Bár az új kerékpársávok felfestése már több mint egy hónapja elkezdődött, azonban a kialakításuk, a szerepük és az, hogy szeptember után mi lesz a sorsuk, a mai napig heves érzelmi és adott esetben szakmai viták tárgyát képezik. Ez a körúti sávra kiemelten igaz, ami a Nagykörút városban betöltött szerepe miatt nem is meglepő. 

A sáv ellenzői állandó, végeláthatatlan dugókról és üres kerékpársávokról írnak, és vagy beszántanák az egészet vagy legalábbis a parkolósáv helyére vagy a járdára “száműznék” a kerékpárral közlekedőket. Emellett vannak, akik már most teljes leállástól, a város totális közlekedési csődjétől tartanak, ha egyszer újra visszaáll az élet, de legalábbis szeptember elsejétől, amikor elkezdődik az iskola. A kerékpársáv pártolói ezzel szemben a kerékpársávot használók emelkedő számát és a sok helyen valóban megkopott körút “faltól falig” történő megújulásának lehetőségét hangsúlyozzák. Az alábbiakban röviden, szakmai szempontból szeretnénk választ adni arra, hogy miért itt és így alakították ki a körúti kerékpársávot, hogy a jelenlegi kialakítás hogyan befolyásolja a forgalmat, valamint hogy mi várható esetlegesen a jövőben, nem elfelejtve, hogy a végső szakmai (és nem érzelmi) alapú  döntés meghozatalához nélkülözhetetlenek a hosszabb távú adatgyűjtések és az átfogó elemzések.  

Miért nem a járdán vagy a parkolósáv helyén alakítanak ki kerékpársávokat?” 

Sokszor hangzik el a fenti kérdés különböző kommentekben. Bár a körút hosszabb szakaszain valóban széles a járda, ez nem jelenti azt, hogy végig alkalmas arra, hogy ott kerékpárosok is közlekedjenek. Egyrészt a járdák szélessége nem állandó – szakaszosan összeszűkül, ráadásul a szállodák, boltok, színházak és mozik előtt rendszeresek a nagyobb csoportosulások, arról nem is beszélve, hogy a tavasztól őszig tartó időszakban a bárok és éttermek is a Körút járdáira telepítik a teraszaikat. Állandó konfliktusokhoz, sőt kisebb balesetekhez is vezetne, ha az a napi több mint 3000 ember, akik ma a Körút mentén bicikliznek, az úttest helyett a járdán kerékpároznának. Elég csak a Bajcsy-Zsilinszky út járdáján vezetett kerékpárútra gondolni: rendszeresen adódik probléma abból, hogy a gyalogátkelőhelyek környezetében a gyalogosok nem kapnak elsőbbséget egy-egy kerékpárostól, vagy abból, amikor a gyalogosok a kerékpárúton sétálnak. És itt még fele annyi terasz vagy nagyobb forgalmat vonzó létesítmény sincs, mint a Nagykörúton. A gyalogosok számára állandó problémát jelent, ha közöttük vezetik el a kerékpáros infrastruktúrát, elsősorban a kisgyerekes családokra és az idősekre jelentve veszélyt ezzel. Emellett a járdák átvezetése sincs megoldva a nagyobb kereszteződésekben, mint például a Nyugati térnél, a Blaha Lujza térnél vagy az Üllői útnál, a Kilián laktanyánál, ahol a járda föld alatti aluljárókban folytatódik

A parkolósáv helyén kialakított kerékpársáv a körúti villamosmegállóknál jelentene problémát, hiszen ott a hely szűkössége miatt most is csak két forgalmi sáv fér el, a kerékpársáv külön már nem lenne elhelyezhető. Így egyetlen megoldás maradna, ha ezeken a szakaszokon fonódna a kerékpársáv a forgalmi sávval, ami balesetveszélyes már csak a jelentős sebességkülönbség miatt is. Gondoljunk bele, hogy egyszerre érkezik a külső sávban 40-50 km/órával hátulról egy autó és egy 10-15 km/órával haladó kerékpár! Egy ilyen megoldás csak elriasztaná azokat, akik nem gyakorlott kerékpározók, de volna igényük kerékpárral járni, illetve a családosokat vagy a lassabban haladó időseket. Lényegében egy félmegoldás maradna, nem valódi alternatíva.

Emellett számolni kell azzal is, hogy a parkolósáv elvétele sem lenne kevésbé konfliktusmentes, csak ebben az esetben nem az áthaladó autósok, hanem a helyi autótulajdonosok lennének felháborodva. A Kiskörút példája ráadásul azt mutatja, hogy a parkolósáv teljes elvételével nem szűnik meg a parkolás, csak átalakul: a parkolóhelyek helyett a kerékpársávban állnak meg az autók vészvillogóval, vagy a járdát foglalják el széltében-hosszában, sokan tehát szabálytalanul állnak meg. 

