Ha megosztod, megoldod.

A Járókelő csapat 2012 óta segít a városlakóknak abban, hogy
bejelenthessék a kátyúkat, letört szemeteseket, lekopott zebrákat és
egyéb közterületi problémákat a lakóhelyükön.

Hogyan lesz Párizs Európa legzöldebb városa 2030-ra?

Hogyan lesz Párizs Európa legzöldebb városa 2030-ra?

2021. október 07. - Járókelők

Az elsöprő autótilalomtól a hatalmas városi erdőkig a francia főváros átalakul a párizsiak és a bolygó javára. A párizsiak büszke, hagyománytisztelő és szabálykövető imidzséhez nem igazán társítható a változásra való nyitottság. És a zöld terek sem – hiszen a város megszokott képét a nagy sugárutak, a kavicsos parkok és a háztetők hullámzó “tengere” alkotja. Így meglepőnek tűnhet, hogy a francia főváros komoly erőfeszítéseket tesz, hogy a városi élet környezetbarát vízióját papírra vesse. Anne Hidalgo, a város polgármestere a zöld politikát helyezi kampánya előterébe első, 2014-es megválasztása óta. És ellentétben más vezetőkkel világszerte, ő meg is valósítja ezeket.

eiffel-tower.jpg

Pete Linforth képe a Pixabay -en

Csak vegyük az utakat! Ha sétáltál Párizsban az elmúlt öt év alatt bármikor, egy nagy építési területnek tűnhetett az egész. Hidalgo hivatalba lépése óta közel 1450 kilométernyi kerékpársávot alakítottak ki. A városközpontban lévő fő útvonalakat, köztük a Szajna menti rakpartokat is teljesen elzárták a forgalom elől. Gyalgosbarátabbá tervezték a világhírű Madeleine, Nation és Bastille teret. 2024-re az összes dízelautót kitiltják a városból, 2030-re pedig a benzinüzeműeket is. 

Ezek a megmozdulások nem voltak problémamentesek. A taxisofőrok és az autós lobbi más tagjai tömegtiltakozásokat szerveztek sok intézkedés meghozatala ellen. Azt, hogy az utcák jelentősen megüresedtek az elmúlt évben, a város rendíthetetlenül arra használja ki, hogy további változtatásokat hajtson végre.

A 2020-as első lezárás alatt például, a város 65 km utat alakított kerékpársávvá, korona sávnak nevezve ezeket, és kitiltotta az autós forgalmat a Rue de la Rivoliról, amely a Louvre-tól egészen a Bastille térig tart. Ezeket a kezdeményezéseket véglegesítették, beleértve az első négy kerület egészének autómentesítését – ami nagyjából a város 7%-át teszi ki.

Ezzel egyidőben olyan fő látványosságoknál, mint az Hôtel de Ville, a Gare de Lyon és az Opéra Garnier már folyamatban van négy új „városi erdő” ültetése. Hidalgo azt az ígéretet tette, hogy 2026-ra több mint 170 000 fát ültetnek főváros szerte, 2030-ra pedig a város fele zöldterület lesz. Az ügy érdekében enyhítettek az építési szabályzaton, így könnyebb a párizsiaknak a környezetükben fákat ültetni.

Ez összhangban van Hidalgónak a New York Times-ban tett nyilatkozatával, miszerint az egyik fő célkitűzése, hogy „a várost a lakosai köré építsék”. “Ennek egyik egyszerű módja – tette hozzá – hogy a természetet visszahozzuk a városi életbe.”

Mivel Párizs nagy erőkkel készül a 2024-es olimpiai játékok megrendezésére, ugyancsak tervezi, hogy még több jelentős látnivalót új, zöld színben tüntet fel. Például az Eiffel-torony környékét egy lélegzetelállító parkká alakítják a játékok kezdetére. A Place de la Concorde – Párizs legnagyobb tere és Mária Antónia kivégzőhelye – ugyancsak parkosítva lesz. A Seine-Saint-Denis városrész pedig hamarosan egy környezetbarát olimpiai falut, média city-t és vízi centrumot tudhat magáénak. Az olimpiára épülő, folyó menti medencéket, melyeket a Szajnából töltenek fel tisztított vízzel, az olimpiai játékok után a köz hasznára bocsátják.

