Árnyékos fákkal és kényelmes ülőhelyekkel teli közterek? Interaktív, minden generáció számára élvezhető játszóterek? Ezek az elképzelések mostanra a világ megannyi nagyvárosában nemcsak elméleti tervek, hanem a gyakorlatban is egyre többször valósulnak meg, sok esetben a mostanában egyre népszerűbbé váló taktikai urbanizmus módszerével.

No de mit értünk taktikai városfejlesztés alatt?

Ez egy olyan urbanisztikai irányzat, amely rövidtávú, sokszor ideiglenes fellépéseken keresztül hosszútávú változtatásokat tűz ki célul. Az egész egy nyitott, közösségi fejlesztésen alapul, amelynek színtere maga a város vagy egy kisebb városnegyed, résztvevőinek palettája pedig rendkívül színes.

A kép forrása: blogs.iadb.org

Az irányzat sikeressége tulajdonképpen két tényezőn múlik. Egyrészről mivel a város lehetőséget ad a változtatások, megoldások valós környezetben való teszteléséhez, ez egyfajta laborként funkcionál. Másrészről pedig, a résztvevők - legyenek azok állami szervek, irodák, nonprofit szervezetek, helyi aktivisták, művészek, vagy akár maga a lakosság - aktív bevonása is kulcsfontosságú eleme a folyamatnak. A taktikai városfejlesztés abszolút előnye, hogy egy relatíve olcsó befektetés, ami azonban kézzelfogható, látványos változásokat, újításokat eredményez. Tehát, ha esetleg nem úgy alakul a gyakorlati hatás, mint ahogy elméletben elképzelték, akkor minimális a veszteség, de annál többet lehet belőle tanulni. Ha pedig sikerrel zárul a projekt, akkor ez könnyen befolyásolja a jövőbeli, hosszútávú terveket. 

Ebből kifolyólag általában három gyakori alkalmazása van a taktikai városfejlesztésnek. 

• Ilyen például, amikor egy közösség összefog, és a bürokrácia kikerülése végett ezt a gyorsabb, hatékonyabb módszert használják a céljaik eléréséhez. 
• Vagy amikor civil szervezetek a lakosság tényleges bevonására törekszenek már a fejlesztés elejétől kezdve egészen a gyakorlati megvalósulásig. 
• Az sem ritka, hogy a vállalkozók a hosszútávú, sokakat befolyásoló döntésekhez nulladik lépésként használják a kezdeményezést, hogy valós, városi körülmények között vizsgálhassák a lehetséges kimeneteleket. 

Sokakban felmerül a kérdés, miért is lett mostanra ennyire aktuális ez az irányzat. Ugyan már vége van annak az időszaknak, amikor minden lehetséges hírforrás központi témája a koronavírus volt, de a pandémia hatása csak most kezd igazán kibontakozni. Persze beszélhetünk a vírus negatív, például gazdaságot érintő utóhatásairól, de inkább maradjunk a taktikai városfejlesztés témakörénél! Ahogy a történelem során az egész társadalmat érintő pandémiák meghatározták a városok sorsát, a koronavírus is beindított néhány pozitív változtatást globális és lokális szinten is. Sok városban már több évtizede tartó helyi probléma az utcák, terek aránytalan felosztása; túl sok terület jut az autós közlekedés és a parkolás számára, de annál kevesebb előnyt élvezhetnek a gyalogosok és a biciklisek. A koncepció fókusza az emberi jólét, egészség, és életminőség maximalizálása és egy egyensúlyi állapot kialakítása a város tereit használó felek között. A projektek szerves alkotóeleme a művészet. Nagyon sokszor interaktív alkotási lehetőségeken keresztül vonják be a résztvevőket, vagy művészek előadástereként funkcionál a kijelölt terület. Például az élénk színek változatos használata arra szolgál, hogy minél látványosabb legyen a térfelosztás. 

Nézzünk is meg néhány gyakorlati példát a nagyvilágból!

USA, NYC

Idén tavasszal alakítottak ki egy olyan multifunkcionális utcát New York kínai negyedében, amely egyaránt esztétikus és praktikus. A ’DineOutNYC’ egy olyan kültéri étkezési rendszer, amely biztonságos és kényelmes környezetet biztosít a szolgáltatók és a vendégek számára egyaránt.

Az utcában található éttermek olyan ’blokkokat’ igényelhetnek/biztosítanak, amelyekben az időjárási körülményektől függetlenül, higiénikus környezetben élvezhetik a vendégek az étkezést. A blokkok fallal vannak elválasztva egymástól, tartalmaznak asztalokat, padokat, ernyőt, lámpát, fertőtlenítési lehetőséget. Mivel az utca ideiglenesen van lezárva, hétköznapokon van olyan időszak, amikor az autós forgalom áthaladására is biztosítanak helyet, ezt mozgatható virágcserepekkel oldották meg. 

Bergamo, Olaszország

A taktikai városfejlesztés nem feltétlenül egy nagyon látványos, egész városrészt érintő változtatás, hanem egyéb kisebb kezdeményezéseket is ehhez az irányzathoz sorolunk. Észak-Olaszországban, Bergamóban indult el egy a bicikliseket motiváló kezdeményezés. Olyan térképeket készítettek, amelyeken színekkel vannak jelölve a különböző városi gyűrűk közötti távolságok, ez mutatja, hogy kerékpárral közlekedve mennyi időn belül közelíthető meg az adott terület. 

