Ha megosztod, megoldod.

A Járókelő csapat 2012 óta segít a városlakóknak abban, hogy
bejelenthessék a kátyúkat, letört szemeteseket, lekopott zebrákat és
egyéb közterületi problémákat a lakóhelyükön.

Félig felforrva: a város 50 fokban

Félig felforrva: a város 50 fokban

2021. július 30. - Járókelők

Ez az a hőmérséklet, amelyen az emberi sejtek már főni kezdenek, az állatok is szenvednek, és a légkondicionálók túlterhelik az elektromos hálózatokat. Ami városi környezetben egykor elképzelhetetlen volt, hamarosan valósággá válik. Az alábbi cikk 2018-ban (!) jelent meg, hogy figyelmeztessen a felmelegedés veszélyeire, azóta újabb melegrekordok dőltek meg Magyarországon, Kanadában, az Egyesült Államokban, és a világ más tájain is.

Képzelj el egy várost 50 fokban! A járdák üresek, a parkok csendesek, az egész környék lakatlannak tűnik. Aki csak teheti, nappal nem megy ki a szabadba. Csak éjszaka tűnnek fel emberek az utcán, bár ilyen magas hőmérsékleten már a sötétség sem nyújt enyhülést.

heatwave.jpg

Fotó: Pexels

Az iskolaudvarok csendesek, a diákok bent keresnek menedéket. A nap legforróbb óráiban tilos a szabadtéri munkavégzés. Csak olyan embereket láthatunk kint, akiknek nincs hozzáférésük a légkondicionált helyekhez, akiknek nincs menekvésük a hőség elől: szegények, hajléktalanok, illegális munkások. A társadalom két részre tagolódik: azokra, akik klimatizált helyeken élik az életüket és azokra, akik nem.

Az utóbbiak csak az árnyékra, esetleg egy ventilátor elé függesztett vizes lepedőre számíthatnak. Az építőmunkások, a riksasofőrök és az utcai árusok tetőtől talpig elfedik magukat. A gazdagok mindeközben az egyik légkondicionált helyről a másikra váltanak: lakásokban, autókban, irodákban, tornatermekben, bevásárlóközpontokban tartózkodnak.

Az aszfalt 10-20 °C-kal magasabb hőmérsékletre melegszik fel, mint a levegő. Akár egy tojás is megsülne a járdán. A kutyák mancsa már egy rövid séta alatt is hólyagosra égne, ezért a házi kedvenceket zárt ajtók mögött tartják. Mindenütt kevesebb állatot látunk, sok emlős- és madárfaj hűvösebb környezetbe költözött, talán nagyobb magasságba - vagy lehet, hogy elpusztultak. A hüllők, mivel nem képesek szabályozni a testhőmérsékletüket, a legrosszabb helyzetben vannak az alkalmazkodást illetően. Még a rovarok is szenvednek.

Kezdetben, amikor csak egy hőhullámról volt szó, kitört a vásárlási láz, a lelkes fogyasztók elkapkodták a napszemüvegeket, fürdőruhákat, grillsütőket, kerti bútorokat és a sört. De az újdonság varázsa gyorsan elillant, amikor a könyörtelen napsütés állandóvá vált. A fogyasztók megfontoltabbak lettek. Az elektromos hálózatokat túlterhelik a klímaberendezések. A hőség most már probléma.

A magas hőmérséklet újrakalibrálja a szervezetünk működését. Az étvágyunk csökken, mivel a test kerüli az ételek felmelegítő hatását, és indulatosabbak is leszünk - emiatt a bűnözés és a társadalmi nyugtalanság is növekedhet. A hőségben végül letargia következik be, amikor a test “lekapcsol”, és veszélyessé válik hosszabb időt a szabadban tölteni.

A kórházakban növekszik a hőgutától, légzési problémáktól szenvedő, és egyéb, a magas hőmérséklet miatt súlyos állapotba került betegek száma. Néhány kórház a hőségre szakosodott osztályokat hoz létre. Az idősek, az elhízottak és a krónikus betegek vannak a legnagyobb veszélyben. A halálozási arány növekszik.

50 °C-on - a víz forráspontjának felénél és több mint 10 °C-kal az egészséges testhőmérséklet felett - a hőmérséklet mérgezővé válik. Az emberi sejtek főni kezdenek, a vér besűrűsödik, a tüdő körüli izmok elzáródnak, és az agy nem jut elegendő oxigénhez. Száraz környezetben az izzadás - a test beépített hűtőrendszere - csökkentheti a hatást. De ez a védelem gyengül, ha párás a levegő.

