A Hollandiát teljes egészében behálózó térkövek felszedése része egy olyan széleskörű kezdeményezésnek, amellyel az ország számos városában növelni lehet a zöldterületek arányát. Ha Rotterdam bármelyik negyedében teszünk egy sétát, nagy eséllyel sokkal zöldebbnek fogjuk találni az utcákat, mint néhány hónappal ezelőtt. Ennek az az oka, hogy az önkormányzatok a lakosság bevonásával a lakóházak és az irodák előtt felszedték a díszburkolat egy részét, a helyükre pedig lágyszárú növényeket, bokrokat és fákat ültettek. 

Ez a kicsi, de annál jelentősebb változtatás meghökkentő volt egy olyan országban, ahol az emberek rögeszmésen ragaszkodnak a kertjeik leburkolásához. Ez az átfogó és gyors átalakulás nem a véletlen műve, hanem a bevezetőnkben említett kezdeményezés része. Az innováció motorja pedig Hollandia két legnagyobb városának, Amszterdamnak és Rotterdamnak az ősidőkből eredő rivalizálása.

Photo by Jurriaan Snikkers on Unsplash

A kiélezett verseny folyamán - aminek az volt a tétje, hogy ki tud több térkövet eltávolítani a közterületeiről - a város vezetői folyamatosan tájékoztatták a lakosságot az aktuális állásról, ösztönözve őket, hogy minél többen vegyenek részt az akcióban. Végül Amszterdam alulmaradt Rotterdammal szemben, ám ezúttal egy olyan küzdelemben, amely során a nagy ellenfelek egy közös cél érdekében csaptak össze. A kampány végén a két város összesen közel 95.000 darab követ szedett fel, amelyeknek a helyére növényeket telepítettek. Ezzel ha kis mértékben is, de hozzájárultak ahhoz a célkitűzéshez, hogy csökkenjen a levegőben lévő szén-dioxid aránya.

Bert Wijbenga, Rotterdam városi tanácsosa szerint a közterek átalakítása inkább a lakosok edukálásáról és bevonásáról szólt, mint a felszedett térkövek mennyiségéről. A program az említett nagyobb cél megvalósításának az egyik eleme. A városi zöldfelületek arányának nagymértékű növelése a klímaváltozás negatív hatásait csökkenti. Az extrém hőség, az árvizek, a szárazság vagy a biodiverzitás csökkenése önmagukban is jelentős problémák, hát még akkor, ha ezek egyszerre jelentkeznek. Hogy felvehessük a harcot, szükséges a burkolt felületek méretének visszaszorítása, a vízmegtartás ösztönzése és növények ültetése, különösen a városokban.

Tim van Hattum a wageningeni egyetem kutatója szerint a klímaváltozás hatása a városokban érzékelhető a legjobban, ezért a természetet bevonó, hasznosító várostervezés felé kell fordulnia az emberiségnek. Miközben például Rotterdamban évszázadok óta küzdenek azzal, hogy a várost körülvevőt vizet távol tartsák - ezzel megakadályozva a folyamatos árvizeket -, komoly problémát jelent az esővíz helyben tartása a kiszámítható ivóvíz szolgáltatás megteremtése és az időszakos aszályok elkerülése érdekében. 

Budapesthez hasonlóan a rotterdami esővíz is a szennyvízcsatornákban, végső soron pedig a tengerben köt ki, hiszen vízáteresztő felületek nélkül az esővíz nem áldás egy város számára, hanem teher. Ezen a felfogáson kíván változtatni a díszburkolatokat felszedő kezdeményezés, amelynek köszönhetően az esővíz a föld alatti vízkészletekbe szivároghat.

A cél eléréséhez Rotterdam 2022-ig 20 hektár új zöldfelületet szeretne létrehozni, többnyire parkok, terek és zöldtetők révén. Ehhez eddig körülbelül fél hektárral járult hozzá a térkövek eltávolítását kezdeményező projekt. Számos háztetőn és más helyszíneken már most is tesztelik a rendszert, és gyűjtik a vizet különböző célokra. A Bethemplein tér kialakítása, amelyről a nemzetközi sajtó is beszámolt, valójában kettős funkciójú. Jó időben a tér rekreációs célokat szolgál kosárlabda pályával és más lehetőségekkel, heves esőzések idején viszont, mivel az utca szintje alatt helyezkedik el, összegyűjti a lezúduló esővizet, és a tér alatt raktározza el, így az a későbbiekben különböző célokra felhasználható. Ezzel a módszerrel nem csak a szárazabb időszakokra gyűjtik a vizet, de a környéket is megvédik az áradástól, beázástól.

Bár világszinten is kiemelkedő az a kreativitás, ami Rotterdamot jellemzi a vízgazdálkodás tekintetében, Van Hattum szerint tovább kell haladni a megkezdett úton egy még természetesebb irányba.  Ne beton medencékben gyűljön az esővíz, hanem az anyaföld nyelje el és hasznosítsa újra!

A térkő eltávolítása hatékony kezdeményezés, amellyel a holland városi lakosság szemléletformálása és a városi zöldfelületek népszerűsítése érhető el, hiszen nem csak arra ösztönzik a lakosokat, hogy több vízáteresztő felületet alakítsanak ki a környezetükben, hanem azt is megmutatják, hogy hogyan kellene kinéznie egy XXI. századi városnak. Egy 2020-as, légifelvételeken alapuló felmérés szerint kijelenthető, hogy Hollandia a térkövek országa, bár a háztartások felénél látható, hogy különbségek vannak a kertek leburkolásában. A térkő eltávolító akció részeként Rotterdam déli városrészének egyik kerületében 70 lakost sikerült meggyőzni, hogy zöldítsék be az utcájukat, ezzel az ország leghosszabb, 210 méteres előkertjét hozták létre.

Van Hattum szerint ez a fajta szemléletmódváltás szükséges ahhoz, hogy a városaink újratervezésekor többé ne az autókat helyezzük a középpontba: „A jövő városában sokkal kevesebb hely lesz az autók számára. A fókusz a sétáláson, a kerékpározáson és a közösségi közlekedésen lesz. Ez hatalmas lehetőséget teremt, hogy növeljük a városi zöldfelületeket: keskenyebb utakra és kevesebb parkolóhelyre lesz szükség, helyettük a gyalogos közlekedést biztosító zöldfolyosók kialakítása a kívánatos. A természetet egyre inkább integrálnunk kell a városi térbe, ahelyett hogy két különálló fogalomként kezeljük őket.”

A fordítást Pál András, a Járókelő önkéntese és Lukács Máté, a Járókelő munkatársa készítette a Bloomberg cikke alapján.