Hogyan befolyásolja mégis a forgalmat a jelenlegi kialakítás? 

A tapasztalatok azt mutatják, hogy ahogy a forgalom visszatér a városba - a mérések alapján a főutakra körülbelül 70%-ban, a kisebb belvárosi utcákban viszont nem ritkán a korábbihoz képest megtöbbszöröződve tért vissza a forgalom - a reggeli és délutáni csúcsforgalomban ugyanúgy torlódások jellemzik a Körút forgalmát, mint korábban a két sáv “üzemelése” esetén. A csúcsforgalmon kívüli időszakokban vagy hétvégén viszont a mostani kialakítás mellett is jól járható a Körút autóval. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a két forgalmi sáv eddig sem töltötte be maximálisan a funkcióját, hiszen a külső sávban rendszeresek voltak a „vészvillogós parkolások”, a kanyarodó, valamint a parkolókba ki- és beálló autók, amelyek feltartották maguk mögött a sort. Az esetlegesen szabálytalanul parkoló vagy éppen parkolóhelyet kereső autók miatti kényszerű átsorolás pedig még a belső sáv forgalmát is lassította. 

A belváros és a Nagykörút forgalma 2020. június 8-án 11:45-kor.

A belváros és a Nagykörút forgalma 2020. június 8-án 17:00-kor.

A jelenlegi forgalmi adatok (csúcsforgalom és csúcsidőn kívüli forgalom együttesen) alapján még nem lehet kategorikusan állást foglalni a kerékpársávok forgalomra gyakorolt hatásáról. Emellett hosszú távú következtetéseket sem lehet még levonni a járványhelyzet utáni forgalomról, hiszen ezt számtalan más tényező is befolyásolhatja, amelyek nem feltétlenül kapcsolódnak a közlekedéshez. Arról nem is beszélve, hogy amíg nincs vakcina, addig bármikor számíthatunk újabb és újabb hullámokra, így részleges vagy teljes karanténra is. Az elmúlt egy-két hónapban sokan élesben tesztelhették a home office-t, a cégek egy része, ha nem is a hét minden napján, de lehet, hogy a jövőben is élni fog ezzel a lehetőséggel. Továbbá sokan váltottak online ügyintézésre, vásárlásra stb., ami ugyancsak csökkentheti a koncentrált utazási igényeket. A karantén alatt az is látszott, hogy sokan kerékpároztak vagy rollereztek, akárcsak szabadidős jelleggel is. Közülük is lehet, hogy lesz, aki most kapott kedvet ahhoz, hogy a továbbiakban is kerékpárral járjon vásárolni, munkába stb.  Kérdés még, hogy azok, akik a járvány hatására sajnálatos módon elvesztették a munkájukat, mikor és hol tudnak munkába állni, és ez hogyan fogja befolyásolni az esetleges közlekedési szokásaikat. Az ingyenes parkolás júliusi megszűnése is segíthet abban, hogy kevesebb autó jöjjön be a belvárosba, hiszen már anyagilag sem fogja megérni, hogy egész napra több ezer forintot fizessen valaki a parkolásért. A napi.hu napokban megjelent cikkében egy, a Pulzus Kutató által készített friss közvélemény-kutatásra hivatkozva azt írják, hogy a megkérdezettek csupán 9%-a nyilatkozta azt, hogy a járványtól való félelmében ül autóba a közösségi közlekedés helyett, 12% viszont az ingyenes parkolás jelentette anyagi előny miatt használja újra a városban az autóját. Többségben vannak tehát azok, akik a fizetős parkolás bevezetése után valószínűsíthetően újra más közlekedési alternatíva után néznek. Meglepő még, hogy a válaszadók 24%-ának nem számít az ingyenesség (ők így is, úgy is autóval járnak), viszont a megkérdezettek több, mint felének vagy nincs szüksége autóra a munkába járáshoz (19%), vagy nem is rendelkezik autóval (33%), 3% pedig anyagi helyzete miatt nem tud autót fenntartani. A régi és új kerékpáros infrastruktúra együttesen tehát egy jelentős többségnek jelenthet valós alternatívát és segítséget. 

Az, hogy valójában mennyire válik be az új infrastruktúra, még nem dőlt el. Ezzel érdemes megvárni a szeptembert és csak akkor, a szükséges forgalmi adatok és más, nem csak közlekedéshez kapcsolódó tényezők figyelembe vételével meghozni a döntéseket!