A 2014-ben magyar termék nagydíjas szolgáltatás a főváros egyik kirakat-projektje volt az előző kormányzati ciklus elején. „A lakótelepi-, belvárosi, illetve egyéb társasházas övezetekben összesen 83.000 db 240 literes, a kertvárosi, családi házas területeken 320.000 db 120 literes hulladékgyűjtő tartályt helyeztünk ki” – írja az FKF honlapja.
Mudry György fotója a Járókelőn
Hozzátéve, hogy a szelektív hulladékgyűjtés kiterjesztéséhez uniós forrásokra is sikerrel pályázott a fővárosi önkormányzat. A honlap még az edukációra is nagy figyelmet fordít. Körültekintően, képekkel illusztrálva magyarázza el a felhasználóknak, hogy melyik tartály mire való.
A lakosság azonban keveset tapasztalt a sikerekből. A Járókelőre egyre több bejelentés érkezik az akadozó szemétszállításról. Legyen szó akár a belvárosról, akár a peremkerületekről. Az önkéntesek beszámolói szerint az utcán áll a szemét a X., a XI., a XIII., a XV. és a XX., kerületben is.
Egy-egy lokálpatrióta, pedig bejelentés helyett inkább már üzenőfalnak használja a megtelt tartályokat.
View this post on InstagramMintha lennének problémák a hulladékszállítással #pesticetli #budapest #szemét #tarlósistván
Hiába, hogy a hosszú hétvége előestéjén még arról tájékoztatott az FKF, hogy az ünnepnapok idején is zavartalan lesz a szolgáltatás. Sajnos az üzemszerű működés éppen ezt, vagyis akadozó szolgáltatást jelent. Az egyik budai társasház kezelői már kész tényként kezelik: a szelektív hulladékszállítás megszűnt.
A Hírtv híradója szerint azért, mert a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. tartozik az FKF-nek. De ha fizetne is, nincs ember, aki elvégezné a munkát.
A Járókelőnek küldött válaszlevélben azt írják:
a munkaerőpiaci helyzet az FKF Nonprofit Zrt.-re is hatással van. Emiatt több más munkakör mellett a hulladékrakodói munkakörre is folyamatosan keressük a jelentkezőket.Ez a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtésre is kihatással van, aminek eredményeként előfordulhatnak időbeni csúszások.
Bár a lemaradásokat hétvégi munkavégzéssel igyekeznek pótolni, ritkán érezik olyan visszajelzés, hogy teljesült az ígéret.
Az eredmény szempontjából persze mindegy, miért hordja szét a szél a szemetet a városban – a lényeg, hogy nem viszik el. De a jelenség más városban sem ismeretlen. Érden például szintén hiányoznak a szelektív gyűjtés és elszállítás feltételei. Nem mellékes tény az sem, hogy az illegális szemétégetés országosan is gondot okoz, a Levegő Munkacsoport adatai szerint a fővárosban éppen úgy, mint a szegényebb térségekben. Legutóbbi felmérésük szerint legnagyobb részben háztartási hulladékot tüzelnek el az emberek, szinte napi rendszerességgel.
A Greenpeace munkatársa a keletkező hulladék mennyiségét csökkentené és hozzáteszi: aggasztó, hogy van olyan térség, ahol azért szűnt meg a zöldhulladék elszállítása az elmúlt hónapokban, mert a vegyes hulladék elszállítását már csak így tudják biztosítani. Tömöri Balázs attól tart, hogy ezek a cégek hiába kapnak esetleg nagyobb összegű állami segítséget, a hosszútávú működést így sem lehet majd kigazdálkodni.
Azt lenne fontos tudni, hogy a szelektív hulladékgyűjtés nem végállomása a hulladéknak, hanem egy módja az újrahasznosítható hulladékok visszagyűjtésének. Messze nem a leghatékonyabb (pl. a betétdíjas rendszerek lényegesen jobbak). Újrahasznosítás után pedig kulcsfontosságú kérdés, hogy az újrahasznosított anyagokból / másodnyersanyagból / hulladékból készült termékeknek van-e piaca. Ebben az állam nagyon komolyan példát tudna mutatni saját közbeszerzéseivel is: előírhatná, hogy pl. az államigazgatásban csak újra-papír borítékot és fénymásolópapírt használnak. Előírhatná, hogy közterületeken újrahasznosított (pl. műanyaghulladékból) anyagokból készült padok lehessenek.
– mondja.
A környezetvédők egyébként azt mondják, a fenntarthatóság szempontjából a szelektív hulladékgyűjtés nem rossz, de nem is a legjobb a megoldás. 
