Az Árpád hídnál sikerült bizonyítani, hogy a másság gyönyörködtet.
A Járókelő csapat 2012 óta segít a városlakóknak abban, hogy
bejelenthessék a kátyúkat, letört szemeteseket, lekopott zebrákat és
egyéb közterületi problémákat a lakóhelyükön.
Az Árpád hídnál sikerült bizonyítani, hogy a másság gyönyörködtet.
Folytatjuk a Hosszúréti-patak és a Kőérberki-tó környékének áttekintését egy fotós természetjáró beszámolójával.
A Járókelő kecskeméti felületén 2016. február 10-én érkezett az első bejelentés, ez tekinthető tehát a hírös városi Járókelő születésnapjának is. Immár fél éve működik a helyi aloldal, amelyet 4 ügykezelő önkéntes koordinál. Vessünk néhány pillantást az első fél év történéseire, tanulságaira:
A Budapest Közút szerint még sokáig nézhetjük a Margit híd toldozott-foldozott korlátját, a farost lap után most közlekedési táblapár takarja el a lyukat. Fotó: Lukács Máté. Fejlemény: az Index és a 444 cikkeinek megjelenése után úgy tűnik, megoldotta a Budapest Közút a gyors javítást. Ezúton is köszönjük a megosztásokat!
Ez a bejegyzés a 8tól 8ig csoport közleménye, melyet változtatás nélkül közlünk.
„Az alpolgármester úr azt írta nekem, a kerületbe több takarítógépet is vettek, én ezen a környékeken 10 éve takarítógépet nem láttam....”
Ilyen és ehhez hasonló válaszokat kapott a 8tól 8ig csoport, mely áprilisban kérdezte meg a Csarnoknegyed lakóit arról, hogy milyennek értékelik a területet. Kérdőívünket több mint 500 helyi lakó töltötte ki, és megközelítőleg 20 oldalnyi szöveges kommentet kaptunk mellé. A VIII. kerületben élőknek van véleménye. Sajnáljuk, hogy ezt elnyomja a kerület jól működő PR gépezete.
Online kérdőíves kutatásunkban a VIII. kerületi Csarnoknegyedre összpontosítottunk. Ezt a területet határolja a József körút, a Népszínház, a Nagy fuvaros, a Tavaszmező utca, a Horváth Mihály tér és a Baross utca. Kitöltök száma: 520fő.
A több mint 500 fős felmérésünk szerint a lakók 96%-a negatívnak ebből 65%-uk egyenesen rossz vagy nagyon rossz állapotúnak tartja a csarnoknegyedi utak, utcák, épületek, közterületek állapotát. A kitöltök csupán 4%-a elégedett lakókörnyezete állapotával. Ehhez hasonlóan a kérdőív kitöltőinek 73%-a elégedetlen a közterek tisztaságával és takarításával. A válaszadók több mint fele úgy véli, a helyzet az elmúlt négy évben nem változott, sőt 20%-uk állítja, romlott a VIII. kerületi Csarnoknegyed köztisztaságának állapota.
A 8tól 8ig független civilekből álló közösség, amely azt tűzte ki célul, hogy a nyolcadik kerületet egy szerethető, sokszínű és élhető kerületté tegye. Éppen ezért fontosnak találják, hogy alulról szerveződve a hatóságok, illetve az önkormányzat munkáját figyeljék és segítsék. Ez a kulcsa annak, hogy a VIII. kerület az a kerület legyen, amit mindannyian szeretnénk.
Kérdőíves felmérésük elemzésének hamarosan lesz folytatása.
***
VIII. kerületi köztisztasági bejelentések a Járókelőn, kattints és nézd meg, miket jelentettek be a helyiek!
2 év alatt 1000 közterületi problémát jelentett be a fővárosban Bardócz Csaba, a Járókelő csapat csepeli tagja. Csaba környezetvédelmi technikusi, valamint természetvédelmi és települési környezetvédelmi szaktechnikusi végzettséggel rendelkezik, kedvenc hobbija pedig a biciklizés. Az 1000. bejelentése kapcsán készült vele írásban interjú.
