Anne Hidalgo, Párizs polgármestere fák ültetésével és a forgalom csökkentésével alakítaná autómentes zónává a francia főváros ikonikus sugárútját, a Champs-Elysées-t. Az év elején jóváhagyta a gyökeres átalakítását. Ígérete szerint a 2,3 km hosszúságú utat, amely a Concorde tértől egészen a Diadalívig fut egy „különleges kertté” alakítják építészek segítségével, a város által erre a tervre szánt 305 millió dollárból (93,5 milliárd forintból).
Fotó: Rodrigo Kugnharski, Unsplash
A PCA–Stream várostervező cég az autók számára fenntartott területet nagyjából a felére csökkentené, növelné a fás területeket, valamint támogatná még több kis üzlet működését a sugárút két oldalán. A „Champs-Elysées felvirágoztatása” névre keresztelt projekt, amelynek már rég meg kellett volna valósulnia, várhatóan 2030-ig fog elkészülni. Habár még mindig a világ legszebb sugárútjaként tartják számon nemzetközi szinten, a Champs-Elysées-nek már egyáltalán nincs akkora tekintélye a párizsiak körében, mint korábban. Hatalmas épületei és lélegzetelállító látképe ellenére a sugárutat széles körben érik kritikák országszerte a szennyezettsége, a zsúfoltsága, magas árai, továbbá elmaradottsága, korszerűtlensége miatt.
Mára már mindenki számára nyilvánvaló ez az elhidegülés a Champs-Elysées-től. Egy 2019-es felmérés szerint a Párizsban lakók 30%-a nem ért egyet a “világ legszebb” jelzővel. Ez a vélemény annál inkább jellemző, minél közelebb lakik a válaszadó a sugárúthoz; így 71% szerint a Champs-Elysées nem több mint turistalátványosság. A felújítást célzó javaslataiban maga a város is elismerte, hogy a sugárút jelenleg „nagy, sterilnek ható és közel egyforma nemzetközi üzletláncok csomópontja.”
A legtöbb nagyváros ugyancsak rendelkezik hasonló célokat szolgáló kereskedelmi központokkal – ha a New York-i Times Square-re vagy az amszterdami Leidseplein térre gondolunk. A probléma itt elsősorban az, hogy a Champs-Elysées egyszerre régimódi, közben pedig túl drága ahhoz, hogy hozzáférhető legyen. A francia márkákat forgalmazó áruházak, mint a hatalmas Louis Vuitton, inkább egy drága reptér érzetét keltik. Bár a látogatók nem csupán vásárolni jönnek ide, a hatalmas forgalom és az izzó aszfalt miatt nem éppen ez a legkedvezőbb helyszín a kültéri kávézók számára. Emiatt a helyiek nem nagyon látogatják. A PCA-Stream vizsgálatai kiderítették, hogy ha az itt fellelhető embertömegből levonjuk a környéken dolgozókat, a gyalogosoknak csupán 15%-a érkezik Párizsból vagy annak környékéről.
Ígéretesen hangzik az a törekvés, miszerint a sugárút ne egy bevásárlóközpont legyen, hanem inkább egy műemlék hangulatát sugározza. Az átalakítástól természetesen nem válik rögtön trendivé a sugárút, ám mindenképpen kellemesebb sétálóhely lesz, azokhoz a részekhez hasonlóan, ahol már végeztek zöldítést és forgalomcsillapítást Párizsban. A jelenlegi arculati tervek szerint (melyek még módosulhatnak) a járdák kétszer olyan szélesek lesznek, míg a forgalom számára fenntartott utak négy sávra csökkennek. Még a Place de L’Étoile csomópont körül is, amely Párizs északnyugati forgalmának összes kulcsfontosságú útját köti össze. Kerékpársávokat fognak kialakítani a sugárút mindkét oldalán, míg az autóforgalom és a gyalogosok az arculati terveken (meglehetősen optimista módon) egymással harmóniában közlekednek majd. Ebből következően egy eddig még be nem jelentett sebességkorlátozásra is számítani kell. A gyalogosok számára fenntartott sétálóutakat dupla fasorok övezik majd, a járda pedig többnyire jó folyadékelnyelő képességű burkolatból készülne.
