükséges autós infrastruktúrát. Ezenkívül gyakran maguk is függnek a parkolási bevételektől, hiszen ezek az egyéb önkormányzati ellátáshoz szolgálnak fedezetül. Egy ilyen projekt esetében tehát meg kell vizsgálni, hogy hogyan lehet átalakítani a város költségvetését úgy, hogy az autósokat elfogadható eszközökkel kárpótolhassák. Stockholm közútkezelőjével együttműködésben többek között a következő kulcskérdéssekre keresik a választ: 

  • Mekkora a parkolásból származó éves bevétel? 
  • Milyen beruházások függnek ettől, és miről lehet lemondani a projekt javára? 
  • Hol valósulhat meg a projekt? 
  • Ha egy parkolóhelyet el lehet venni, akkor akár négyet is? Van-e határ?  

Bár a projekt még korai szakaszban van, a bővítése ebben az évben is fokozatosan halad. A kísérletezés a folyamat része, amelynek tanulságai aztán kézikönyvként szolgálhatnak az önkormányzatok számára. Ahogy Hill meséli, a Street Moves nemzeti szintre történő kiterjesztése fontos szempont: ne csak néhány nagyvárosban valósuljon meg, hanem valóban rendszerváltó erővel bírjon! 

Ilyen hatalmas átalakítás, úgy tűnik, csak Svédországban képzelhető el, ahol a szociális és környezeti szabályozás amúgy is irigyelni valóan progresszív. Svédország törvényileg kötelezte a városait arra, hogy 2045-ig érjék el a karbonsemlegességet. Egy ambíciózus, az autóhasználatot nemzeti szinten is csökkenteni kívánó kampány közelebb hozhatja ezt a célt. A Street Moves a nemzetközi közönségnek is példával szolgálhat, hogy hogyan lehet a városlakókat még közvetlenebbül bevonni a környezetük alakításába. Ha már a legsürgetőbb ügyek mint a klímakatasztrófa, a társadalmi kohézió kérdése, a demokrácia kihívásai a “küszöbünk előtt” vannak, érdemes ezen a helyen elkezdeni a változtatást.

A Bloomberg cikke alapján a fordítást Kárpáti Fanny, a Járókelő önkéntese készítette.

A bejegyzés trackback címe:

https://jarokelok.blog.hu/api/trackback/id/tr1316447830

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Alick 2021.03.06. 10:18:51

Kérdés, hogy Stockholm Rinkeby vagy Malmöistan Közel-Keleten szocializálódott lakói mennyire tudnak ebbe a szemléletbe beilleszkedni?

Gösser söralátét 2021.03.06. 10:51:29

Minden utcában 1 percen belül minden.

Azt meg kell hagyni, az idióták tenyésztése egyre jobban működik, igazi agyhalott állatok kerülnek ki és sajnos előbb utóbb szavuk is lesz.
Azt végiggondolta a sok agyhalott, hogy ha minden utcában lesz pék, cipész, kisbolt, etc..., akkor minden utcába kell szállítani árut és alapanyagot.
Érdekes lesz amikor az egyperces lakók a tömött sorokban várakozó szállítókat kerülgetik amikor már most ki vannak borulva az autóktól.

Járókelők 2021.03.08. 08:17:00

@De nagyot tud lökni az úr az ajtón: Miért gondolod, hogy hülyeség, ha beleszólhatsz abba, hogy milyen legyen a közvetlen környezeted? Vagy mi az, amit hülyeségnek gondolsz ebben az irányzatban?

Járókelők 2021.03.08. 08:17:40

@Serény Vélemény: Ez városi környezetben történik, és nem a falvak mintájára alakítják a környezetet. Megmarad a városi jelleg szerintünk, csak éppen az ott lakók döntenek arról, hogy mi legyen körülöttük, és nem a várostervezők, ennyi a különbség.

Járókelők 2021.03.08. 08:18:11

@Gösser söralátét: A cikkből kiderül, hogy a 15 perces városmodellel ellentétben itt nem a szolgáltatók vannak a fókuszban, hanem a helyi lakosok igényei, a közvetlen környezet és a közterületek közös kialakítása, tehát nincs szó arról, hogy minden utcában legyenek szolgáltatók, pláne ugyanazok. Az egy perces város itt azt jelenti, hogy a tőled egy percre lévő területek, közterületek kialakítása rajtad és a szomszédaidon múlik.

Járókelők 2021.03.08. 08:18:58

@Alick: Miért gondolod, hogy nem tudnak?

Serény Vélemény 2021.03.08. 09:03:09

@Járókelők: A világ működése nem ilyen.
(Megjegyzem én a múlt század nyolcvanas és kilencvenes éveiben a nyóckerben laktam. Ott és akkor ez a 15 perces modell tökéletesen működött, beleértve, hogy a 9-es buszcsaládra és a 81-es trolira a nagykörúttól 1 megállónyira pontosan annyit kellett várni, amennyi idő alatt szinte futva az ember megtette azt az egy megállónyi távolságot. Amit te akarsz, az egyszerűen anakronisztikus. És sok pénz kellene hozzá, ami nincs. És nem is lesz. És még valami: akkor az embereknek általában nem volt autójuk, de nem azért, mert nem akartak, hanem mert szegények voltak, és nem volt rá pénzük.)
Ha azt akarod, hogy az embereknek - és főleg a magyaroknak - ne legyen autójuk, vagy ne akarják használni, akkor azt akarod, hogy gazdasági összeomlás, és szegénység legyen.

