Berlinben nemrég autómentes lett egy nagyon széles, központi utca, a Friedrichstrasse több szakasza. A Friedrichstrasse egy kb. 3 km hosszú út Berlin Mitte (Belváros) elnevezésű kerületében, rendkívül változatos szakaszokkal: rengeteg kávézóval, pékséggel, irodaházzal, lakóházzal és néhány kisebb plázával, valamint számos halk, hangulatos mellékutcával.
Ez az utca már a II. világháború előtt is Berlin fő bevásárlóutcájának számított. Bizonyos szakaszai már alapból forgalomcsillapítottak voltak, bizonyos szakaszait meg már régen sétálóutcává kellett volna alakítani a folyamatos turistatömeg miatt (pl. a legendás Checkpoint Charlie-t, a valaha volt Kelet-Berlin és Nyugat-Berlin határát jelentő környéket).
Ez a vállalkozás tehát nem csak azért üdvös, mert kijjebb kerültek az autók a város szívéből, hanem azért is, mert több kicsi, de határozott lépéssel jutott el eddig a város, mégpedig az autóforgalom fokozatos mérséklésével.
Mit csinál Berlin másként, mint más városok?
A berliniek óvatosabban közelítik meg ezt az egész témakört, mint más nyugat-európai fővárosok.
2020 nyarán a német fővárosban sétálóutcává alakítottak néhány központi utcát, köztük a már említett Friedrichsstrassét. Hasonlóan tették ezt Madridban, Londonban és Bécsben is nemrég egy-egy utcával.
Azt fontos látni, hogy a Friedrichstrassét két nagyon széles, többsávos út is keresztezi, az egyik ilyen a Leipzigerstrasse, a másik pedig az Unter-den-Linden (itt található pl. a magyar nagykövetség is). Mindkettő impozáns út, széles járdákkal bírnak, viszont hatalmas átmenő forgalomnak is utat engednek.
Friedrichstrasse, fotó: Zágoni Bella
Az ilyen változásoknak kereskedelmi szempontból valószínűleg ugyanannyi haszna és értelme van, mint a környezetvédelem és a levegő frissességének tekintetében. Noha egyes üzletek attól tartottak, hogy a korlátozott autóforgalom elriaszthatja a vásárlókat, ezt a félelmet nem igazolta semmi. Nem beszélve arról, hogy az online vásárlás korában érdemes az üzletek környékét hívogatóbbá tenni a vásárlók számára, hogy becsalogathassák azokat az embereket, akik kikapcsolódni, pihenni, beszélgetni indulnak, egy kávézóban szeretnének időt tölteni vagy az utcákon sétálgatva “window shoppingolnának”.
Berlin nem áll le!
Berlinben konkrét tervek vannak a folytatásra. Ezek között szerepel többek között az is, hogy 2030-ig dugódíj bevezetésére kerülhet sor, és az autókat végleg kitilthatják a teljes Berlin Mitte kerületből. Sőt, a Friedrichstrassét átszelő Unter-den-Linden autómentesítését is tervezik , ami nem lenne kis dolog, hiszen számos nagykövetség és múzeum található ezen a nagy, széles, impozáns úton, ezenkívül szaporodnak rajta a kiülős kávézók, cukrászdák és az éttermek.
Nemrég aktivisták egy csoportja szervezett demonstrációt azért, hogy egész Berlinből tiltsák ki az autókat. Céljuk a nyugat-berlini Sonnenallee ideiglenes bezárása, ugyanis itt számos kávézó, pékség és étterem várja a vendégeit, akik így nem egy “autópálya” zaját hallgatva tudnának elfogyasztani valamit a barátaikkal. A szervezők szerint ez az akció felhívja a figyelmet arra is, hogy a helyieknek vissza kell szerezniük a saját életterüket az autóktól.
Egyébként Berlinben az egyik legmagasabb a biciklivel közlekedők aránya az európai fővárosok közül, és valóban, mindenki, aki Berlinben jár, rögtön észreveszi, hogy sokan tekernek, ha esik, ha fúj. És Berlinben nagyon sokszor esik és fúj! A gyerekeket biciklis utánfutókban viszik óvodába, iskolába, de tekernek öltönyösök, kiskosztümösök, diákok, fiatalok és idősek egyaránt, a társasházak biciklitárolói csakúgy roskadoznak a bicajoktól.
De miért nem történt még több változás?
Mert Berlinben egyszerűen van hely. Berlin közepéből ugyanis gyakorlatilag semmi nem maradt a világháborúk után, a kibombázott házak helyére pedig főként parkok és játszóterek kerültek, nem pedig újabb társasházak vagy irodaházak. Pedig épült azokból is éppen elég.
Berlin így tágas maradt. Széles utak, széles terek, sok zöldterület, a kisebb utcákon is széles a járda. A gyalogosok és az autósok között a konfliktusok így sohasem olyan élesek, mint például Budapesten. Az emberek kényelmesen és így feszültségektől mentesen tudják közösen használni az utcákat. Ezt persze nem úgy kell elképzelni, hogy a berliniek halvérűek! Dehogy! Ha egy taxis rákanyarodik egy biciklisre vagy egy gyalogosra, az szépen megáll mellette és elmutogatja neki, hogy ez itt az én sávom, az ott a te sávod, nézd, ott van a tábla! És mindenki megy tovább a maga dolgára.
A másik fontos dolog, hogy rendszerint egy átlagos berlini mellékutca járdája is szélesebb, mint a budapesti Ó utca teljes széltében az úttesttel és a járdákkal együtt. Ezt a helyzetet fokozza az is, hogy Berlinnek hiányzik a központi magja, miniközpontok vannak elszórva a városban, és mindezidáig ezek a részek egymással párhuzamosan fejlődtek, de nem együtt.
Széles járda Berlinben, fotó: Zágoni Bella
Berlinben tehát van hely, van számos tó, rengeteg zöldterület, sok park, és ezért kevésbé szükséges az autós forgalom visszaszorítása ahhoz, hogy tereket nyerjenek az ott lakók más funkciók számára. A híres Alexanderplatzon például egyenesen annyi hely van, hogy ha sétálgatunk, hosszú percekig nem találkozunk keresztutcákkal, autókkal, pedig pár méterre a tértől nyugodtan száguldozhatnak a számukra kialakított többsávos szakaszokon. Ez a békés együttélés azonban úgy tűnik, nem akadályozta meg a városvezetést abban, hogy még egészségesebb környezetet teremtsenek a lakosaik számára!
