Ha megosztod, megoldod.

A Járókelő csapat 2012 óta segít a városlakóknak abban, hogy
bejelenthessék a kátyúkat, letört szemeteseket, lekopott zebrákat és
egyéb közterületi problémákat a lakóhelyükön.

Virágba borulnak a városok, amikor elvadulnak a zöldterületek

Virágba borulnak a városok, amikor elvadulnak a zöldterületek

2022. november 01. - Járókelők

Egyes városok, Dublintól Dessau-ig hagyják, hogy az egykor gondozott zöldterületeket újra meghódítsák az őshonos virágok és füvek, amelyek a rovarok, madarak és vadon élő állatok szélesebb körét vonzzák magukhoz. Egy ilyen paradigmaváltás azonban időbe telik. Mi történne, ha felhagynánk a városi zöldterületek gondozásával, ha  félretennénk a fűnyírót, és hagynánk, hogy az őshonos füvek, gyógynövények, cserjék és vadvirágok végezzék a maguk dolgát?

Mint ahogy az már számos új városi kezdeményezésnél megfigyelhető, hamarosan pillangók, rovarok, madarak és vadon élő állatok is csatlakoznak a bulihoz. És mivel az önszabályozó biodiverzitás felváltja a karbantartást igénylő monokultúrát, ez a városi vadon a szárazsággal szemben is ellenállóbbá válik – ezáltal több szén-dioxidot köt meg. A kórokozók és kártevők száma is csökken, ami azt jelenti, hogy sokkal kevesebb vegyszerre és irtószerre van szükség.

pexels-kristina-paukshtite-712876.jpg

Fotó: Kristina Paukshtite, Pexels

A vissza a természethez elve szakít a zöldterületek kezelésének és ellenőrzésének évszázados hagyományaival, legyen szó akár vadászterületekről vagy formára szabott közterekről. Ezt a viszonylag új ötletet – amely csak 2011-ben került be a szótárba rewilding néven – Anna Souter ökológiai író és kurátor a közelmúltban úgy jellemezte, mint a „föld öntudatra ébredésének” ösztönzését. “A természetvédelem hagyományos eszközrendszerén túl a vissza a természethez megközelítés meríteni igyekszik a képzelet és a kíváncsiság erejéből, annak érdekében, hogy kiderítse, hogy mi történne, ha az emberek egyszerűen felhagynának a természet formálásával” – írta. Sok vissza a természethez projekt arra összpontosít, hogy nagyobb földterületek váljanak ismét a természet részévé, de az utóbbi időben az európai városokban is megfigyelhető ez a tendencia kisebb városi kezdeményezések formájában.

Beporzásbarát zöldterületek

2015 óta a Dublini Városi Tanács (DCC) lehetővé teszi, hogy az egykor gyomnak tekintett őshonos vadvirágok virágozhassanak és elszaporodhassanak a parkok füves területein, a nyílt tereken, az út menti árkokban és még a temetőkben is. Ahelyett, hogy visszavágnák, maradhat a lóhere és a gyermekláncfű is, hogy élőhelyet és táplálékot biztosítson a rovarok, méhek és más beporzók számára.

"Az őshonos méhfajok egyharmadát a kihalás veszélye fenyegeti Írországban, ami rávilágított arra, hogy hogyan kell változtatnunk a megszokott gyakorlaton" - mondta Lorraine Bull, a DCC biodiverzitásért felelős tisztviselője. A program eredményeként a gyomirtóhasználat jelentősen visszaesett. A városi zöldfelületek nagyjából 80%-a ma már beporzásbarát.

A vissza a természethez egyik első helyszíne volt a New York-i High Line, az egykor elhagyott magasvasút, amely az évtizedek alatt elvadult, mielőtt virágzó közparkká alakították át. A 2009 óta szakaszosan megnyíló High Line kertek esetében csupán elősegítik  a természetes táj dinamikájának érvényesülését. A telepített füvek sokfélesége hozzájárult  a vadvirágok, fák és cserjék megjelenéséhez, amelyek úgy cserélődnek, mintha a természetben lennének. Néhány fajt egyszerűen csak befújt a szél.

A városok mernek a természettel együtt élni

A vissza a természethez elgondolást Németországban is alkalmazzák. Dessau, Hannover és Frankfurt am Main 2016-ban megkezdték a "Städte wagen Wildnis" (Városok vissza a természethez) elnevezésű ötéves újratelepítési projektet, amelynek célja a különféle fajok élőhelyeinek bővítése. A gondosan karbantartott német parkokkal ellentétben ezek a városi központok többnyire gondozatlanul hagyják a kijelölt területeket. Az önszabályozás a mantra. 

Öt évvel ezelőtt az egykori kelet-német Dessaut a népesség csökkenése, valamint az elhagyott épületek és üres telkek tömkelege jellemezte. A várostervezők számára a természet visszahódítása nagy jelentőséggel bírt. Így a város elkezdett felvásárolni elegendő használaton kívüli ingatlant és földet, hogy egy 120 hektáros bumeráng alakú nyilvános zöldövezetet hozzon létre az eredeti “vadon” állapot visszaállításának ígéretével. A meglévő lakótelepek telkei az átépítés részévé váltak. Az volt a cél, hogy ez a „merész” vadon ne csak a biodiverzitást ösztönözze, hanem vonzóbbá tegye a várost, és javítsa a lakosok életkörülményeitt.

