A francia fővárosban a régi elhagyatott, föld alatti parkolóktól egészen az égig bezárólag zajlik a mezőgazdasági forradalom. A fények városa alatt a mélyben térhódításba kezdtek a gombák, hogy régi élőhelyüket visszaszerezzék.
„Amikor az 1930-as években megjelentek az autók Párizsban, teljesen kiszorították a champignons de Paris-t, azaz a csiperkegombát.” - meséli Jean-Noel Gertz, a Cycloponics nevű cég vezetője, akik egy elhagyatott autóparkolót alakítottak át földalatti kertészetté.
A XX. század első pár évtizedéig nagy mennyiségben termesztették városszerte a csiperkegombát, amihez táptalajnak lótrágyát használták. Az autók térnyerése azonban együtt járt a lovak eltűnésével és a gombatermesztés rohamos visszaesésével.
A folyamat mára körbeért. “Most, hogy az autóhasználat csökken, a gombák szorítják ki az autókat a városból.” - mondja Gertz, aki a La Caverne után a Porte de La Chapelle környékén keres és tesztel új helyszíneket a gombatermesztés további bővítése érdekében.
A jelenleg működő La Caverne-i telephely fölött Európa legsűrűbben lakott városrésze terül el, toronyházak toronyházak hátán. Ki gondolná, hogy a föld alatt shiitake és laskagombák nőnek erre a célra fejlesztett termőtalajban, miközben mellettük csepegtetéssel öntözött endíviák növekednek a sötétben. A termés napi 100-200 kg is lehet, amit aztán bringás futárok szállítanak el a közeli zöldségesekhez.
A La Caverne-i vállalkozás része a párizsi önkormányzat által 2016-ban indított Parisculteurs nevű kezdeményezésnek, ami során elhagyatott városi tereket bocsátanak az érdeklődő farmerjelöltek részére.
A projekt történetének eddigi legnagyobb beruházása 2020 tavaszán indul el, amely keretében egy 14.000 négyzetméteres alapterületű városi ültetvényt adnak át a közelmúltban átalakított Paris Expo Porte de Versailles nevű kiállítótér tetején. A tervek szerint mintegy 30 különböző zöldség- és gyümölcsfajta termesztése fog hamarosan megindulni, amiből majd a környéken élők is részesülhetnek.
A Parisculteurs eredeti célkitűzése az volt, hogy 2020-ra 100 hektárnyi (1 millió négyzetméter) kihasználatlan területet alakítsanak át zöldfelületté, mindezt a károsanyag kibocsátás mérséklése, a biodiverzitás csökkenésének folyamatos lassítása, a városlakók és a természet közötti szoros kapcsolat kialakítása, és új munkahelyek és emberi kapcsolatok megteremtése érdekében. Penelope Komites, Párizs zöld ügyekért felelős polgármester-helyettese szerint ezeket a célokat mára már sikeresen elérték a közel 116 hektárnyi felületen bezöldült épülethomlokzatokkal és tetőkertekkel.
Mire a projekt első három évében létrehozott mezőgazdasági célú zöldfelületek elérik a termelőkapcaitásukat 1650 tonna zöldséget, gyümölcsöt, gombát és gyógynövényt, 7 tonna halat, 1,2 millió szál vágott virágot és 1,3 millió tő palántát fognak előállítani évente, sok más olyan termék mellett, mint a méz, a sáfrány, az ehető virágok, a maláta vagy a spirulina nevű moszat, nem beszélve a kezdeményezés során létrejött 250 új munkahelyről.
A véletlen műve, hogy a Parisculteurs nevű projekt pont abban az időben indult el, amikor a francia fogyasztók is inkább a helyi gazdaság által megtermelt termékek felé fordultak.
A La Parisienne nevű sörfőzde, mely működését Párizsban kezdte meg, hamarosan a közeli Pantinba helyezi át a gyártását, de továbbra is a Parisculteurs programjának keretében, Párizsban termeli meg a sör készítéséhez szükséges malátát - 2022-re már négy helyszínen -, aminek a szüreteléséhez helyi lakosok és a főzde törzsközönségének bevonására is számítanak.
A program más vállalkozásoknak is kedvez, mint például a négy testvér által alapított BienElevees-nek, akik nem mással, mint a rendkívül ritka és drága sáfrány termesztésével foglalkoznak 2019 óta Párizs legkeresettebb és legkülönlegesebb élelmiszerboltjainak és Michelin-csillagos éttermeinek közelében.
A gazdasági lehetőségek mellett jelentős közösségépítő hatása is van ezeknek a kezdeményezéseknek. A tavalyi évben a háromhetes betakarítás alatt közel 500 ember fordult meg az ültetvényükön.
Pascal Mayol szerint, aki a Nicolas Hulot Alapítvány elnevezésű, környezettel kapcsolatos kutatásokat folytató civil szervezet ökológusa, a városi gazdaságok és a közösségi kertek legalább olyan fontos oktató és szocializációs szerepet töltenek be a társadalmunkban, mint amennyi gazdasági hasznot hoznak a termelés révén.
A társadalmi kapcsolatok újraépítése a városlakók körében, annak az elveszett tudásnak az ismételt megszerzése, hogy hogyan termelünk élelmiszereket, illetve a városok önállóságának megteremtése mind fontos lépések annak érdekében, hogy a jövőbeni élelmiszer-termelési válságokat sikeresen tudjuk leküzdeni az elkövetkezendő évtizedekben.
Mayol előrejelzése szerint a világ nagyvárosai 2050-re már komolyan számolhatnak az élelmiszer-ellátás akadozásával. Azonban a városok nem lesznek képesek ezt a problémát önerőből megoldani, mert a szükségleteik maximum 10%-át tudják saját maguk előállítani. Arra viszont jó ez a fajta gazdaság, hogy felnyissa az emberek szemét, a répa nem a szupermarketekben terem, hanem a földeken a város körül, amit meg kell őriznünk erre a célra, ahelyett, hogy korlátlanul beépítünk mindent.
A városi kertészkedéstől és a zöldfelületek növekedésétől rövid távon azt is várja a városvezetés, hogy segít mérsékelni a folyamatosan emelkedő hőmérsékletet. Tavaly nyáron 42,6 Celsius fokos csúcshőmérsékletet mértek a fővárosban, az évszázad végére pedig azt jósolják, hogy ez akár az 50 fokot is elérheti, ami elviselhetetlenné teszi a városi létet. Reményeik szerint a zöld infrastruktúra fejlesztése egyfajta természetes légkondicionálóként is működhet majd.
