Ha megosztod, megoldod.

A Járókelő oldal 2012 óta segít a városlakóknak abban, hogy bejelenthessék a kátyúkat, letört szemeteseket, lekopott zebrákat és egyéb közterületi problémákat a lakóhelyükön.

Karbonsemlegesség 2025-re - a koppenhágai mintaprojekt

Karbonsemlegesség 2025-re - a koppenhágai mintaprojekt

2020. július 10. - Veress Luca

Napjainkban a városok lakosságának nagyléptékű növekedése globális problémává vált. Jelenleg nagyjából a világ népességének fele lakik városi térségekben, azonban 2050-re ez az arány elérheti a 70%-ot is. Az egyre súlyosbodó éghajlati válság megköveteli, hogy minél fenntarthatóbb városokat alakítsunk ki, amelyek élhetők a jövő generációi számára is. Koppenhága átalakulása globális szinten is mintapéldaként szolgálhat.

„Fő célunk az, hogy mi legyünk a legelső karbonsemleges főváros.” – említi a videóban Frank Jenson, Koppenhága főpolgármestere. A karbonsemleges állapot akkor valósulhat meg, ha a város több megújuló energiát termel, mint amennyit felhasznál, ennek elérését pedig 2025-ig tűzte ki Koppenhága.

A magyar feliratot a jobb alsó sarokban tudod bekapcsolni.

Na de miről is szól a dán főváros ambiciózus terve?

 A mobilitás maximalizálása

kopenhagen.jpg

Photo by Febiyan on Unsplash

Koppenhága kerékpáros infrastruktúrája világhírű, a biciklizés a városi kultúra része. Az elmúlt évtizedben nagyjából 92 milliárd forintot fektettek a rendszer fejlesztésébe, és ez az összeg teljes mértékben megtérült. Hogy számokban is kifejezzük a biciklizés népszerűségét, elég azt megemlíteni, hogy nagyságrendileg ötször annyi kerékpár van a városban, mint autó. 

A szennyezettség csökkentése

A szárazföldi közlekedés mellett a vízi utak is jelentős átalakításon mentek keresztül. Pár évtizede még nagy mennyiségű ipari hulladék, olajfoltok és döglött halak dominálták a vizeket, mára azonban a fürdőző emberek vannak többségben a kikötőben.  

Az energiatermelés hatékonysága

A terv legfontosabb pillére az energiatermelésről és annak felhasználásáról szól. Koppenhága távfűtési és -hűtési rendszere rendkívül magas hatékonyságú, ezért a házak 99%-a ehhez a rendszerhez van kapcsolva. Az előbbi a villamosenergia termelése során megmaradó hőt, az utóbbi pedig a kikötő hideg vizét használja fel, amit egy csatornahálózaton keresztül juttatnak el a háztartásokba.

És hogy miben rejlik a sikerük titka? 

A szakértők szerint a siker valójában az embereken múlik. Koppenhága lakossága nagyon elkötelezett ezen a területen, és az elképzeléseik tettekben is megjelennek. Így egy olyan város van kialakulóban, amely nemcsak környezeti szempontból fenntartható, de maximális minőségű városi életet is nyújt az ott lakók számára. 

Mit tehet Budapest?

Építsünk biztonságosabb kerékpárutakat!

Alapvető különbség a két város között, hogy Koppenhágában a kerékpáros infrastruktúra intenzív fejlesztése már több évtizede zajlik, ezzel szemben Budapesten ez kevésbé központi téma. Míg Koppenhágában a lakosság 62%-a kerékpárt használ a mindennapi közlekedésre, a Magyar Kerékpárosklub 2018-as felméréséből kiderül, hogy Budapesten ez az arány jelentősen alacsonyabb, csak 6%. Ez többek között a főváros felépítéséből fakad, a sok kisebb külvárosi terület elrendezése sokszor akadályozza a megfelelő és hatékony biciklis rendszer kiépítését. A felmérésből az is kiderül, hogy az alacsony kerékpárhasználat másik oka a burkolat gyenge minősége és a kerékpározásra szánt utak szűkössége. Ugyan a biciklis főhálózat hossza nagyjából megegyezik a két városban, Budapest hétszer nagyobb, mint Koppenhága, ahol a kerékpáros útvonalak így sokkal kisebb területen és sűrűbben helyezkednek el. A magyar lakosság szerint a siker az infrastruktúra minőségén, az autós-biciklis együttműködés mértékén és az autómentes övezetek kialakításán múlik, amelyek mind hozzájárulnak a kerékpárral való közlekedés komfortosságának javításához. 

Tegyünk a Duna szennyezettsége ellen!

