Ha megosztod, megoldod.

A Járókelő csapat 2012 óta segít a városlakóknak abban, hogy
bejelenthessék a kátyúkat, letört szemeteseket, lekopott zebrákat és
egyéb közterületi problémákat a lakóhelyükön.

Egészséges utcák Budapesten: a IX. kerületi Tompa utca a legegészségesebb

Egészséges utcák Budapesten: a IX. kerületi Tompa utca a legegészségesebb

2019. április 15. - jarokelo kata

Mitől lehetne egészségesebb a budapesti utca? Erre az egyszerűnek tűnő, mégis rendkívül összetett kérdésre keresi a válasz a Járókelő.hu kiadásában megjelent kiadvány. A kötet 10 fejezeten keresztül vizsgál 40 helyszínt a fővárosban.

Az Egészséges utcák budapesti példákkal igyekszik illusztrálni a brit Lucy Saunders által kidolgozott (Healthy Streets) várostervezési koncepciót. Ez az elképzelés egy olyan szempontrendszert alkalmaz a közterületek leírására és értékelésére, amelynek elsődleges célja a lakosság egészségének megőrzése. Éppen ezért például olyan tényezőkre fordít nagy figyelmet, hogy mennyire zajos egy tér vagy utca, tiszta-e a levegő a közvetlen lakókörnyezetünkben és hogy milyen a lakosság biztonságérzete a nyilvánosság különböző épített tereiben.

És hogy mi a tétje mindennek? Lucy Saunders a kézikönyv bemutatóján elmondta: az egészségmegőrzés szempontjából nem lehet eléggé hangsúlyozni a mozgás és a városi mozgás fontosságát.

“Ha a fizikai aktivitás gyógyszer lenne, úgy a legjobbak közé tartozna mint egy csodaszer.”

Koncepciójának kiindulópontja is ez: Hogyan találkozik, vagy találkozik-e egyáltalán épített környezetünk a legalapvetőbb szükségleteinkkel?

A Járókelő alapítója, Le Marietta egy évvel ezelőtt találkozott Lucy Saundersszel egy szakmai fórumon, ahol megállapodtak abban, hogy a szempontokat magyar viszonylatban is érdemes lenne alkalmazni. Ezekből a tervekből született még végül a kiadvány és az a bemutató, ahol a szerző személyesen is ismertette elképzeléseit. A szakma és a civil közönség nagy örömére. A fórumra ugyanis eljött több kerületi önkormányzat és jó néhány nagy fővárosi szolgáltató, például a Fővárosi Vízművek vagy a Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft. A BKK mobilitásstratégia vezetője Twitteren posztolt az eseményről:

Ez utóbbi tény azért is fontos, mert a kiadvány célja éppen az, hogy pozitív példákat mutasson be és megszólítsa a döntéshozókat. Az emberléptékű, élhető város kialakítása leginkább talán azon múlik, hogy a tervezés és a fenntartás köreiben illetékes városgazdák és szolgáltatók mennyire érzékenyek azokra az evidenciákra, amely evidenciák végső soron a felhasználók és a lakosság jó közérzetét garantálják. Legyen szó akár gyalogosokról, kerekesszékkel közlekedőkről, biciklisekről, vagy azokról, akik éppen autóval indultak útnak.

hs_diagram.png

 

Ha mind a 10 szempontnak megfelel, akkor egészséges egy utca.

A tíz indikátorból álló kritériumrendszer mondhatni magától értetődő dolgokat fogalmaz meg, mégis olyan fontos tényezőkre mutat rá, amelyeket minden nap érzékelünk jártunkban-keltünkben, de csak a legritkább esetben veszünk tudomást róluk. Vagy gondolkodunk el azon, hogy másként is lehetne. Szinte magától értetődőnek vesszük, hogy egy buszmegálló semmiféle védelmet nem biztosít a környezeti hatásokkal szemben (legyenek azok akár évről-évre egyre szélsőségesebbek) vagy, hogy egy járdaszakasz autókkal szegélyezett részein a gyalogosoknak a falhoz simulva kell közlekedniük. Számtalan ehhez hasonló példát kiemelhetnénk, amire igenis létezik gyors, egyszerű, és sok esetben költséghatékony megoldás, ami a közlekedés egyik résztvevője számára sem kedvezőtlen.