Mi volt az első bejelentésed?
Az első bejelentésem egy kátyú volt a Járókelő oldalon, ami egy olyan útvonalon volt, ahol gyakran járok és mindig belementem a kerékpárommal. Kíváncsi voltam, hogy egyáltalán működik-e az oldal, és tényleg megtörténik a bejelentés feldolgozása. A válaszadás után gyorsan megtörtént a javítás is az illetékesek részéről. A pozitív eredménytől lelkesedve pedig születtek sorban az újabb és újabb megoldásra váró bejelentéseim.
Mit szoktál figyelni, amikor járod a várost?
Ha kerékpárral vagyok, akkor általában a KRESZ-táblákra, jelzőlámpákról hiányzó fényterelőkre, zebrák, útburkolati jelek kopottságára, nem működő közvilágítási lámpák, bicikliutak állapotára figyelek fel.
Gyalogosan a járdák hibájára, eldugult vízelnyelőkre, betört üvegű telefonfülkékre, hiányzó utcanévtáblákra, kidőlt pollerekre, kiszáradt fákra, sérült hulladékgyűjtő edényekre, játszóterek állapotára.
Tömegközlekedéssel utazva is figyelem a környezetet, kezdve a busz felmérésével, ha hiányzó lengőkapaszkodót, rossz leszállás-visszajelző lámpát, hibás kijelzőket, halk utastájékozatást tapasztalok, jelentem a BKK-nak a Járókelőn keresztül. A buszra várva pedig a megrongált utasvárókat, hiányzó menetrendeket, betört kijelzőjű jegyautomatákat figyelem. Olyan is van, hogy a buszról szúrom ki a problémákat, melyekhez később visszakerékpározom és bejelentem őket.
Egyszóval mindent, nagyon sokrétű a bejelentési köröm.
Te mit látsz Budapest legnagyobb gondjának?
Az emberek homokba dugják a fejüket, nem figyelnek egymásra, többségüket nem érdekli a környezete, simán szemetelnek az utcán, a problémák megoldását másoktól várják, holott ők maguk is lehetőségeikhez mérten tehetnének érte.
Némelyik hivatal az állampolgári bejelentéseket nem kívánt feladatnak veszi, csak púpnak érzi a hátán, holott ők azért vannak, működnek, hogy ezeket a problémákat megoldják, élhetőbbé tegyék a várost.
Már jó ideje ügykezelő (admin) is vagy a Járókelőnél, mi a legfontosabb feladatod ebben a szerepben?
A szombati bejelentéseket én szoktam kezelni, valamint videókat is szerkesztek a Járókelőnek.
Volt olyan eset, aminél kifejezetten csalódott voltál?
Igen, volt. Van egy járdaszegély a Boráros téren, amit már lassan két éve képtelenek lesüllyeszteni, hogy akadálymentessé tegyék. Nemrég felszedték a szegélyeket is, de ugyanúgy rakták őket vissza. Remélem, azért egyszer sikerül megvalósítani a süllyesztést…
Fotó: Bardócz Csaba
Gratulálok az 1000. bejelentésedhez! Mesélj egy kicsit arról hogyan sikerült ezt összehozni!
Sikereket elérni csak kemény, kitartó munkával lehet! Kezdetben mindennap elmentem este kerékpározni, és gyűjtöttem a bejelentéseket, később aztán már rutinszerűen mindenre felfigyeltem, és már nem kellett külön keresni, megtaláltak maguk a hibák. :) Az utolsó 50 bejelentést egyetlen nap alatt gyűjtöttem össze, és másnap reggel be is jelentettem őket.
Az 1000 bejelentés pontosan 2 év és 84 nap alatt jött össze.
Van kedvenc önkormányzatod, vagy céged, ami a fővárosban dolgozik?
A JCDecaux-t emelném ki, ők azok, akikkel tavaly vettük fel a kapcsolatot, azóta mennek nekik közvetlenül az utasvárós bejelentések, és mindig válaszolnak, még képet is csatolnak az elkészült munkáról. Ha ők az illetékesek egy bejelentésben, szinte mindig biztos vagyok benne, hogy meg is oldják azt.
