Mit gondolsz, mekkora helyre van szükség egy erdő telepítéséhez? A környezetrombolás legfőbb letéteményesei a városok. Noha a Föld felszínének kevesebb, mint 2%-át foglalják el, a városok az éghajlatváltozás, a biodiverzitás csökkenés és számos egészségügyi probléma fő okozói. Az ENSZ Habitat szerint a városok felelősek az összes üvegházhatású gázkibocsátás 70 %-áért és az energiafelhasználás 80 %-áért. A városok terjeszkedése széttöredezi és lerombolja a biodiverz élőhelyeket, a légszennyezés pedig évi 4,2 millió halálesetet okoz a WHO adatai szerint.
@ForestMini, Franciaország, Fotó: SUGI, Twitter
Mégis mi lenne, ha az utcáink, közterületeink barátságosak, a feltöltődésre alkalmasak lehetnének minden élőlény számára? Ha a zöldterületek nem csak utólagos szépségtapaszként kerülnének a városi szövetbe, hanem valódi menedéket szolgáltatnának az itt élőknek tiszta levegővel, gyümölcsökkel, az érintetlen természet közelségével.
Ha az erdőtelepítéses kérdés kapcsán nagyobb területre gondoltál, mint néhány teniszpályányi terület, gondold újra! Mert bármilyen lehetetlennek is tűnik, hogy sűrű belvárosi környezetben városi erdők jöjjenek létre, mini erdők ütik fel fejüket szerte a világban, Tokiótól Új-Delhin át Párizsig. Például helyi közösségek közreműködésével japán templomok inspirációja nyomán.
Az ötlet egyszerű: végy egy területet, ültesd be minél sűrűbben őshonos fafajokkal és hagyd őket nőni, minimális beavatkozás mellett! Az eredmény - a módszer szószólói szerint - egy komplex, a környezetbe illeszkedő ökoszisztéma, ami serkenti a biodiverzitást, gyorsan nő, és több szén-dioxidot köt meg. A terület lehet korábbi park, iskola, ipari terület, parkoló, az utak környéke, de akár egy magánház kertje is.
A Miyawaki-módszer
A módszer egy japán kertész és botanikus, Akira Miyawaki munkáján alapul. Miyawaki felismerte, hogy a japán templomok, szentélyek és temetők védelmi rendszere a változatos növényvilágon alapul, ami reziliens és diverzifikált ökoszisztémát alakít ki, ellentétben a telepített erdőkkel, melyeket a faanyag előállításáért hoznak létre.
Fotó: The Better India, Twitter
“A Miyawaki-erdők 20 év alatt teljesen fejlett ökoszisztémát hoznak létre, fantasztikusan gyorsan ahhoz képest, hogy egy erdőnek 200 év kellene a teljes megújuláshoz.”
Miyawaki megfigyelései új megközelítést eredményeztek, az erdők természetes fejlődését használja ki őshonos fafajok használatával. A Miyawaki-erdők kivételesen sűrű, többszintes, természetes erdők, amelyek harmincszor sűrűbbek és tízszer olyan gyorsan nőnek, mint a telepített erdők. Igazi oázisként funkcionálnak a biodiverzitás számára, hiszen a telepített erdőkhöz képest hússzor több fajnak adnak otthont, így például a helyi beporzóknak, pillangóknak, méheknek, bogaraknak, csigáknak és kétéltűeknek. Az erdők létrehozása minden esetben talajcserével kezdődik, majd sűrűn ültetik a gondosan kiválasztott elsődleges és másodlagos növényfajokat, hogy azok egy önfenntartó, lényegében gondozásmentes természetes erdőt hozzanak létre - lényegében bárhol a városban. A helyszűke és az egyre gyorsuló fejlesztések figyelembevételével és a légszennyezettségi adatok romlását látva, a Miyawaki-erdők hatékony és sürgető környezeti megoldást nyújtanak a városi életminőség javítására, felerősítve a szociális, gazdasági, környezeti előnyöket, beindítva a talaj, levegő, víz és éghajlati megújulást a komplett ökoszisztémára gyakorolt hatásukkal.
