Egyre több város válik gyalogosközpontúbbá a barcelonai autómentes szuperblokkoktól a hővédett dubaji sétányokig. Egy új jelentés felvázolja az elmozdulás okait és azokat az intézkedéseket, amelyeket a városok az autóközpontú világtól való eltávolodás érdekében tehetnek. A beszámoló több tucat tanulmány átfésülése után a gyalogosbarát utcák 50 előnyét sorolja fel. Cikkünk második részében 25-öt mutatunk be. Az első 25 szempontról pedig korábbi bejegyzésünkben olvashatsz.

Egyre több város válik gyalogosközpontúbbá a barcelonai autómentes szuperblokkoktól a hővédett dubaji sétányokig. Egy új jelentés felvázolja az elmozdulás okait és azokat az intézkedéseket, amelyeket a városok az autóközpontú világtól való eltávolodás érdekében tehetnek. A beszámoló több tucat tanulmány átfésülése után a gyalogosbarát utcák 50 előnyét sorolja fel. Cikkünk első részében 25-öt mutatunk be.

Egy új kutatás megmutatta, hogy a várostervezés hogyan formálja az emberek viselkedését. A San Franciscó-i tanulmány szerint a parkolás a „kulcstényező” a közlekedési magatartás alakításában, arra készteti az embereket, hogy többet autózzanak, mint egyébként tennék.

Danny Harris véleménycikke márciusban jelent meg a Thomson Reuters Foundation oldalán.

Jelenleg is zajlik éppen a közterületek újragondolása. Eljött az idő, hogy a vezetők, köztük New York vezetői is, visszaszolgáltassák az utcákat az embereknek. Gondoljunk csak New York köztereire! Mi jut eszünkbe? A Central Park? A Times Square? Vagy Coney Island? Miközben New York nem szűkölködik ikonikus közterekben, a közterületek legnagyobb részét az utcák teszik ki.  Ezek háromnegyedét jelenleg az autós közlekedés számára és a gépjárművek tárolására tartjuk fenn. 

Törődsz a környezeteddel és szeretnél hozzájárulni, hogy a lakóhelyed tisztább, rendezettebb, biztonságosabb és szebb legyen? Akkor csatlakozz a Járókelő csapatához! 

Miközben az autógyártók azt ígérik, hogy hamarosan felfüggesztik a belsőégésű motorok alkalmazását, Heidelberg inkább maguktól az autóktól szabadulna. Eckhart Würzner, Heidelberg polgármestere azon munkálkodik, hogy városát mentesítse a károsanyag-kibocsátástól, és nincsen lenyűgözve a General Motors, a Ford és a többi nagyobb autógyártó cég fosszilis üzemanyagok feladásáról szóló ígéreteitől.

Anne Hidalgo, Párizs polgármestere fák ültetésével és a forgalom csökkentésével alakítaná autómentes zónává a francia főváros ikonikus sugárútját, a Champs-Elysées-t. Az év elején jóváhagyta a gyökeres átalakítását. Ígérete szerint a 2,3 km hosszúságú utat, amely a Concorde tértől egészen a Diadalívig fut egy „különleges kertté” alakítják építészek segítségével, a város által erre a tervre szánt 305 millió dollárból (93,5 milliárd forintból).

A közelmúltban Európában és a világ többi részén is számos nagyvárosban változott a szemlélet a közlekedésszervezésben, a várostervezésben. Az autóközpontú gondolkodást felváltották a gyalogosokat, kerékpárosokat középpontba állító megoldások, melyek hozzájárulnak az egészségesebb, élhetőbb városok, városrészek kialakításához. A koronavírus megjelenése után még inkább egyértelművé vált a zöldterületek és a tiszta levegő értéke. Newcastle városvezetése is újít, változásokat léptetnek életbe a város központjában.

A Járókelő Egyesület 2012 óta segíti a városlakókat abban, hogy a közterületen észlelt problémákat jelezhessék, és ezzel elősegítsék a mielőbbi megoldásukat, így egy egészségesebb, szebb, biztonságosabb, élhetőbb város megóvásához, megteremtéséhez járulhatnak hozzá. S hogy milyen is egy élhető város? Brent Toderian, Vancouver egykori vezető várostervezője szerint a nagyszerűség ugyan szubjektív, de vannak olyan tényezők, amelyek nem azok. Öt olyan alkotóelemet említ, amelyek a remek városrészeket megkülönböztetik a jó városrészektől.

Sok városi gyerek számára az a realitás, hogy az idejük jelentős részét a négy fal között töltik és gyakran okoseszközökön játszanak. Néhány város azonban megpróbál szembemenni ezzel a jelenséggel a gyerekek egészségének érdekében, illetve azért, hogy tudjanak egymással találkozni, méghozzá szabad téren.