A mindössze 35 °C-os úgynevezett „nedves hőmérséklet” néhány óra elteltével akár a legfittebb ember számára is végzetes lehet, és a tudósok szerint az éghajlatváltozás miatt egyre gyakoribbak lesznek az ilyen körülmények Indiában, Pakisztánban, Délkelet-Ázsiában és Kína egyes részein. Szakértők szerint 2100-ra még a legoptimistább károsanyag-kibocsátás csökkenés mellett is a világ népességének csaknem fele évente 20 napig potenciálisan halálos hőnek lesz kitéve.

Nem sokkal ezelőtt az 50 fokos hőmérséklet teljesen rendellenesnek számított, de most már egyre gyakoribb. 2018-ban a pakisztáni Nawabshah 1,1 millió lakója elszenvedte a Földön valaha regisztrált legforróbb áprilist, amikor a hőmérséklet elérte az 50,2 fokot. A szomszédos Indiában két évvel korábban Phalodi városa 51 fokban izzadt - az ország valaha volt legforróbb napján.

Dev Niyogi, az indianai Purdue Egyetem professzora és az Amerikai Meteorológiai Társaság városi környezet részlegének elnöke, egy Új-Delhibe és Punéba irányuló kutatóút során szemtanúja volt annak, milyen hatással volt a városokra a rendkívüli hőség a 2015-ös indiai hőhullám alatt, amely több mint kétezer ember halálát okozta.

“Láthatóak voltak a fizikai elváltozások. Az aszfalt olvadni kezdett, a környék csendes volt, mert az emberek nem mentek ki az utcára, és a vízgőz sivatagi délibábként párolgott a talajról” - emlékezik vissza. “Reménykedünk, hogy nem érjük el az 50 fokot. Nem tudjuk, milyen hatásokkal járna. Az infrastruktúra megbénulna, és az ökoszisztéma elkezdene összeomlani, ami hosszútávú következményekkel járna.”

A Perzsa-öböl városaiban is egyre inkább megszokott az ilyen hőség. A 2,1 millió lakosú Bászrában 53,9 fokot regisztráltak. Kuvait városban és Dohában is mértek 50 fokos vagy azt meghaladó hőmérsékletet az elmúlt évtizedben. Quriyatnál, Omán partvidékén, nyár elején az éjszakai hőmérséklet 42,6 °C felett maradt, ami a feltételezések szerint a világ valaha regisztrált legmagasabb napi minimum hőmérséklete.

Mekkában az évente odalátogató kétmillió haddzs zarándoknak egyre kifinomultabb módszerekkel segítenek a hőség leküzdésében. A jelenlegi trendek szerint csak idő kérdése, hogy a hőmérséklet meghaladja a 2012-ben mért 51,3 fokos rekordot. A Nagy Mecset udvarát és tetejét a világ legnagyobb összecsukható napernyőivel árnyékolják le. 25 tonnás légkondicionálókat szállítanak oda a négy legnagyobb sátor szellőztetésére. Ventilátorok ezrei hűtik a márványpadlókat és a szőnyegeket, míg lóháton közlekedő rendőrök vízzel permetezik a tömeget.

A futballszurkolók valószínűleg nem számíthatnak majd ilyen segítségre a 2022-es katari világbajnokságon, és sokan növelik majd a hipertermia és a kiszáradás kockázatát azzal, hogy levetik a pólójukat és alkoholt fogyasztanak. A FIFA annyira aggódik a körülmények miatt, hogy a döntőt átütemezte nyárról a karácsony előtti hétre.

A japán politikusok is a hőség miatt vitáztak arról, hogy bevezessék-e a nyári időszámítást a 2020-as tokiói olimpia idejére, hogy a maratoni futók és a gyorsgyaloglók a jelenlegi hajnali 5 órakor kezdhessenek, és így elkerüljék a délutáni hőmérsékletet, amely a közelmúltban elkezdte meghaladni a 40 fokot, több mint 80%-os páratartalom mellett.

A Melbourne-ben megrendezett 2018-as Ausztrál Open - ahol a hőmérséklet elérte a 40 fokot - versenyzői a hőguta következtében úgy szédelegtek, mint a kiütött bokszolók. Még a szabadban tett séta is szenvedés lehet magas hőmérsékleten.

"A tűzforró hőséget szó szerint életveszélyesnek és apokaliptikusnak érezzük" - mondta Nigel Tapper, a melbourne-i Monash Egyetem környezettudományi professzora a város egyes részein mért 48 °C kapcsán.

“Néhány percnél tovább nem bírunk a szabadban mozogni. A nyomasztó érzést még fokozza a bozót- és erdőtüzek egyre növekvő veszélye“ - tette hozzá. “Hogyan működhet a város ilyen körülmények között? Mit tehetünk annak érdekében, hogy a város továbbra is biztosítsa szolgáltatásait ilyen körülmények között is? Mit tehetünk a városi hőmérséklet csökkentése érdekében?”

