A túlzott autós forgalomból származó állandó dugók, élhetetlen belvárosok és a légszennyezés világszintű problémát jelentenek a 21. században. Budapesten is tetten érhetőek ezek, illetve komoly gondot jelent a légszennyezettség és az ebből adódó káros hatások. Sok város már felismerte ezeknek a problémáknak a jelentőségét, és különböző parkolással kapcsolatos intézkedéseken keresztül próbálnak javítani a helyzeten. Egy belga és egy svéd példán keresztül mutatjuk be, hogy milyen szabályozásokkal igyekeznek csökkenteni a belvárosok forgalmát.
Fotók: moinzon, Pixabay
A fővárosban a PM2.5 típusú szálló por az idő előtti halálesetek 3-7%-nak okozója. A budapesti légszennyezés pedig nagyjából 1200 milliárd forintnyi kárt okoz évente. Mindezek ellenére, a fővárosban történő közlekedés 61%-a még mindig autóval történik (a Fővárosi Önkormányzat éves Környezetvédelmi Állapotértékelése alapján).
Ahhoz, hogy a főváros és a BKK közös mobilitási tervében, a Balázs Mór tervben kitűzött cél szerint 2030-ra ezt az arányt harmadára csökkentsük, hogy több teret adhassunk a gyalogos és kerékpáros forgalom számára, és megfeleljünk a WHO tavaly kibocsátott légszennyezettségi határértékeinek, át kell alakítanunk a parkolási rendszert Budapesten.
WHO újabban kiadott adatai szerint az emberek 97%-a jelentősen ki van téve a szálló por okozta egészségügyi kockázatoknak. Nem az a cél, hogy felszámoljuk a parkolóhelyeket – a megoldás inkább a jelenlegi rendszer átalakításában rejlik. Két európai város példáján keresztül mutatjuk be, hogy a parkolással kapcsolatos intézkedések hogyan tudják csökkenteni a belvárosba behajtó autós forgalom mértékét, aminek kiemelkedő szerepe van a városi környezet élhetőbbé tételében. A példák a 2021 decemberében megrendezett POLIS konferencián is szerepeltek, ahol különböző innovatív városi közlekedési megoldások kerültek bemutatásra. A nemzetközi konferencia idén Svédországban, Göteborg városában került megrendezésre, ahol többek között a BKK is bemutatta Budapest mobilitási tervét, illetve azt, hogy hogyan vonják be a lakosságot a várostervezésbe. A konferencia teljes programja itt olvasható.
Brüsszelben a 2014-ben bevezetett CoBrACE - a Brüsszeli Kódex a Levegő, Klíma, és Energiagazdálkodásról az irodákra vonatkozó ún. off-street parkolási lehetőségek – fedett vagy beltéri parkolóhelyek, parkolóházak – rendszerszintű szabályozásáról szól. A légszennyezés csökkentése Brüsszelben is a kiemelt célok között szerepel, 2030-ra legalább a 40%-os mérséklését tűzték ki célul a 2005-ös szinthez képest.
Fotó: jarmoluk, Pixabay
Kimutatták, hogy egyes munkahelyeken, ahol biztosított a gépjárműtárolás, kétszer többen használnak autót mindennapi közlekedési eszközként, így a városban 20000 olyan parkolóhely létezik, amelyre nem feltétlenül volna szükség. Ezért az irodák közösségi közlekedéssel való megközelíthetősége alapján három zónát alakítottak ki a városon belül. Az A zónában nagyon jó a közösségi közlekedés, a B zónában jól, a C zónában pedig csak mérsékelten elérhető ez az alternatíva. A térképen ezt piros, narancssárga és citromsárga színekkel ábrázolták. A parkolóhelyek mennyiségének meghatározásánál az irodaház alapterületét is figyelembe vették. Ezt a két tényezőt figyelembe véve állapították meg a helyek maximális számát irodánként, ami legfeljebb három többlet hellyel léphető át egyéb szankció nélkül. Ahhoz, hogy sikeresen felszabadítsák a célként kitűzött 20000 parkolóhelyet, ha a parkolóhelyek száma túllépi a megengedett mennyiséget, az irodaház három opció közül választhat. 1. Egyszerűen csak felszámolja azokat az autós parkolóhelyeket, amelyekkel túllépik a megengedett maximum mennyiséget, és például biciklitárolót alakít ki helyette. 2. Megváltoztatja a parkolóhely jellegét - a parkolóhelyeket nemcsak az irodaház dolgozói, hanem a helyi lakosság számára is megnyitja. 3. Ha pedig semmiképpen sem akarja átalakítani ezeket a helyeket, akkor a limitet túllépő parkolóhelyek megtartásáért környezeti hozzájárulást fizet, amelynek ára zónánként különbözik, és évente 10%-kal növekszik. A legoptimálisabb megoldások megtalálása érdekében minden új projekthez tartozik egy facilitátor, aki elég tapasztalattal rendelkezik a fenntartható városi mobilitás területén ahhoz, hogy innovatív tanácsokat tudjon adni az irodaházak számára.