Mit javasolsz az illetékeseknek a Járókelő tapasztalatai alapján, mi az, amit jól csinálnak, mi az, amin javítsanak?
Mindenképp azt javaslom, hogy elsősorban foglalkozzanak a bejelentett problémával. Fontosnak tartom a kommunikációt a bejelentő felé, lehetőleg mindig válaszoljanak a bejelentésre, ha hosszabb időt vesz igénybe egy feladat megoldása, akkor pedig tájékoztassanak a probléma megoldásának várható időpontjáról.
A pdf-ben érkezett válaszoktól egyenesen a falramászom, szerintem senki sem szeret pdf-eket letöltögetni, majd megnyitni, jobb az oldalon elolvasni. A Budapest Közút gyakorlatát hoznám fel példának, akik rengeteg bejelentést kapnak, és közvetlen feltöltik a Járókelőre a választ (a Járókelő külön közvetlen válaszadási lehetőséget biztosít az illetékeseknek, a szerk.), így nem kell várni, míg mi feldolgozzuk.
Újabb állomás-szemlére hívjuk a budapestieket, ezúttal Kőbánya-Kispestre.
Kezdjük egy gyors bejárással:
A KÖKI lépcsőinek és mozgólépcsőinek állapota többször volt téma a Járókelőn, nyilvánvaló, hogy az sem tudja megszokni ezeket az állapotokat, akinek van alkalma arra, hogy mindennapos átjárás során unjon rá a látványra. A lépcsőknek és az őket használó utasoknak elég nagy problémát jelent, hogy az egyes területeken a MÁV és a BKK egymásra mutogat, kinek kellene a karbantartást elvégeznie.
Egy esetben még a Nemzeti Közlekedési Hatóság is vizsgálódott, mégsem történt előrelépés. A MÁV-START ügyfélszolgálatának 2015. november 22-i leveléből idézünk:
Ezúton szeretnénk jelezni, hogy – mint ahogy az észrevételéből is kiderül – felügyelő szervünk, a Nemzeti Közlekedési Hatóság az ügyet kivizsgálta, és a MÁV Zrt-t az UVH/VF/2186/9/2015. számú jogerős határozatban kötelezte Kőbánya – Kispest vasútállomás 4-es számú vágányának az utasforgalom általi megközelítését biztosító gyalogos útvonal biztonságos használhatósága érdekében minden szükséges üzembentartói intézkedés megtételére.
Bízunk benne, hogy ezen intézkedések mielőbb megtörténnek.
S-N Szabolcs, a Járókelő önkéntese bejárta a KÖKI-t és galériát készített az ottani állapotokról.
Szabolcs bejelentése a MÁV-nak:
Én bár nem használom és nem veszem igénybe a MÁV szolgáltatásait, mélységesen sajnálom azon utasokat akiknek ezzel napi szinten kell szembesülni, főként úgy, hogy mindezért fizetnek, nem is keveset.
DE az érem másik oldala és sajnos nem a pozitív oldala... Az emberek akik utaznak csak időlegesen látják, használják és élik meg ezeket a viszonyokat, viszont a saját munkatársaik ebben a mérhetetlenül lepukkant, koszos, abszolút demoralizáló munkakörnyezetben kell töltsék nap mint nap a munkaidejük és tegyenek azért, hogy a fizető utasok biztonságba elérhessék a célállomást. És ezt nem ők mondják, ez csak józan paraszti ész...
Kérem az illetékeseket, hogy ha már arra nem tudnak pénzt teremteni, hogy a kor szellemének megfelelő körülményeket teremtsenek, legalább a lehetőségekhez mért kulturált utazási feltételeket biztosítsák, biztos vagyok benne, hogy MEGFELELŐ takarítással nagyon sokat lehetne javítani ezeken a méltatlan állapotokon!
Az IHO szerint már kiírták a közbeszerzést az állomás felújítására. Jó lenne, ha addig is a Szabolcs által javasolt takarítás, apróbb javítások gyakrabban megtörténnének.