A legnagyobb változás azonban a sugárút keleti végén, a Concorde téren lesz érzékelhető – az átalakítás, a projekt többi részétől eltérően még a 2024-es Olimpiai Játékok előtt befejeződik. A lenyűgöző, bár kissé egyhangú, a forgalmas utak mögé szorult teret fák ültetésével formálnák át látványosan. A mostani hatalmas, útburkolattal fedett terület helyett árnyas, gyeppel borított részeket hoznak létre, melyek a két szökőkutat ölelnék körül. A tér déli részén futó főutat betemetik; itt füves, bokros területet alakítanának ki. A már meglévő kertek egyesítésével pedig lehetőség nyílik arra, hogy friss levegőben, falombok alatt sétálhassunk a Louvre-tól egészen a Diadalívig, padokkal és szökőkutakkal övezett környezetben.
A sugárúton elhelyezkedő üzletek is átalakításra várnak. A nyilvános konzultáció szerint az állampolgárok „autentikusabb francia kiskereskedelmi kínálatot” várnak, a város szerint olyat, amely „kihangsúlyozza a franciák életművészetét, szakértelmét és gasztronómiáját”. Az utca népszerűségére gondolva – valamint a magas bérleti díjak miatt, amelyeket csak a nagy forgalmú üzletek tudnak megfizetni – ez az irányelv azzal a veszéllyel fenyeget, hogy a francia kultúra egy tematikus park változatát fogják létrehozni, ami szintén az elmaradottság érzetét keltheti. Ígéretesen hangzik azonban az a törekvés, miszerint a sugárút ne egy bevásárlóközpont legyen, hanem inkább a műemlék jelleg legyen hangsúlyos.
Ám egy csendesebb, kisebb forgalmú Champs-Elysées is okozhat megdöbbenést. Hiszen mégiscsak egy többsávos főútvonalról van szó, amely már hosszú ideje a város állandó részét képezi. Azokban az időkben, amikor az autókra még nem ártalmas dologként tekintettek, a Citroënek és a Renault-k kavargása a Diadalív körül jellegzetesen párizsi látképnek számított – ez is bizonyítja a város hangos, koszos, mégis dinamikus és élettel teli mivoltát. Akadnak, akik szeretnék megőrizni ezt a képet, ám az autómentes Champs-Elysées minden tekintetben más hely lesz – egy központi sugárút, amely nem a közlekedést tartja a legfontosabbnak.
Több mint egy évszázaddal ezelőtt hasonló átalakításon esett át egy amerikai világváros egyik kereszteződése is; New York City részlegesen gyalogos zónává alakította a Time Square-t. Ez még mindig kellemetlenül érint néhány New York-i lakost, akik a régmúlt idők nosztalgiájára vágynak. Hidalgo hasonló ellenállást tapasztalhat a párizsiak egy részétől a sugárút autómentesítésével kapcsolatban. Egy korábbi, az autós közlekedés visszaszorítását célzó kampánya már váltott ki tiltakozást. Ám ha az autómentesség hulláma tovább terjed – amelyet a más európai városok (többek között Brüsszel és Madrid) által eszközölt fejlesztések is jeleznek – több városi terület válhat kevésbé zajos és nyüzsgő hellyé.
A fordítást Heniger Mariann, a Járókelő önkéntese készítette a Bloomberg.com cikke alapján.
Ne feledkezz meg az adód 1%-áról!
Segíts, hogy a környezeted élhetőbb, szebb, tisztább, egészségesebb legyen! Támogasd a Járókelőt! Az 1% felajánlásához segítséget és további információkat a weboldalunkon találsz. Kattints ide!
Járókelő közhasznú Egyesület, adószámunk: 18627239-1-41