Svédország leggyorsabban fejlődő városa, Umea is felismerte, hogy a levegőminőség és az élhetőség javítása érdekében innovatív parkolási reformokra van szükség. Náluk is a legmeghatározóbb kihívások között szerepel a globális felmelegedést okozó szén-dioxid szennyezés csökkentése és egy lokálisabb probléma – a gépjárműforgalom által okozott légszennyezés csökkentése. Az új parkolási rendszer, a parking pay-off kialakításához a helyi önkormányzat létrehozott egy saját tulajdonban lévő céget, az Upabot. Az alapötlet az volt, hogy bevonják az ingatlanfejlesztőket a városi parkolási rendszerbe. Ha egy terület tulajdonosa irodaházat akart építeni, akkor volt egy minimum követelmény, hogy mennyi parkolóhelyet kell biztosítani az ott dolgozók számára. Ezt a rendszer bevezetése előtt az ingatlantulajdonos a saját pénzéből finanszírozta, és a saját területén kellett parkolási lehetőséget biztosítania. A rendszer bevezetése után viszont nem kell, hogy új, magántulajdonú parkolóhelyeket építsen a saját ingatlanján, hanem központilag, az Upab által biztosított parkolóházakban tud parkolási lehetőséget vásárolni. Hogy ne legyenek üresen álló parkolóhelyek, a leghatékonyabb kihasználás érdekében megosztottan használják ezket az irodaházak dolgozói. A parkolóhelyek Umea külsőbb területein helyezkednek el, így a belváros megmarad a városlakók számára - parkok, rekreációs területek épülnek parkolóházak helyett. Előre meghatározzák, hogy minimum hány helyet kell biztosítani, és az ingatlanfejlesztő cég ez alapján 15000 Eurót fizet parkolóhelyenként az önkormányzat tulajdonában lévő Upabnak. Ez az összeg a parkolóhelyek építési költségeinek nagyjából 55%-át fedi le, és 25 évre érvényes az így megváltott parkolási jog. Azonban a kötelezően megvásárolandó parkolóhelyek száma akár 40%-kal is csökkenthető, ha az ingatlantulajdonos annak érdekében tesz lépéseket, hogy minél kevesebb munkavállaló használjon saját autót a városban a mindennapi közlekedésre. Ez különböző, a fenntartható közlekedési módok választására ösztönző intézkedések bevezetésével érhető el. Például az ingatlanfejlesztőnek biztosítania kell autómegosztásos (carpooling) rendszer használatának a lehetőségét, fedett és fűtött biciklitárolókat, illetve öltözőket és zuhanyzási lehetőséget. Ráadásul az ingatlan köteles egy bizonyos összeget (10 évre érvényes) fizetni az Upab mobilitási menedzsment alapjának, ami a környező lakosság közeledési szokásaira próbál hatást gyakorolni.
A rendszer alkalmazásával a munkahelyi parkolóhelyek csökkentése volt a cél a belvárosban. Ezt a célt szolgálta az is, hogy az ingázók számára megnövelték a P+R parkolási lehetőségeket a város külső területein, ahonnan biciklivel folytathatták az útjukat a munkahelyükre. Ráadásul a közterületi parkolás a belvárosban kétszer annyiba kerül, mint a város külső részein.
A parkolási programot eredetileg csak irodaházak építésekor alkalmazták, de olyannyira népszerű volt, hogy 2020-ban bővítésre volt szükség: azóta más jellegű ingatlanok is részt vehetnek benne. Ahhoz, hogy a lakóingatlanoknak is legyen jogosultságuk ilyen lehetőségre, néhány egyéb feltételnek is teljesülnie kell, például annak, hogy eleve kevesebb ember használjon az adott környéken saját autót, vagy a lakóház elég közel legyen a munkahelyekhez, iskolákhoz, egészségügyi központokhoz.