Azok a települések, amelyek már most rendkívüli hőséggel küzdenek, megteszik, amit tudnak. India Gudzsarát államában, Ahmadábád városban a kórházak speciális hőségosztályokat nyitottak. Az ausztrál városok hozzáférhetővé teszik az úszómedencéket a hajléktalanok számára, amikor a hőmérséklet 40 fok fölé kúszik, és utasították az iskolákat, hogy töröljék a szabadtéri foglalkozásokat. Kuvaitban tilos a szabadtéri munkavégzés dél és délután 4 óra között, ha magas a hőmérséklet. De sok szabályozást figyelmen kívül hagynak, a vállalatok és a magánszemélyek is alábecsülik a kockázatokat. Szinte az összes országban nő a kórházi felvétel és a halálozási arány, ha a hőmérséklet meghaladja a 35 fokot - ami egyre gyakrabban, egyre több helyen előfordul.

Jelenleg 354 nagyvárosban tapasztalnak 35 fokot meghaladó nyári átlaghőmérsékletet, 2050-re az éghajlatváltozás ezt a számot 970-re fogja növelni - derül ki a világ legnagyobb metropoliszainak C40 szövetsége által készített ”Jövő, amit nem akarunk” című tanulmányból. Ugyanerre az évre azt jósolják, hogy az extrém hőnek kitett városlakók száma nyolcszorosára, 1,6 milliárdra nő majd. Amint az alapértékek elmozdulnak a világ minden táján, az 50 °C vészesen közeledik több tízmillió ember számára.

A Los Angeles-től 50 km-re fekvő Chino 48,9 fokos hőmérsékleti rekordot döntött, Sydney elérte a 47 fokot, Madridban és Lisszabonban is mértek 45 fok körüli hőmérsékletet. Új tanulmányok szerint Franciaország az évszázad végére könnyedén átlépheti az 50 fokot, az ausztrál városok pedig előrejelzések szerint még korábban elérik ezt a hőmérsékletet. Miközben Kuvait elérheti a 60 fokot, ami már lakhatatlanná teszi.

A sűrűn lakott települések hűtése most kiemelt helyen szerepel a politikai és tudományos napirenden - mondja Niyogi, aki egy New York-i városi klíma szimpózium társelnöke volt. A városoknak a víz megőrzésére, árnyék létrehozására és a hő elterelésére irányuló rendelkezésekkel kell ellensúlyozniuk a hőséget. A világ számos pontján már folyamatban vannak ezek a lépések. A hőség a következő nagy esélyegyenlőtlenségi kérdés.

Az 50 fokos várost elviselhetőbbé tehetik az épületekre és azok köré telepített buja zöldfelületek; tornyok intelligens árnyékokkal, amelyek követik a nap mozgását, fényvisszaverő felületekkel lefestett tetők és járdák; ködfogás és megújuló energiamezők a klímák áramszükségletének biztosítására az üvegházhatás növelése nélkül.

De mivel a szélsőségek gyorsabban kúsznak fel, mint az alapértékek, Niyogi szerint az alkalmazkodás érdekében nem csak a városok kialakításán, hanem azok működésének megszervezésén és az életmódunkon is változtatni kell. Először is meg kell értenünk, hogy mi közeledik - ami bár nem olyan haragosan csap le ránk, mint egy árvíz vagy tájfun, de még pusztítóbb lehet. "A hőség más" - mondja Niyogi. ”Szemmel nem látható, hogy a hőmérséklet elérte az 50 fokot. A hőség figyelmeztetés nélkül ragadhatja el az embereket.”

A fordítást Albert Zsuzsa, a Járókelő Közhasznú Egyesület önkéntese készítette a The Guardian eredeti cikke alapján.

A Járókelő Közhasznú Egyesület működteti a Járókelő.hu köztéri hibabejelentő oldalt, amely segít a városlakóknak abban, hogy bejelenthessék a kátyúkat, leszakadt szemeteseket, lekopott zebrákat, összetört megállókat, az elhagyott autókat és sok más problémát, amelyet közterületen tapasztalnak. Ne menj el a problémák mellett! Jelezd nekünk, és segítünk, hogy a panaszod, a kérésed eljusson a megfelelő illetékeshez. Légy részese a megoldásnak, te is tehetsz a környezetedért!

A bejegyzés trackback címe:

https://jarokelok.blog.hu/api/trackback/id/tr4516628240

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Szalay Miklós 2021.07.30. 17:49:38

Egy tömör összefoglaló a globális problémákról, a felmelegedésről:

egyvilag.hu/temakep/078.shtml

Muzsikok közt 2021.07.30. 18:32:55

Ez mind szep.

Az maradt csak ki, hogy soha senki nem bizonyitott semmi osszefuggest a felmelegedes es az emberi tevekenyseg kozott. Az ipari korszak elott joval magasabb co2 koncentraciok is voltak a legkorben, ez viszont bizonyitott teny.