Bezzegsvédelni meg a virtuális világ legalja.

(Főleg úgy, hogy a bezzegsvéd bezzegikea bezzegannyira bezzegszeret bezzegadót bezzegfizetni, hogy egy alapítvány. nem kft, nem rt, nem zrt, nem holding, hanem: alapítvány.)

Járókelők 2021.03.08. 10:32:06

@Serény Vélemény: Ebben a cikkben nem a 15 perces modellről van szó. Szerintünk nézz bele, olvasd el, és akkor kiderül, hogy itt nem a szolgáltatókkal szeretnének operálni, hanem a közvetlen környezet közösségi alakításáról szól ez az irányzat. Konkrétan arról, hogy parkoló, pad, kerékpártároló vagy játszótér legyen a közvetlen környezetedben, és erről te dönthetsz. Ezt a cikket nem mi írtuk, ez egy, a nemzetközi sajtóban ismertetett modell, Svédországban éppen zajló várostervezési irányzat, amit szerettünk volna megosztani az olvasóinkkal. Ebben a cikkben nincs szó arról, hogy az embereknek ne legyen autójuk, a Járókelő.hu sem beszél sohasem erről, az egészségesebb, élhetőbb környezetről viszont igen. A bezzegségre vonatkozó utalásodat, bocsáss meg, de nem értjük. Talán abban van félreértés, hogy az alapítványunknak milyen céljai, szándékai vannak. És szeretnénk arra is felhívni a figyelmedet, hogy ez egy blog, ahol érdekességeket, jó gyakorlatokat osztunk meg, nemzetközi kitekintést teszünk, de ez nem azt jelenti, hogy az automatikus megvalósítását szorgalmazzuk bárminek, ami Kínában, Spanyolországban, Svédországban vagy Angliában történik. Gondolkodásra, beszélgetésre próbáljunk invitálni az olvasóinkat egy-egy kísérlet, kezdeményezés, akció bemutatásával.

Járókelők 2021.03.08. 10:53:53

@Serény Vélemény: A Járókelő elsősorban egy weboldalt üzemeltető közösség. Közterületi problémák bejelentését segítünk eljuttatni az adott illetékesnek. Egyesületként működik a szervezet. A feladatok nagy részét önkéntesek látják el, a feladatok egy részét fizetett munkatársak. A blog, amit te olvasol, a weboldalunk, a Facebook és Instagram oldalunk mellett az egyik kommunikációs felületünk, melyet részben önkéntes szerzők, fordítók látnak el tartalommal, ahogy ezt a cikk alatt is olvashatod, részben fizetett munkatárs gondozza a felületet. Az egyesületünk alap- és főtevékenysége a közterületi problémák megoldásában való segítés.

Serény Vélemény 2021.03.08. 11:06:50

@Járókelők: Vagyis igen. Köszönöm, nincs több kérdésem!

Járókelők 2021.03.08. 11:21:35

@Serény Vélemény: Ahogy írtuk, ez a blogbejegyzés, ezt a cikk alján is látod egyébként, egy önkéntesünk fordítói munkája révén született. Az egyesület működésében részt vesznek fizetett munkatársak is, ez nyilvános, megtalálod az információt a weboldalunkon. Ha érdekel a Járókelő működése, vagy tapasztalsz közterület problémát a környezetedben, amiben változást szeretnél (kátyú, nem működő jelzőlámpa, lekopott zebra, illegálisan kihelyezett hulladék, sérült jelzőtábla stb.), akkor nyugodtan jelezd a weboldalunkon, vagy ha egyéb kérdésed van, akkor írj bátran bármilyen felületünkön! Az elmúlt 8 évben, amióta működünk közel 50 ezer probléma megoldásában segédkeztünk Budapesten és vidéki nagyvárosokban is, ha úgy gondolod, hogy szívesen használnád ezt az ingyenes szolgáltatást, akkor számodra is nyitott a lehetőség. És még egyszer ajánljuk figyelmedbe a cikket, ami nem a 15 perces városokról szól, hanem egy másik városrendezési modellről, ami szerintünk érdekes nemzetközi kitekintést ad.

De nagyot tud lökni az úr az ajtón 2021.03.09. 06:48:07

@Járókelők: ki szólhat bele? és mi van ha a szomszédomnak nem tetszik? akkor kinek a véleménye fog számítani? Magyarországon a 3-szori 2/3 után is az az ellenzék vesszőparipája, hogy: "mi vagyunk a többség"

Járókelők 2021.03.09. 13:33:55

@De nagyot tud lökni az úr az ajtón: A cikkből is kiderül, hogy workshopok, találkozók keretében állapodnak meg az egy utcában lakók az általuk kért, javasolt fejlesztésekről. A közösségi várostervezésnek van már hagyománya a nyugati országokban, így vannak módszerek arra, hogy hogyan lehet olyan döntésekre jutni közösen, amelyek mindenkinek kedvezőek. Általában az emberek egészséges környezetet szeretnek maguk körül, ezért nem annyira széttartóak a vélemények egyébként. Erre gondoltál, amikor azt írtad, hogy "ez de hülyeség"? Hogy nem tudnak megállapodni a lakók?

De nagyot tud lökni az úr az ajtón 2021.03.09. 16:03:29

@Járókelők: igen,erre. és ami külföldön működik, az Mo-n nem.
süti beállítások módosítása