Anne Hidalgo, Párizs polgármestere fák ültetésével és a forgalom csökkentésével alakítaná autómentes zónává a francia főváros ikonikus sugárútját, a Champs-Elysées-t. Az év elején jóváhagyta a gyökeres átalakítását. Ígérete szerint a 2,3 km hosszúságú utat, amely a Concorde tértől egészen a Diadalívig fut egy „különleges kertté” alakítják építészek segítségével, a város által erre a tervre szánt 305 millió dollárból (93,5 milliárd forintból).

A közelmúltban Európában és a világ többi részén is számos nagyvárosban változott a szemlélet a közlekedésszervezésben, a várostervezésben. Az autóközpontú gondolkodást felváltották a gyalogosokat, kerékpárosokat középpontba állító megoldások, melyek hozzájárulnak az egészségesebb, élhetőbb városok, városrészek kialakításához. A koronavírus megjelenése után még inkább egyértelművé vált a zöldterületek és a tiszta levegő értéke. Newcastle városvezetése is újít, változásokat léptetnek életbe a város központjában.

A Járókelő Egyesület 2012 óta segíti a városlakókat abban, hogy a közterületen észlelt problémákat jelezhessék, és ezzel elősegítsék a mielőbbi megoldásukat, így egy egészségesebb, szebb, biztonságosabb, élhetőbb város megóvásához, megteremtéséhez járulhatnak hozzá. S hogy milyen is egy élhető város? Brent Toderian, Vancouver egykori vezető várostervezője szerint a nagyszerűség ugyan szubjektív, de vannak olyan tényezők, amelyek nem azok. Öt olyan alkotóelemet említ, amelyek a remek városrészeket megkülönböztetik a jó városrészektől.

Sok városi gyerek számára az a realitás, hogy az idejük jelentős részét a négy fal között töltik és gyakran okoseszközökön játszanak. Néhány város azonban megpróbál szembemenni ezzel a jelenséggel a gyerekek egészségének érdekében, illetve azért, hogy tudjanak egymással találkozni, méghozzá szabad téren.

Törődsz a környezeteddel és szeretnél hozzájárulni, hogy a lakóhelyed tisztább, rendezettebb, biztonságosabb és szebb legyen? Akkor csatlakozz a Járókelő csapatához! Csömör, Pécs, Székesfehérvár és Szigetszentmiklós területéről keresünk önkénteseket.

2020-ban a világjárvány miatt életbe lépő korlátozások több milliárd embert kényszerítettek arra, hogy szorosabb kapcsolatba kerüljenek a közvetlen környezetükkel. A legfelkapottabb kortárs várostervezési elmélet az úgynevezett 15 perces város volt, vagyis lehetővé tenni a lakosok számára, hogy egy 15 perces sétával vagy kerékpározással elérjenek mindent, ami a mindennapi élethez szükséges. A koncepció célja az üvegházhatású kibocsátások csökkentése és a nagyvárosok élhetőségének növelése. Elsősorban Párizs karolta fel az ötletet, hogy ezzel a francia főváros koronavírus utáni felépülését megalapozza. Svédország most egy hiperlokális változattal újít be, a terv az ország minden egyes utcájának átgondolását célozza meg.

A Hollandiát teljes egészében behálózó térkövek felszedése része egy olyan széleskörű kezdeményezésnek, amellyel az ország számos városában növelni lehet a zöldterületek arányát. Ha Rotterdam bármelyik negyedében teszünk egy sétát, nagy eséllyel sokkal zöldebbnek fogjuk találni az utcákat, mint néhány hónappal ezelőtt. Ennek az az oka, hogy az önkormányzatok a lakosság bevonásával a lakóházak és az irodák előtt felszedték a díszburkolat egy részét, a helyükre pedig lágyszárú növényeket, bokrokat és fákat ültettek. 

Érdekel az urbanizmus, a várostervezési innovációk vagy a fenntartható közlekedés? Jól beszélsz angolul, és fordítói tapasztalatod is van? Szabadidődben szívesen olvasol a témában, és úgy gondolod, hogy másokat is érdekelhet? Csatlakozz fordító önkéntesként a Járókelő csapatához, hogy a világ nagyvárosainak izgalmas történeseit megoszthassuk itthon is!

South Bendben az autósok évekig úgy tartották, fogd az autód, érd el “mágikus sebességet”, és úgy száguldhatsz át a városon, hogy még csak nem is látsz piros lámpát. Amikor Pete Buttigieg 2012-ben polgármesterként hivatalba lépett, mindent megváltoztatott. Egy 25 millió dolláros tervvel állt elő, amely széles belvárosi egyirányú utcákat kétirányúsított, biciklisávokat létesített, illetve kiszélesítette a járdákat. Azt remélte, hogy a városrész biztonságossá tételével több embert tud arra ösztönözni, hogy időt töltsenek és pénzt költsenek a környéken. Buttigieg Okos utcáknak, míg az őt kritizálók Buta utcáknak nevezték az ötletet.

Torino legelső  lineáris parkja 2020 júniusában debütált, eredetileg csak rövid időre nyílt volna meg. A 700 méter hosszú villamosvonalat a város a Torino Stratosferica kulturális egyesületnek adta át ideiglenes átalakításra. Olaszország negyedik legnagyobb városában a Pó folyó hídján áthaladó zöld sávot  a nyári hónapokban nyitották meg a közösség számára, hogy a pandémia közepette egy kis extra kültéri, rekreációs lehetőség nyíljon a helyi lakosok számára.