Azaz, most ugyanazok a politikusok akarnak ebbol hasznot huzni, akik a jelentektelen nathajarvanybol is gazdasagi vilagvalsagoot csinaltak, de legalabb a leggazdagabb 1 szazezrelek jol meggazdagodott, a pornep meg odadobta az alapveto jogait bekesen

Ha Ha Ha

pragmatika 2021.07.30. 19:01:44

Meg kell nézni a mediterrán kis városkákat, szűk utcákkal, több emeletes épületekkel.
A szél tud járni közöttük, a nap viszont nem süt be. Ja, hogy autóval nem lehet ott közlekedni ?
Minek autó ?

vilagnezet.blog.hu · vilagnezet.blog.hu 2021.07.30. 20:05:42

tulnepesedes.JPG

"Nincs afelől kétségem, hogy minden problémánk, különösen környezeti problémáink alapvető forrása ... a népességnövekedés. Nem is tudok elképzelni olyan problémát, aminek megoldása ne volna egyszerűbb, ha kevesebb ember volna. .... Több ezer év kellett ahhoz, hogy az emberi népesség elérje a 2 milliárdot. Ezt követően egyetlen nemzedék élete során (a II. világháború után születettek életében) nőtt a népesség száma 2 milliárdról 7,5 milliárdra. ... A természettudós szerint az a tapasztalat, hogy ha a nők rendelkezhetnek a saját testük fölött, akkor csökken a gyerekszám. Amennyiben ezt nem hagyjuk nekik, az egész civilizáció ismét kárt fog vallani, bele fog pusztulni. Ezért fontos, hogy világszerte biztosítsuk a nők számára a családtervezés eszközeit, a hozzájuk kapcsolódó tudást, valamint jogokat." videó + George Carlin - Mentsük meg a bolygót!

vimeo.com/249915868

www.youtube.com/watch?v=PueklucRvkY

efi 2021.07.30. 21:30:25

Az megvan, hogy az Antarktiszon egykoron nem 3 km vastag jég volt, hanem erdők?

csakeztengedte 2021.07.30. 23:58:19

Mivel a parkok bevételt nem hoznak, csak a beépíthető telkek, ezért veszett fejsze nyele az egész. Megdöglünk a városban.

élhetetlen 2021.07.31. 04:19:14

Maradnék Budapestnél, azt is szűkítem, 4-es, hatos villamos vonalára. Nyáron, ahova odasüt a nap, izzik a járda, izzik az úttest, és az úttest két oldala között izzik a villamosmegálló. Fez-re hivatkoznék. Bár nem tanácsolta az idegenvezető, de elmentünk nélküle sétálni. Az egész belvároson (nem a bazár, hanem a körülötte levő lakott terület), át lehetett menni úgy, hogy nem sütött rád a nap. Igaz, bambusz árnyékolók voltak, mert ott ritkán áznak el, de itt is ki lehetne találni valamit. A járdák mellett fák, nyilván olyan fajta kiválasztva, aminek a gyökere nem akkora, hogy felnyomja az épületeket, és a felszínen vezetve a csepegtető csövek a fákhoz, és nem lopják el, mert tudják, hogy az ő kényelmüket szolgálják. Hát igen, ezek az elmaradott arabok.
Budapesten, még ahol van esővédő, az is plexiből van, hogy átsüssön rajta a nap. Tuti, hogy, ha tíz percet várnod kell, odakozmálsz. Csak elképzelem, hogy műfű a megállóban, fényvédő tető, két párakapu a két végén, és tudom, bilibe lóg a kezem. (ez a város bármelyik részén megvalósítható lenne, de mi csak térkövezni, és betonozni tudunk. Több faiskolás kéne a haveri körbe.
PMFC új stadionja, „Az atlétikai stadion terveit közel ötmilliárd forintért készítette el a Napur Architect Építészeti Iroda Kft”, csak a terveket, új Bozsik stadion, ezek nagyon fontosak, az hogy hány ember döglődik 35 fok felett az utcán, az nem számít.

élhetetlen 2021.07.31. 04:41:15

@csakeztengedte: A stadionok is csak viszik a pénzt a fenntartási költséggel, még nem olvastam olyat, hogy valamelyik nyereséges lenne, tehát nem ez a szempont. Ez valakinek a rögeszméje, és sokan vannak a követői, akik képesek leírni, hogy egy stadion építése csak egyszeri költség (semmi a fenntartásról), de a tanárok bére az havi költség lenne. Anno három hónapot töltöttem Párizsban, és minden héten találtam egy számomra új, gyönyörű parkot, amit metróval elértem. Nekünk minek kéne ez, ha a vezetőink zöld környezetben élnek? Ez van.
süti beállítások módosítása