Úgy tűnik, az egészségügyi, biztonsági és környezeti aggályok – a járvánnyal együtt – felgyorsítják a sebességcsökkentésre irányuló lépéseket az Európai Unióban és az Egyesült Királyságban is. Az utóbbi időben számos európai ország és régió hoz intézkedéseket annak érdekében, hogy csökkentsék a sebességet az utakon.

Fotó: Francesco Ungaro, Pexels

Novemberben Spanyolországban arról állapodtak meg, hogy minden kétszer egysávos városi közúton 30 km/órára vagy kevesebb mint 20 mérföld/órára csökkentik a megengedett sebességet a korábbi 50 km/óráról. Az intézkedés Madrid úthálózatának 80%-át érinti. A hollandok szorosan követik őket: a városi belterületeket érintő, 30 km/órás sebességkorlátozásra vonatkozó javaslat az előzetes jóváhagyás fázisában van. Párizs belterületének 60%-án már életbe lépett a 30 km/órás sebességkorlátozás, a városvezetés jelenleg nyilvános konzultációt folytat arról, hogy ez az intézkedés az egész városra kiterjedjen.

Nem csak a városi utakra vonatkoznak ezek a korlátozások. Szeptemberben az Egyesült Királyság kísérleti projektet indított, melynek keretében három nagyobb autóúton csökkentették a megengedett sebességet 70 mérföld/óráról 60 mérföld/órára. Ezen projekt tapasztalata egy lehetséges országos szintű sebességkorlátozás alapját adhatja. Hollandia ilyen szempontból már előrébb tart, náluk már bevezetésre került az az intézkedés, miszerint 2020 márciusától az autópályákon megengedett napközbeni maximális sebesség 100 km/óra.

Az intézkedések megítélése nem egyöntetűen pozitív. Spanyolországban például az autóvezetők képviselői azzal érvelnek, hogy a lassabb sebesség miatt az utak veszélyesebbé válhatnak, mivel az autóvezetőknek az előzést is lassabban kell végrehajtaniuk. A holland miniszterelnök, Mark Rutte pedig elhibázott lépésnek nevezte saját kormányának sebességkorlátozásra vonatkozó intézkedését.

Számos lépés, kezdeményezés a fentiek közül már a járvány előtt is aktuális volt, de nem tűnik véletlennek, hogy nagy részük 2020-ban vált élessé. Biztonsági, környezeti, gazdasági és politikai tényezők fonódtak és értek össze, amelyek elhozták a sebességkorlátozás idejét, a koronavírus válság pedig talán a legerősebb katalizátorként működött. Sok város egyszerűen azért koncentrál ennyire elszántan a vezetésre és az úthasználatra, mert az emberek félnek a tömegközlekedés igénybevételekor megnövekedett fertőzési kockázattól, ezért az autóval megtett utazások aránya megemelkedett. Meglehet, hogy az összes utazások száma jelentősen visszaesett, de egyes városokban, például Barcelonában az autóval megtett utak aránya szinte megduplázódott, 27%-ról 52%-ra emelkedett.

Fotó: Andhita Putri Wijaya, Pexels

A gépjármű balesetek okozta halálos áldozatok növekedése egyre nagyobb aggodalomra adott okot Spanyolországban. 2018 és 2019 között a spanyol városok útjain történt halálos balesetek száma 6%-kal növekedett. A megengedett sebesség 50 km/óráról 30 km/órára való csökkentése ötödére csökkentené a balesetek halálos kimenetelének veszélyét a spanyol belügyminiszter szerint. Néhány helyen a spanyol törvény továbbmegy, a sebességhatárt 20 km/órában határozza meg olyan utcákon, ahol nincs egyértelmű megkülönböztetés az úttest és a járda között – a középkori spanyol városok szűk utcái miatt sok esetben ez a helyzet.

A csupán két kórházzal rendelkező és öregedő társadalommal leírható Man-szigeten a kormány a Covid-19-t nevezte meg a sebességkorlátozási intézkedések okaként.

