Bevallom, ritkán vonatozom. Egy időben ingáztam a főváros és Kelet-Magyarország között, de szerencsére már csak alkalomszerűen megyek. Az egyik ilyen alkalom apropóján pedig végül mégis a vasút mellett döntöttem. A régi rossz emlékek megfakultak, gondoltam, adok egy esélyt. Az autó kevésbé környezetbarát, utasom sem volt, ráadásul nem olyan sietős a dolog. Úgy számoltam, ha a 10.23-kor induló IC-vel megyek a Nyugatiból, akkor kényelmesen megérkezek a 15.00 órai debreceni programra és még dolgozni is tudok. Tévedtem.
A MÁV szolgáltatásainak csúcsát jelentő IC szerelvény első osztályú kocsija.
1. Az indulás napjának délelőttjén lehalt az online jegyvásárlásra is alkalmas elvira.hu fizetési rendszere,vagyis az olcsóbb, gyorsabb és fenntarthatóbb megoldást (elég a képernyőn bemutatni a jegyet) képtelenség volt igénybe venni.
2. Mire a jegypénztárhoz értem azt állították, hogy csak az első osztályon van hely, ami persze drágább, de gondoltam egye fene, urizálok.
3. Csak akkor lettem kicsit bosszús, amikor a kocsikon végigsétálva láttam, hogy bizony akad szabad hely bőven. Sebaj, az első osztály kényelme majd kárpótol és máris eloszlik a gyanú, hogy esetleg átvágtak.
Hangulat és szabad helyek. Lehetséges, hogy csak félúttól váltak szabaddá?
4. A szolgáltatás részét jelentő wifi hálózat nem működik. Ha egyetlen praktikus érvet kerestem a vonat mellett, az éppen az volt, hogy vezetés helyett tudok majd dolgozni. Végül is tudtam. A nagyobb városok megállóiban néha képes voltam frissíteni az e-maileket és más felületeket. (Például a Járókelő oldalát.) Fun fact, hogy a telefonos hálózat is rosszul működik, jóllehet mégsem a civilizációtól távol eső porfészekbe igyekszem. Hanem a keleti régió legdinamikusabban fejlődő központjába.
5. Komfortérzetemről a valamiért 110%-on működtetett klímaberendezés gondoskodik, így már azon sem kell tovább dilemmáznom, vajon legyűr-e a szörnyű nátha, ami napok óta kerülget. Valami rémlik arról, hogy a nyári időszakban éppen ez volt a legkellemetlenebb élmény a vonatozásban. Persze, tudom, ha 50 fok lenne a szerelvényen, akkor amiatt lennék bosszús. Ez igaz. De nincs valami átmenet a két véglet között?
6. Püspökladányhoz érve (Budapest-Debrecen viszonylatban az út kétharmadánál) már elég bosszús vagyok. Amit csak az tetéz, hogy felsővezeték-szakadásról tájékoztatnak. És más semmi.
A 60 perces késés valójában több órát jelent.
7. Előbb 15 majd 30, végül 50 és 60 perces késéssel kalkulálnak. Ez végül több óra csúszást jelent a gyakorlatban. A kalauztól megtudom, hogy nem tud semmit. A mozdonyvezetőtől pedig, hogy egy dízel mozdonyt várunk, ami segíthet rajtunk. Feltéve, ha van rajta elég (szak)ember. Azt mondja, neki nem baj ha állunk, legalább lesz túlórapénz.
8. Legalább le lehet szállni kicsit átmelegedni. Esetleg van idő az állomás büféjében is felszerelkezni hideg élelemmel, hiszen a büfékocsikat már jó ideje kivonták a forgalomból, vagyis ilyen esetben étlen-szomjan lehet várakozni órákig.
Az első osztály ülésein kényelmes fekvés esik.
Egy-két utas spontán telekocsi brigádba tömörül. Többekért elindultak a közeli városból. Ahogy egyikük mondja,
ők mindig így szokták,
amiből arra következtetek, nem ez az első eset. Valaki épp a diplomaosztójára igyekszik, remélem, ő befér valakihez. Én tuti lekéstem az esküvőt. Talán a lagzira még odaérek.
