Ha megosztod, megoldod.

A Járókelő csapat 2012 óta segít a városlakóknak abban, hogy
bejelenthessék a kátyúkat, letört szemeteseket, lekopott zebrákat és
egyéb közterületi problémákat a lakóhelyükön.

Hiába “nulláztam” délben, estére még bejöhet egy csomó új bejelentés

Hiába “nulláztam” délben, estére még bejöhet egy csomó új bejelentés

2022. június 16. - Járókelők

Kutyina Olga - igen, ez az igazi neve, orosz származású ugyanis - a Járókelő egyik legszínesebb önkéntese, ügykezelője. Olga igazi izgő-mozgó ember, aki mindenhol ott van, ízig-vérig civil, aki számos ügy mellé odaáll, nem mellesleg négy gyerekes édesanya. Az önkéntes elvonulásunkra saját maga által nevelt kovásszal érkezik, bringával közlekedik, és a Járókelőnek köszönhetően nemrég a munkában is váltott, új területen próbálja ki magát.

olga.jpg

Mikor és hogyan találkoztál a Járókelővel?

Az biztos, hogy már egy jó ideje a látómezőmben volt a Járókelő. Korábban Ligetvédő voltam, és csak akkor döntöttem úgy, hogy alaposan áttanulmányozom a Járókelő felületét, amikor új utakat kezdtem keresni a Ligetvédelemhez. Nekem fogalmam sem volt, hogy milyen panasszal hova kell fordulni, és nagyon kiszolgáltatottnak éreztem magam az összes hivatallal szemben. Ekkor jutott eszembe az, hogy a Járókelő felülete esetleg alkalmas lehet a különféle panaszok láthatóvá tételére, könnyen, bárki számára hozzáférhetővé válhatnának, és ráadásul mindez egyetlen felületen. Nekem csak annyi lenne a dolgom, hogy dokumentálom a panaszt, a többit pedig intézik a “profik” - egy egész csapat.

Első körben a mindennapi útvonalamon lévő apró és bosszantó problémákat jelentettem be, aztán nagyon hamar, pár hét tesztelés után úgy döntöttem, hogy jelentkezem önkéntes ügykezelőnek, hogy hozzáférhessek ahhoz a tudásbázishoz, amely segít eligazodni az illetékesek labirintusában, és hogy csapatban, összeadott tudással dolgozhassak a közterületeink védelméért. Igen, ennyire idealista és elszánt vagyok. :) 

Mióta vagy a Járókelő önkéntese? Azóta is ügykezelőként dolgozol?

2019 őszén csatlakoztam az ügykezelői csapathoz. Akkor éppen főállású anya voltam, három ovis-sulis gyerekkel és egy egyetemistával. Sok dolgom volt, de azt az időt, amíg a gyerekek az intézményeikben voltak, elég szabadon és rugalmasan oszthattam be magamnak. A heti egy fix tevékenység ritmust vitt az életembe. A csütörtöki napot választottam, és ez azóta sem változott: minden áldott csütörtökön ügyekezelek. 

Amikor elkezdtem, akkor csak délelőtt kezeltem, 9-12-ig. Aztán a nyári szünetben ez felborult, és már nem egyben tudtam le a vállalásomat, hanem több részletben, 1-1 órákra bejelentkezve. Ekkor ismertem meg kicsit jobban a bejelentések dinamikáját, láttam, hogy hogy hullámzik óráról órára az új bejelentések és az illetékesek válaszainak száma, és rászoktam arra, hogy este 7-8 körül mindig benézek, mert hiába “nulláztam” mondjuk délben, attól még estére bejöhetett egy csomó új bejelentés, amit nem győztek feldolgozni a többiek. 

Mit jelent a nullázás? Ez egy ügykezelői szakzsargon?

A “nullázás” azt jelenti, hogy 0-0-0. Az első szám az illetékesektől beérkezett új válaszok száma, a második az új bejelentéseké, a harmadik pedig az új hozzászólásoké. Ideális esetben nem hagyunk semmit másnapra a következő csapatnak, azaz nullázunk. Én mindig az új bejelentésekkel kezdek, mert azt tanultam Mátétól, a koordinátorunktól, hogy az a legfontosabb, hogy minden új bejelentés még aznap továbbmenjen az illetékes felé. Szeretem az új bejelentéseket kezelni, csomó aktuális dolgot megtudok a városról, olyan helyekről is, ahol nem szoktam megfordulni, de az is nagyon érdekes, ha az én kerületemből jön valami. 

Miben látod a Járókelő értékét, szerinted miért fontos a Járókelő, akár másoknak, akár neked személy szerint?