A Healthy Streets magyar változatát  gondozó Balogh Samu várostervező úgy találta: a IX. kerületi Tompa utca az a hely Budapesten, amelyik a legtöbb indikátornak kiegyensúlyozottan meg tud felelni.

Itt lehet autóval közlekedni (igaz, folyamatosan változik az amúgy egyirányú utca járhatóságának iránya, miközben biciklivel mindkét irányba végig járható), van sok beülős és kiülős hely, az egész utca árnyas, tele van fákkal, miközben egymást érik a padok és csiripelnek a madarak. Talán kerékpártámaszból lehetne több, és persze mindenhol van javítanivaló, de számomra a Tompa utca az, ami legközelebb áll egy elképzelt budapesti egészséges utcához. 

A Járókelő kiadványa nem pusztán a szakmát igyekszik megszólítani. Szeretne támpontokat adni bárkinek, aki magáénak érzi az utcát és nyitott arra, hogy utánajárjon, mit tehet a saját hatáskörében azért, hogy javuljon az általános közérzet a magyar városokban.

A kézikönyv elérhető ezen a linken: http://bit.ly/egeszsegesutcak-kiadvany

A kiadvány fotóit ebbe a galériába gyűjtjük.

A bejegyzés trackback címe:

https://jarokelok.blog.hu/api/trackback/id/tr2614762430

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

rnz 2019.04.16. 09:09:18

Nos ebből is tökéletesen látszik, hogy mennyire nevetségesen elferdül, eltorzul a valóság, hogy ha pusztán a statisztikára támaszkodunk. Konkrétan pont a Tompa u. és a nagykörút sarkán szokott megcsapni a legkeményebb csatornaszag, teljesen mindegy hogy mikor megyek arra. Az utcában beljebb is állandó a zaj, a por, a bűz. Persze kinek mi a "legegészségesebb", nekem tuti eszembe nem jutna bármelyik pesti belső kerületet megjelölni.

Medgar 2019.04.16. 09:19:05

@rnz: Szerintük Budapest a nagykörútnál véget ér...

rnz 2019.04.16. 09:25:20

@Medgar: Ebben ugye az a legviccesebb, hogy a Tompa u. a nagykörúton kívül van. :P
De értem és egyetértek. ;)

Medgar 2019.04.16. 09:32:59

@rnz: A Bakáts térnél kezdődik, de elismerem rezeg a léc. :)

2019.04.16. 11:19:57

Nem rossz utca a Tompa utca, sokkal jobb kocsmázni, mint a Nagykörút, a Király utca, vagy bármely random utca a bulinegyedben. Mert legalább van egy zöld sáv, nem annyira forgalmas, kellemesebb kiülni a kiülős helyeken.

De hogy a legegészségesebb??? Ahhoz túl szűk ez az utca is, túl koszos, poros is. Szvsz lehet mondani, hogy egy tipikus szűk belvárosi utca, amilyenből rengeteg van, de mégis az átlagból kitűnik, a lehető legtöbbet hozták ki, csak a sétálóutcává minősítés hiányzik. De az ilyen utcákból sosem lesz egészséges utca, hacsak nem építik át teljesen Budapest belvárosát.

utasbarát 2019.04.16. 12:10:14

Sehol nem foglalkoznak a gyagjárda milyenségével! Milyen azon a járdaburkolaton járni? Mennyire fájul meg az ember lába, gerince? Némelyik térkő keményebb, és rosszabb, mint pl. az aszfaltjárda, de vannak egészen kellemesek is. Sajnos nem hallok róla, hogy a térköveket, járólapokat e szempont szerint vizsgálnák, minősítenék. Másik kérdés, kell-e egyáltalán mindenhova a kőkemény burkolat? Parkokba biztos hogy nem!

nemecsekerno_007 2019.04.16. 14:11:58

Dugódíj, decentralizáció és a többi. Nem is értem miért csodálkoztok, hogy ilyen egészségtelen a főváros; mindenki oda jár dolgozni, arra megy minden forgalom, oda megy egy csomó turista, ott van szinte minden. Ilyen torz a Kárpát-medence térszerkezete, képzeljétek el, hogy a 80 milliós Németország fővárosában élnének mondjuk 20 millióan...

jarokelomarietta 2019.04.16. 21:42:46

@Medgar: nem ér véget, és ezt a kiadványban szereplő példák is mutatják ;)
süti beállítások módosítása