A környezetszennyezés visszaszorításának szükségességét szintén az autóutak sebességkorlátozásának okaként említik. Angliában – becslések szerint - a lakosság 60%-a lakik olyan területen, ahol a nitrogén-dioxid veszélyes mértékű. Hollandiában a nitrogén kibocsátás mértéke négyszer magasabb, mint az Európai Unió átlaga, ez arra ösztönzi az ország bíróságát, hogy cselekvésre kényszerítsék a kormányukat. Ezek a kibocsátási szintek jelentősen csökkenthetők az autók sebességkorlátozásával. Egy Wales útjairól szóló, októberben megjelent tanulmány szerint, egy 70 mérföld/óráról 50 mérföld/órára történő csökkentés (a jelenlegi kísérleti csökkentés kétszerese) akár 47%-kal is csökkentheti a szennyezést. 

Eközben, az üzemanyag-hatékonyság kisebb korlátozásokkal is javítható. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint a 120 km/óráról 110 km/órára történő csökkentés az autópályákon 12-18% százalékkal csökkentetné az üzemanyag-fogyasztást.

Ez ismerősen hangozhat, hiszen az 1970-es években, amikor az OPEC olajválság hatására kötelező sebességmaximumokat határoztak meg Európában, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban, az egyik legfőbb ok az üzemanyagmegtakarítás volt. De a sebességmaximum érezhetően visszakúszott azóta az Egyesült Államokban, ahol az emelkedő maximum sebesség számlájára a 90-es évek óta több tízezer halálos áldozat írható.  A Covid-19 hatására a torlódások lecsökkentek, de a sofőrök még gyorsabban vezettek. Az amerikai rendőrség rekordszámú gyorshajtást regisztrál, és ennek következményeként nőnek a halálos áldozatok is. 

A jelenlegi sebességkorlátozások az Európai Unióban és az Egyesült Királyságban főként az egészségügyi rendszer terheinek csökkentése miatt indokolt, mivel a kórházi ellátásban részesülők száma folyamatosan emelkedik. Az alacsonyabb sebesség kisebb kockázatot jelent az autóban ülőknek és az autón kívüliek számára is. Az intenzív osztályok leterheltsége olyan drasztikus intézkedéseket követelt meg, mint például a nemzetközi betegátadás. Egyes régiókban, mint például a Man-szigeten, a Covid-19 csúcsok alatt lecsökkentették a megengedett maximális sebességet, ezzel csökkentve a közúti balesetet szenvedők akut orvosi ellátásra szorulásának kockázatát. A csupán két kórházzal rendelkező és öregedő társadalommal leírható Man-szigeten a kormány a Covid-19-et nevezte meg annak okaként, hogy a maximális sebességet 40 mérföld/órában határozták meg. 

Fotó: STANLEY NGUMA, Pexels

Továbbá megállapítható, hogy az autóipari légszennyezés és a Covid-19 magasabb halálozási aránya között kapcsolat áll.  Egy az Európai Kardiológusok Társasága által októberben publikált tanulmány szerint a rossz levegőminőség akár 15%-kal is növelheti a Covid-19 okozta halálozás kockázatát. Bár meglehet, hogy a legtöbb sebességkorlátozási intézkedés nem lép életbe, amíg a járvány újabb csúcsra ér, mégis a Covid-19 esélyt adott arra, hogy helyére tegyük és újragondoljuk a rendszert, mielőtt a megszokott forgalom visszatér.

Bár a járvány előtérbe helyezte a sebességkorlátozás kérdéskörét, a kormányok jelenleg megkésve dolgoznak a jogszabályokon. A Covid-19 miatt számos, a járványt nem érintő döntést elnapoltak még 2020 elején. Most egyes kormányok - mint például Spanyolország kormánya - a lemaradások felszámolásán dolgoznak. A tevékenységek felfutása szélesebb várospolitikai irányzatokat is előjelezhet. Még ha a rettegett téli hullám fenyeget is egyes városokban, mások elkezdhetnek gondolkodni a járvány utáni irányvonalakon. Az elkövetkező hat hónap különösen tevékeny lehet, mivel a helyi és nemzeti kormányzatok elkezdhetik újragondolni a prioritásaikat.

A Bloomberg eredeti cikke alapján a fordítást Ghira Zsófia Anna, a Járókelő önkéntese készítette.