A legfőbb értéke az, hogy mutat egy példát, ad egy eszközt, amellyel pozitív változást tudsz elérni a közvetlen környezetedben. A Járókelő folyamatos fejlődésre “kényszeríti” az Illetékeseket. 

A másik felbecsülhetetlen érték az az adat- és tudásbázis, amely a Járókelő működésének 10 éve alatt összegyűlt. Ennyi adatot már nagyon sok kutatáshoz, előtanulmányhoz fel lehet használni, és pl. az önkoriknak is igen hasznos lehet akár évekre visszamenően megnézni, hogy hol milyen típusú problémáik voltak, azokat milyen hatékonysággal oldották meg. És mindez nyilvános, bárki számára ingyenesen hozzáférhető, több szempont alapján kereshető. De az önkormányzatok még érzékenyebb, összetettebb kimutatásokat, statisztikákat és egyéb extrákat is kaphatnak, a Járókelőnek van kifejezetten a számukra fejlesztett szolgáltatása.

Nagyon hasznosnak tartanám, ha minden önkormányzat arra bíztatná a lakóit, hogy a Járókelőn jelentsék be, ha valamilyen közterületi problémát tapasztalnak. Egy sor problémát meg sem kapnának, hiszen hiába van mondjuk Óbudán egy lámpaoszlop, az átlagos bejelentő nem a BDK-t (Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft.), a valódi illetékest hívja, hanem az önkormányzatot, és gyakran telefonon próbálja elmagyarázni, hogy melyik villamosmegállótól számítva a hányadik oszlopon nem világít a lámpa. Amit tőlünk kapnak, azzal könnyű dolgozni, mert csak olyan bejelentést továbbítunk, amelyben minden adat megvan: informatív fénykép, a probléma leírása és pontos helye. Öt önkormányzat már felismerte ezt az értéket, és élt is ezzel a lehetőséggel. 

Nekem személy szerint az a jó a Járókelőben hogy az ügykezelés során ugyanúgy járom be a várost, mint amikor biciklivel közlekedek. 

A közösség is fontos: csupa érdekes, az élet nagyon különböző területeiről összegyűlt, különböző korú ember minimum egy közös hobbival, de pluszban is inspiráljuk egymást, tágítjuk egymás horizontját. Egyikőjüket sem nevezném átlagosnak. 

De amit még feltétlenül el akarok mesélni az az, hogy egészen nyugodtan kijelenthetem, hogy a Járókelő szó szerint “szakmát adott a kezembe”: bölcsész végzettséggel megpályáztam egy műszaki ügyintézői állást egy szívemhez és lakóhelyemhez közel álló kerület önkormányzatánál - és január óta ott dolgozom. A jarókelős ügykezelés során megszerzett ismeretek nagyon sokat segítenek a napi munkámban.

A járókelős önkéntesség a szabadidődben zajlik, emellett mire van még időd, miket szeretsz csinálni, amikor nem dolgozol és nem ügyeket kezelsz?

Annyi minden érdekel, hogy sok mindenbe belevágok még akkor is, ha nincs meg az időfedezete. A Covid alatt, mint oly sokan, én is felneveltem a saját kovászomat, és azóta is heti rendszerességgel sütök kenyeret a családomnak, sőt, apukámat is megtanítottam, néha csereberélünk, összehasonlító elemzéseket végzünk. A kenyérsütés annyira bejött, hogy tavaly ősszel, három teljes hónapon át igazi pék voltam, hajnali fél négykor már dobáltam be a megkelt kenyereket a kemencébe.

olga2.jpeg

Amibe még sok időt, energiát tettem az utóbbi pár évben, az a permakultúrás szemlélet, tavaly nyáron részt vettem egy présházfelújító táborban, a Nagyapám háza szervezésében Pécs környékén, Kistótfalu Szőlőhegyen, ősszel pedig egy működő permakultúrás gazdaságban töltöttem el egy hosszú hétvégét önkéntes munkával és tanulással, szintén Pécs környékén, Bodolyabérben.

A Covid óta csak biciklivel közlekedtem, ezzel kipipálhattam a napi mozgást, de most pont ellustultam, mert nagyon kényelmesen, átszállás nélkül tudok busszal munkába járni, ez napi kétszer 20 perc olvasás, mindig van ülőhely. Csábító, na!

A bejegyzés trackback címe:

https://jarokelok.blog.hu/api/trackback/id/tr7517849543

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gigabursch 2022.06.17. 10:29:41

Egész nap abban a bakancsban lenni?!
Durva.
süti beállítások módosítása