Guangzhou, Kína

Guangzhouban idén adták át a Méhkaptár paradicsom elnevezésű „játszóteret”, amely hagyományos szerepe mellett szimbolikus tereptárgyként is szolgál. A város ezen területe a projekt előtt a vasműveknek adott otthont, azonban a tér egyre égetőbb modernizálása egy élénk és élő tér kialakításához vezetett. Ez egy sokak számára ismeretlen, hatalmas helyszín volt, amit az elhanyagolt, funkciótlan elrendezés miatt nem használtak semmire. Már a legelején kettéosztották a teret, hogy minél több szórakoztató, interaktív lehetőséget biztosítsanak az ott lakóknak és a turistáknak egyaránt. A tér egyik oldalán egy szökőkutat és egy szabadtéri események helyszínéül szolgáló színpadot alakítottak ki, amelyek maximálisan kihasználhatóak a meleg nyári napokon. Ahhoz, hogy ne veszítsenek sok területet az elválasztás miatt, egy dombos, tájkép stílusú játszóteret alakítottak ki, amely növeli a hely befogadóképességét. Így indult a Méhkaptár paradicsom kiépítése is a tér másik oldalán, amely tulajdonképpen egy minden korosztály számára élvezhető szabadtéri játszó- és találkozóhely. Az építmény különleges, de szabályos elemeihez kizárólag faanyagot használtak fel, törekedve egy egyszerű, letisztult külsőre.  A változatos szórakozási lehetőségek, kikapcsolódásra szolgáló ülőhelyek megindítják az emberek fantáziáját, így hosszabb idő eltöltésére is alkalmas a helyszín. 

Bécs, Ausztria

A Bécs utcáin történő (egyelőre) ideiglenes átalakítások mozgatórugója nemcsak a vírus volt, hanem a globális felmelegedés is hozzájárult ehhez. A két probléma összeadódása rávilágított arra, hogy az olyan közterek, utcák hiánya, amelyek egyszerre hűsítenek, kikapcsolódást és szórakozási lehetőséget nyújtanak a lakosság számára, minél hamarabb és hatékonyabban pótlandóak. Így indult a Hűvös utcák nevű kezdeményezés, amelynek keretein belül 22 utcát választottak ki egy olyan speciális index alapján, ami megmutatja, hol a legérzékenyebb a lakosság a hővel kapcsolatos változásokra.

A kiválasztott utcáknál fontos szempont volt a naptól való védelem megvalósítása, amit többek között fák és egyéb növények ültetésével, illetve mobil árnyékolókkal értek el. Ahhoz, hogy egy minden szempontból hívogató környezetet alakítsanak ki az emberek számára, kényelmes ülőhelyeket, ivókutakat és párakapukat is építettek az utcákban. Az utóbbinál különösen figyeltek arra, hogy ne pazarolják feleslegesen a vizet; ha a 25 C fokot eléri a levegő, a párakapu működésbe lép, ha pedig lecsökken 23 C fok alá, automatikusan leáll. Ezekkel az újításokkal akár mínusz 6 C fokos változást is elérhetnek a környezetben, amely nemcsak az utcára csábítja a gyalogosokat, de a klímaváltozás hatását is lassítja. A 22 utcából ugyan csak négyet terveztek hosszútávra , reméljük, hogy a maradék 18 esetében szeptember 20. után is megmaradnak a változások. . 

A Barcelonában és Panamavárosban zajló taktikai városfejlesztési projekteket pedig  már korábbi blogbejegyzéseinkben bemutattuk részletesen. 

A kép forrása: blogs.iadb.org

A városok jövőképe - milyen hatással lesznek ezek a változtatások a városok felépítésére a jövőben?

Átlagosan nagyjából a városi tér egyharmadát utcák alkotják, így ahogy a fenti példák is illusztrálják, ezen hatalmas terület elosztásának újragondolása rendkívül sok új lehetőséget rejt magában.

Ahhoz nem fér kétség, hogy fenntartható és élhető városok kialakításához növelni kell a gyalogos és biciklis forgalom számára fenntartott területeket, és ezzel együtt redukálni az autós közlekedéshez és a parkoláshoz igénybe vehető területeket. Nagyon fontos, hogy ez folyamatosan, kisebb, lassabb változtatásokon keresztül történjen, így könnyebben elkerülhető az autós forgalom megváltoztatásából következő kellemetlenség, és a lakosságnak több ideje van alkalmazkodni az új körülményekhez.

Azonban, hogy mennyire sikerül maradandó, hosszútávon is működőképes átalakításokat bevezetni, az már egy sokkal összetettebb kérdés. Tanulva a történelem meghatározó eseményeiből, egy globális problémára - például a higiénia kérdése - egy központi irányítású, intézményes szabályozás tud látványos hatást gyakorolni. A fejlődő országokban ezért sokszor hiába az ambíció, ezek inkább csak elérhetetlen tervek maradnak, de a fejlett országok cselekedetei sem állandóan és következetesen követik a tudomány állását. A múlt eseményeiből azt is megfigyelhetjük, hogy a pandémia előtti állapothoz tértek vissza a városok, és csak ritkán sikerült azonnal és világszerte meghatározó térbeli és társadalmi változtatásokat elérni. Jelen helyzetben pedig a társadalmi távolságtartás (social distancing) és a városok magas népsűrűsége két ellentmondásos tényező, amelyek megnehezítik a hatékony és a valóságban is helytálló megoldások kivitelezését. 

Összességében nagyon fontos a lakosság lelkesedése, eltökéltsége, a központi beavatkozások mellett ez is szorosan hozzátartozik a sikerhez. A taktikai városfejlesztés egyszerűsége és elérhetősége olyan lehetőségeket rejt magában, amelyek nemcsak elméletben, de gyakorlatban is praktikusak és előnyösek a városlakók számára.