Egy globális szintű 2019-es kutatás kimutatta, hogy a Duna a nem megfelelő szennyvízkezelés, illetve gyógyszergyártás következtében rendkívül magas antibiotikum tartalommal rendelkezik, így Európa legszennyezettebb folyója. Ez teljes mértékben kizárja a fürdés lehetőségét, így Budapest területén nincs olyan kijelölt hely, ahol a fürdés engedélyezett. Ez a nagyfokú szennyezettség a Duna élővilága mellett a lakosságra is veszélyes, egészségroncsoló hatással van. Sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk a folyó vízminőségének javítására! 

Korszerűsítsük a távfűtési rendszert!

A távfűtéses rendszer kevésbé elterjedt Budapesten, a központi/egyéni fűtési rendszerek használata van túlsúlyban. Koppenhágában viszont szinte az összes háztartás hőellátását kiszolgálja. Budapesten a Főtáv Zrt. 2016-os adatai alapján a lakosság 14%-a csatlakozik a budapesti távfűtési rendszerhez. Az itthoni rendszer népszerűtlensége a magas árakból és a fűtés irányíthatóságának rugalmatlanságából, megbízhatatlanságából fakad. 

Dániában a távfűtést biztosító cégeknek adókedvezmény jár, így a fogyasztók olcsóbban vehetik  igénybe a szolgáltatást. Az árak csökkentésében az is közrejátszik, hogy a város lakosságának nagy része a rendszerhez csatlakozik, ezt úgy érik el, hogy a fogyasztók csatlakozását szabályozással is ösztönzik. A rugalmatlanság kiküszöbölésére több, különböző energiaforrás áll rendelkezésükre, így biztosítva a maradék energia állandó jelentétét. Ami pedig a megbízhatóságot illeti, az irányítást végző komplex számítógépes rendszerek szoros kapcsolatban állnak egymással, és állandó információcsere zajlik köztük. Mindezek mellett szén helyett fenntartható bioüzemanyagot használnak, amely csökkenti a szén-dioxid kibocsátás mértéket, ezzel hozzájárulva a városi levegő tisztábbá tételéhez. Koppenhága példája jól mutatja, hogy napjainkban a távfűtéses hőellátás az egyik legfenntarthatóbb megoldás lehet, ugyanis olcsó, magas hatékonyságú, és környezetbarát módon zajlik az energiatermelés, -felhasználás és -szétosztás. 

A dánok egyik legfontosabb tapasztalata pedig az, hogy a tényleges megoldások eléréséhez nagyon fontos a lakosság aktív bevonása, ugyanis ők az átalakítások után kialakult helyzet előnyeinek élvezői (és reméljünk nem a hátrányainak elszenvedői).

 

A bejegyzés trackback címe:

https://jarokelok.blog.hu/api/trackback/id/tr3915988988

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

eßemfaßom meg áll · http://tahobloggerek.blog.hu 2020.07.11. 13:18:18

K-B Gizike vs gőzeke

Koppenhága egy félsziget végében fekszik egyik fele tengerpart, átmenőforgalom kb 0, a két legtávolabbi pontja 13km-re van egymástól, az egész egy sík terület.

Bp egy ország közepén van, minden út ezen vezet keresztül (az M0 hatalmas kerülő már ha éppen nem áll rajta a forgalom órákig) az egyik fele hegyvidék, a két vége 31km-re van egymástól.

Bp-n télen 4 fokkal hidegebb, nyáron ugyanennyivel melegebb van. Bp-n 20%-al több eső van.

Szalay Miklós 2020.07.11. 13:27:44

Egy tömör összefoglaló a globális problémákról, a felmelegedésről:

egyvilag.hu/temakep/078.shtml

midnightcoder2 2020.07.11. 15:26:02

"Az előbbi a villamosenergia termelése során megmaradó hőt, az utóbbi pedig a kikötő hideg vizét használja fel"

Na most, ilyet Pest is tud. A távfűtőművek gázmotorokkal földgázból csinál némi áramot amit aztán jóárasítva átvesz a szolgáltató, a keletkező hőből pedig fűt. Mondjuk azt a részét azért annyira nem értem, hogy az miért is gazdaságosabb hogy egy helyen megtermelem a hőt és aztán elviszem a forró vizet kilométerekkel távolabb, mint ha a házban van egy jó hatásfokú gázkazán.

A kikötő hideg vizét hűtésre használni pedig azért kis hazánkban eléggé utópia lenne.

Kempesbaba 2020.07.11. 17:13:49

@midnightcoder2: Kevered a távfűtő műveket a hőerőművel. A hőerőmű ahogy írtad is földgázból termel ,,némi áramot". Eme áramtermelés kapcsán keletkező úgynevezett hulladékhőt értékesítik a távfűtőművek felé,ebből lesz a melegvíz és télen a fűtés.