„A kiterjedt virágos rétek elképesztően sokféle fajt vonzanak” - mondta Christiane Jahn, a városfejlesztési osztály vezetője. Továbbá hozzátette, hogy a négy éve futó projekt eredményeként létrejött élőhely számos énekesmadarat, sünt és pillangót vonz, valamint jónéhányat a Szászországban őshonos 67 méhfajta közül is. Míg az újra vaddá tett terület szélei gondozatlanok és így ismét fás területté válnak, addig a nagy belső területeket minimális mértékben, de kezelik – a területet évente egyszer-kétszer kaszálják. „Nagyon szívósak, és jobban tűrik a nyári szárazságot, mint a kezelt zöldterületek gyepje” - mondja Jahn ezekről a rétekről, amelyek ellenállónak bizonyultak még a szokatlanul száraz nyárral (2018 és 2019 nyara) szemben is.

A természetes állapot visszaállítása az emberi egészség érdekében

A kutatók a természetes állapot visszaállításának emberi egészségre és jólétre gyakorolt sokrétű előnyeire hívják fel mostanság a figyelmet. Jacob Mills szerint, aki a University of Adelaide biológiai és környezetvédelmi intézetében kutató, korábban az emberek hagyományosan gondozatlanabb és érintetlenebb természeti környezetben éltek, amellyel az is együttjárt, hogy a gyerekek sokféle és nagyszámú mikrobával érintkeztek, melynek eredményeként erősebbé vált az immunrendszerük. „A négy fal között  töltött hosszabb idő, a rossz minőségű és szegényes  táplálkozás, valamint a kinti, érintetlen természettel való kevesebb érintkezés elősegítette a nem fertőző betegségek (például a légzőszervi megbetegedések) kialakulását és elterjedését” - mondta Mills. 

Egy nemrég megjelent tanulmány, melynek társszerzője Mills, azt vizsgálta, hogy a  természetes, sokszínű mikrobatelepek visszaállítása a városi zöldterületek visszavadításán keresztül (a gyeptől, az üres telkeken és parkokon át, az újratelepített erdőig) miként segíthet a krónikus betegségek leküzdésében. A tanulmány arra az ismeretre is alapoz, hogy a talaj mikrobiológiai összetevőinek növekvő változatossága csökkentheti a stresszt és a szorongást is. „Vizsgáljuk azt is, hogy a városi környezet helyenkénti visszavadítása képes-e hozzájárulni a mikrobiológiai sokszínűség olyan szintű visszaállításához, amelyre az embernek a saját törzsfejlődése alapján szüksége van” - mondta Mills.

Kulturális akadályok

A városi zöldterületeken zajló visszavadítás egyszerre jelent ökológiai és kulturális változást, így elkerülhetetlen a vele szemben kialakuló ellenállás. Az ápolt gyephez és rendezett kertekhez szokott emberek a burjánzó őshonos vadvirágokra és fűfajtákra inkább csak ronda, nem odavaló gyomnövényként tekintenek.  

Míg a haladóbb gondolkodású Frankfurtban a lakosság inkább támogatja a “vissza a természetbe” kezdeményezést, addig Dessauban a lakosság sokkal inkább kritikus - árulta el Kirsten Lott, Dessau városának zöldfelület-fejlesztésekért felelős vezetője. Az ellenállás nem ritka máshol sem. Lorraine Bull hasonló ellenállást figyelt meg Dublinban is. „Írországban hagyományosan az a szellemiség uralkodik, hogy legyen minden rendezett és tiszta. A gyomot sokkal inkább tekintik olyasminek, amit el kell távolítani, mint olyan növénynek, amit értékelni kellene .”

A folyamatos lakossági egyeztetések és szemléletformáló találkozók ugyanakkor meggyőzhetik az embereket arról, hogy  a “rendezetlen”, “visszavadított”  környezet  megfelelő élőhelyet és táplálékot biztosíthat az élővilág számára. Miközben a városlakók hosszú idő után, ismét közvetlenül lakóhelyük közelében  kerülnek kapcsolatba sokszínű és biodiverz, folytonosan változó természetes élőhelyekkel, megtapasztalva azok lehetséges egészségügyi előnyeit, úgy jelennek meg újabb irányú kezdeményezések. Ezek sokasága jelzi, hogy paradigmaváltás van folyamatban a természetes állapot visszaállítását célzó visszavadítási törekvések kapcsán.

A fordítást Váradi Hajnalka, Horváth Kávai Árpád és Zala Péter a Járókelő Közhasznú Egyesület önkéntesei készítették a dw.com eredeti cikke alapján.

A Járókelő Közhasznú Egyesület működteti a Járókelő.hu közterületi hibabejelentő oldalt, amely segít a városlakóknak abban, hogy bejelenthessék a kátyúkat, leszakadt szemeteseket, lekopott zebrákat, összetört megállókat, az elhagyott autókat és sok más problémát, amelyet közterületen tapasztalnak. Ne menj el a problémák mellett! Jelezd nekünk, és segítünk, hogy a panaszod, a kérésed eljusson a megfelelő illetékeshez. Légy részese a megoldásnak, te is tehetsz a környezetedért!

A bejegyzés trackback címe:

https://jarokelok.blog.hu/api/trackback/id/tr8817957028

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gigabursch 2022.11.02. 06:24:02

Azért tegyük hozzá, hogy megy itt vastagon a HR parasztvakítás is.
Se egy hektár, se egy közlekedési hálózat, se egy fekvési elhelyezkedés.
S ez nem a cikk fordítás hibája, hanem az alapforrásé.

törppicur 2022.11.02. 10:20:47

szerintem a kézmosás is butaság. Az ember, és különösen a gyerek immunrendszerét erősíti egy kis kosz.
Egy kis vadalmában sokkal koncentráltabban van meg a vitamin, mint a 30 dekés felfújt szépségekben, együnk vadalmát!
süti beállítások módosítása