Kaptunk a héten két fotót is akadálymentességi problémákról a fővárosban, a képek magukért beszélnek, a kommentárokat a küldőktől idézzük.
Fotó: Galgóczi Péter, Rehab Critical Mass
Akadálymentes toi toi klotyó, a járdára felhelyezve, nem túl megköezlíthető állapotban. 3 darab métert kellett volna arrébb helyezni, hogy segítség nélkül igénybe vehető lehessen egy kerekes székes számára.... Hol? - Tegnapi Fischer Ádám hangversenyen a Hősök terén. Ha ez a bal oldali demokraták empátiája, miért várunk különbet a jobbosoktól?
Fotó: Kőhalmi Pásztor Márta
Hétfőn a Tüskecsarnokban voltunk kosarazni és nem bírok elmenni e látvány mellett. Az, hogy a bejárathoz képest meg kell kerülni a kör alakú lépcsősort eltörpül amellett, hogy a Braille írással ellátott információs táblát ravaszul elrejtették egy nagy virág és egy szemetes mögé. És persze jó magasra is rakták, de az már a legkevesebb!!!!
Budapesten jelenleg majdnem 8 000 elnevezett közterület van. Első hangzásra ajánlót írni egy könyvről, amely mindezt felsorolja, olyannak tűnik mintha egy telefonkönyvet kellene ajánlanom valakinek. Azonban, ha az ember belemélyed az utcák neveinek hátterébe, számos érdekes történet tárul elé.
Ezekre talán sehol máshol nem tudnánk rábukkani. Hányan tudják vajon hogy a XI. kerületi Hevesy György utca a radioaktív nyomjelzés feltalálójáról kapta a nevét, aki eme felfedezésért 1943-ban megkapta a kémiai Nobel-díjat? Lipótváros Harmincad nevű utcája emlékeztet minket arra hogy 1817-1850 között ott állt a harmincadhivatal épülete amelynek a helyére a Gerbeaud-ház épült. (Harmincad: a XII. századtól fennállt vám, az országhatáron és a vámszedés jogával rendelkező területek határán szedték. Az áru harmincadrészének értékét kellett természetben vagy pénzben kifizetni. Hazánkban ez a vám a XIX. században szűnt meg.) Ha Sólyomról beszélünk találunk utcát, fordulót, közt és lépcsőt is mindezeket más-más kerületben. Talán nem meglepő hogy leggyakrabban Kossuth, Petőfi és Széchenyi neve bukkan fel egy-egy utcatáblán.
A könyv az utcák felsorolásán kívül részletesen bemutatja Budapest városrészeit is. Néhány városrész elnevezésének eredetét is megtudhatjuk. A XIII. kerületi Vizafogó azért kapta ezt a nevet, mert a XVI. századig idáig úsztak föl a Fekete-tengertől a vizák, e nagy testű halak, amelyekre a királyi halászok vetették ki hálójukat.
A könyvben megtaláljuk a fővárosi rendeletet amely a közterület- és városrésznevek megállapítását, azok jelölését, valamint a házszám-megállapítást szabályozza. Személyről közterületet elnevezni például csak a halála után, legalább 5 év elmúltával lehet (ez fontos változás: a rendszerváltást követően több mint húsz évig ez a korlátozás 25 esztendő volt!). Az utcanévtáblák és a házszámtáblák elkészítésének rendeletéből tudhatjuk meg, hogy az utcanévtáblán a Century Schoolbook Bold az alkalmazandó betűtípus. A táblák két színben - fehér alapon fekete keret és betűk- készülnek.
Ezeken kívül számos érdekességet tartalmaz ez a könyv, ajánlom mindenkinek aki kicsit is érdeklődik Budapest története iránt hogy lapozgasson bele, sokat lehet tanulni belőle.
Cím: Budapesti utcanevek A-Z
Szerző: Ráday Mihály
Kiadó: Corvina
Ár: 5990 Ft
Az ajánlót Puskás Pálma írta.