Ezek a nagy horderejű zöld projektek egy másik jelentős nemzetközi eseményre vezethetők vissza, amelyet Seine-Saint-Denis-ben tartottak. 2015 decemberében minden szem a francia főváros északi része felé tekintett, amely házigazdája volt az ENSZ Éghajlatváltozási Konfeneciájának. A tárgyalások fordulópontot jelentettek a klímaváltozás elleni harcban, a részt vevő államok pedig ígéretet tettek arra, hogy legfeljebb 2°C-os emelkedésre korlátozzák a globális felmelegedés mértékét  az iparosodás előtti szinthez képest.

A világ szén-dioxid kibocsátásnak 60%-ért és az energia felhasználásának 78%-áért felelős városok fő szerepet kell, hogy vállaljanak abban, hogy a Párizsi Egyezményben tett ígéretüket valóra váltsák. Mindezek után nem meglepő, hogy a COP21 házigazdája megmutatja a többieknek, hogyan is kell ezt megvalósítani.

A tervek messze túlmutatnak a 2024-es olimpián. 2030-ra a Champs-Élysées-t, Párizs leghíresebb utcáját egy rendkívüli kertté változtatják át egy nagy horderejű, 250 millió eurós átalakítás elemeként. A terv részeként az útsávokat négyről kettőre csökkentik, ezzel új gyalogos- és zöldterületeknek adva helyet, ezenkívül  lombalagutat is teremtenek az 1.9 km hosszú sugárút mentén, ezzel is javítva a levegő minőségét.

parizs1.jpg

Fotó: Pedro Gandra, Unsplash  

Párizs talán leginkább a 2 millió lakos és az őket körülölelő város kapcsolatát akarja újraformálni, hangsúlyt helyezve az autóhasználat csökkentésére, ezzel is ösztönözve a gyalogos- vagy tömegközlekedést. Carlos Moreno, Hidalgo egyik tanácsadója, a Sorbonne Egyetem professzora, a 15 perces város koncepciójának fő támogatója. Ez a modell azt tenné lehetővé, hogy Párizs lakói az összes alapszolgáltatáshoz (tömegközlekedés, boltok, iskola)  negyedórán belül eljussanak az otthonuktól. „A pandémia alatt beleláttunk abba, hogy lehetséges másképp dolgozni, új csomópontokat teremteni” - nyilatkozta Moreno a Time-nak tavaly. „Optimista vagyok” - mondta.

Az elmúlt év lezárásai sok várost késztettek arra, hogy megálljanak és gondolkodjanak. És sok esetben a polgármesterek kihasználták a gyalogos forgalom hiányát, hogy drasztikus intézkedéseket hajtsanak végre.

Amszterdam például merész lépéseket tesz annak érdekében, hogy megzabolázza a tömegturizmust, beleértve az airbnb betiltását egyes kerületekben. Barcelona azt tervezi, hogy 21 új közteret alakít ki, teljesen új gyalogosbarát, zöld zónákkal egyetemben. Milánó kiszélesítette a járdáit, szigorú sebességkorlátozásokat vezetett be, és több mérföldnyi kerékpárutat épített a történelmi városközpontban. Ezalatt a tengerentúli várostervezők, tájépítészek és művészek kapták meg azt a feladatot, hogy megálmodjanak egy zöld, autómentes jövőképet Manhattanben.

És mégis világszerte kevés város viselkedik oly merészen és előre tekintően, mint ahogy azt most a fény városa teszi. Eredetileg Párizs két fő parkját, keleten a Bois de Vincennes-t, nyugaton a Bois de Boulogne-t a város tüdejének tartották. De ha minden a terv szerint halad, a párizsiak sokkal több teret nyernek, hogy levegőhöz jussanak.

A fordítást Váradi Hajnalka, a Járókelő Közhasznú Egyesület önkéntese készítette a Time Out eredeti cikke alapján.

Járókelő Közhasznú Egyesület működteti a Járókelő.hu közterületi hibabejelentő oldalt, amely segít a városlakóknak abban, hogy bejelenthessék a kátyúkat, leszakadt szemeteseket, lekopott zebrákat, összetört megállókat, az elhagyott autókat és sok más problémát, amelyet közterületen tapasztalnak. Ne menj el a problémák mellett! Jelezd nekünk, és segítünk, hogy a panaszod, a kérésed eljusson a megfelelő illetékeshez. Légy részese a megoldásnak, te is tehetsz a környezetedért!

A bejegyzés trackback címe:

https://jarokelok.blog.hu/api/trackback/id/tr716710116

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Visceroid 2021.10.08. 19:02:15

Párizsból 2030-ra valami teljesen más lesz, nem "Európa legzöldebb városa".
süti beállítások módosítása