A városi környezet zöldítése világszerte zajlik
A Miyawaki-módszer szerte a világon, így Indiában, az Amazonas-medencében és Európában is terjed. Belgiumban és Franciaországban az Urban Forests (Városi Erdők), Hollandiában a Tiny Forest (Apró Erdő) projektek hozzák össze az önkénteseket a rozsdaövezetek megújításával.
Fotó: Durgesh, Twitter
A városi erdők közösségekre gyakorolt hatása messze túlmutat a biodiverzitás növelésén. A zöldterületek javítják a városlakók mentális egészségét, csökkentik a légszennyezettség káros hatásait, segítenek a hősziget jelenség enyhítésében a beton- és aszfaltdzsungelben, ahol a hőmérséklet természetellenesen magasra szökik.
Városi mikro tüdő projekt
Ammánban az “Életkörülmények javítása hátrányos helyzetű területeken (ICLA)” elnevezésű intézkedés keretében két pilot projekt kezdődött meg olyan sűrűn lakott területeken, ahol túlterhelt a városi infrastruktúra, és nincs vagy minimális a zöldterületek elérhetősége.
A helyiek jólétének növelése, az éghajlati alkalmazkodás és városi igazságosság jegyében két maradványterületen alakítanak ki buja erdőket és természetes életközösségeket a Miyawaki-módszer segítségével. Mindkét terület alig 100-250 négyzetméter, de máris zöld szövetként illeszkedik a betondzsungelbe. Lényegében akupunktúrás beavatkozásként működnek, hogy beindítsák a helyi ökoszisztéma helyreállítását. Ahogy a természetes erdő növekszik, elindítja a levegő minőségének javítását, a szennyezés csökkentését, az árvíz ellenálló képesség javítását, szabályozza a mikroklímát, regenerálja az elhalt talajt, megköti a szenet, javítja a biodiverzitást - ezzel javítja az ott élők egészségét és jólétét is.
A pilot projektek hozzájárulhatnak Ammán zöld stratégiájának fejlődéséhez is. Együttműködésben az ammáni városi agglomerációval és a Környezetvédelmi Minisztériummal az ICLA projekt workshopokat és képzéseket biztosít a várostervezők számára, hogy a Miyawaki-módszer elemei be tudjanak épülni a tervezett fejlesztések logikájába. A projekt célja, hogy felfedezze, hogy a természetes erdők hogyan tudnak a kimért, tervezett városi zöldítés helyébe lépni olyan megoldásokkal, amelyek a világ vízben második legszegényebb országában a víz optimális felhasználását tudják biztosítani az őshonos növények használata által.
Ugyanakkor a projekt nem csak infrastrukturális szempontból érdekes, hanem lehetőséget ad a helyi közösségeknek, hogy magukénak érezzék az újonnan létrejövő közterületeket. A talajjavítás és az ökoszisztémák kialakítása komoly kihívás és sok időt vesz igénybe. A helyiek számára ezért több eseményt is szerveztek, hogy felhívják a figyelmüket a zöldítésben rejlő környezeti előnyökre, illetve az iskolásoktól a helyi idősekig sokan személyesen is részt vettek a fák és cserjék ültetésében. Hogy a hosszú távú elköteleződést fenntartsák, az ICLA kidolgozott egy “ifjú parkőr” programot is a fiatalok számára, hogy az első két évben nyomon követhessék az erdők fejlődését. Ez hozzásegítheti a fiatalokat, hogy megismerkedjenek az őshonos növényekkel, a nevük, formájuk, illatuk a mindennapi szókincsük és az életük részévé válhasson.
Szénelnyelés
Sok környezetvédő számára az éghajlatváltozás elleni küzdelemben rejlő lehetőségek miatt a Miyawaki-erdők különösen vonzó megoldásnak számítanak. Az újraerdősítés kulcstényezőként jelenik meg azon stratégiákban, amelyek a földi átlaghőmérséklet 1,5 Celsius fok alatt tartását célozzák, így a pl. a Bonn Challange, a Trillion Trees Vision vagy a World Economic Forum 1t.org ambíciózus erdősítési projektjei számára. Becslések szerint az új vagy megújított erdők közel 10 gigatonna szén-dioxid megkötésére lennének képesek 2050-ig.
A fordítást Szalai Krisztina, a Járókelő önkéntese készítette a World Economic Forum, a GreenBiz és az Urbanet cikkei alapján.
