Létezik egy olyan csodagyógyszer, amely segít az embereknek átvészelni a távolságtartással, távmunkával és hosszú bezártsággal terhelt járványügyi veszélyhelyzetet. Ez az egészséges városi környezet, amely lehetővé teszi mindenki számára, hogy akár már a lakóhely közvetlen környékén is - legyen ez akár a belvárosban - egy biztonságos és zöld környezetet élvezhessen, és ne kelljen ezért egy messze lévő parkba vagy a budai hegyekbe elmennie.
Fotó: Murat Bengisu, Unsplash
Bár most mindenki megpróbál a lehető legtöbbet otthon maradni, azonban mégis vannak olyan helyzetek amikor ez nem megoldható. A munka, bevásárlás, mások segítése, de még a napi mozgás kapcsán is elhagyhatjuk otthonunkat, erre még a jelenleg bevezetett rendkívüli szabályok is lehetőséget teremtenek. Nem véletlen azonban, hogy a magyarországi kormányrendeletben a testmozgás is alapos indokként szerepel a lakóhelyünk elhagyására (természetesen egyedül és 1,5 méter távolságot tartva másoktól). Még a magyarnál egy fokkal szigorúbb brit előírások is megengedik, hogy naponta egyszer testmozgás céljából elhagyják az emberek az otthonukat, hiszen a fizikai mozgás jótékony hatással van az általános egészségi állapotunkra. Így az, hogy továbbra is kimozduljunk egy hosszabb sétára, az saját magunk és a közösség számára is fontos, hiszen csökken a megbetegedés esélye, valamint a mentális egészségünknek is jót tesz, ha nem csak a szobában ülünk otthon.
A séta és a kerékpározás összeegyeztethető a távolságtartással, ha az emberek felelősen viselkednek. A betegség átadásának a kockázata nagyon alacsony, ha 2-3 méteres távolságot tartunk egymástól.
– írja brit közegészségüggyel és közlekedéssel foglalkozó kutatók csoportja nyílt levelükben arról, hogy biztosítani kell az emberek számára a megfelelő testmozgás lehetőségét a városokban.
A jelen helyzetben az a legjobb, hogyha a lakóhelyünkhöz a lehető legközelebb intézzük a fontosabb teendőinket (amikor csak erre módunk van), beleértve a sportot is. Eddig a legtöbbünk számára bevett gyakorlat volt, hogy konditerembe vagy jó idő esetén a „zöldbe” (pl. a Margitszigetre, Városligetbe, Városmajorba vagy a Normafához) jártunk kikapcsolódni, edzeni. Most, hogy az edzőtermek nagy részét bezárták, valamint a döntéshozók külön kérik, hogy kerüljük a nagyobb tömegeket vonzó parkokat, zöldterületeket, más megoldásokra van szükség. Példaként említhető a napi bevásárlás vagy ügyintézés részben vagy teljes egészében gyaloglással (vagy kerékpározással) való összekötése. Már napi 20-30 perc séta is elegendő lehet arra, hogy eleget tegyünk az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a szakemberek ajánlásainak a napi mozgásra vonatkozóan, annak érdekében, hogy megőrizzük a fizikai és mentális egészségünket.
Ahhoz azonban, hogy az emberek valóban megfelelően és biztonságosan tudjanak gyalogolni és mozogni a lakóhelyük környékén (1,5 méteres távolság betartása, jó levegő stb.), az eddigi közterülethasználaton is módosítani kell - elsősorban a sűrűn beépített belvárosi területeken.
Jelenleg Budapesten ugyanis pont a belvárosi vagy ahhoz közeli kerületekben van hiány olyan közterületekből és utcákból, amik arra helyezik a hangsúlyt, hogy mozogjunk, sétáljunk, azaz egészségesek maradjunk. Az Újlipótváros Szuperblokk hívta fel a figyelmet arra, hogy nagyon sok olyan utca van a fővárosban, ahol a járdán csak ügyeskedve fogjuk tudni megtartani egymástól a másfél méter távolságot. Sajnos ez járványon kívüli időkben teljesen megszokott látvány, és gyalogosként közlekedve sem mindenki háborodik fel azon, hogy az utcáinkat nem az emberi léptékű közlekedés, hanem a gépjárművel való közlekedés minél jobb kiszolgálására fejlesztjük.
Természetesen nem csak a felnőtteknek, hanem a gyerekek számára is megterhelő a hosszantartó bezártság. Velük kapcsolatban is elmondhatjuk, hogy most az a jobb, ha nem megyünk velük messze otthonról. Mivel most még a közeli játszóterek sem jöhetnek számításba, ezek hiányában is szükség van olyan helyekre, ahol a gyerekek a szabályok betartásával (pl. nem játszanak egy csoportban) kimozoghatják magukat anélkül, hogy a fél várost átutaznánk velük egy-egy nagyobb zöldfelületig. Ennek érdekében is célszerű lenne elgondolkozni a lakóutcáink funkcióján: érdemes lenne - akár időszakosan is - több utcát lezárni az amúgy is gyér gépkocsiforgalom elől, hogy ott szabadon, a megfelelő távolságot megtartva kimozoghassák magukat a közelben lakó gyerekek és felnőttek egyaránt. Hosszabb távon természetesen annál többről van szó, hogy a gyalog, kerékpárral vagy rollerrel közlekedők számára csak megnyitunk utcákat. Ahhoz, hogy ezek az utcák valóban szerethető és a helyiek számára otthonos környezetet biztosítsanak, a jövőben át is kell alakítani a köztereket úgy, hogy “ott időt eltölteni” pozitív élményt nyújtson az adott helyi közösség számára.
A jelenlegi helyzetnek nagyon komoly üzenetei vannak a budapestiek számára. Az egyik, hogy vegyük észre, milyen fontos a számunkra az, hogy egy olyan városban éljünk, ahol szabadon mozoghatunk, sétálhatunk. A szabad mozgás alatt itt nem a szabad kijáráson van most a hangsúly, hanem a tágas, távolságtartásra, biztonságos közlekedésre alkalmas köztereken a lakóhelyünk közvetlen környezetében. Most van az a pillanat, hogy észrevehetjük, eddig milyen szűk területeken közlekedhettünk gyalog vagy kerékpárral, esetleg rollerrel. És most van az az időszak is, hogy észrevegyük, hogy az, ahogy eddig gondolkoztunk a köztereinkről és használtuk azokat (a keskeny járdák, beszűkített terek, a zöld hiánya, stb.) milyen sok mindenre rányomta a bélyeget: a közérzetünkre, az egészségünkre vagy akár az egymással való kapcsolatainkra is.
Milyen az egészséges utca?
A jó hír, hogy erre mind van megoldás: „Képzeljünk el egy csodapirulát, amelynek hatóanyagai egyszerre segítenek éjjel mélyen aludni, napközben hosszan koncentrálni, javítaná a memóriánkat, a segítségével a napi teendőinket gyorsan, precízen, könnyedén el tudnánk végezni, és a gyógyszer hatására a munkahelyen és otthon is jókedvűek és sikeresek lennénk. Ezt a pirulát, amely csökkenti a fáradtságot, a depressziót, az idegességet, Lucy Saunders brit egészségügyi és közlekedési szakértő úgy hívja, hogy "egészséges városi környezet.” - jelent meg a HVG tavalyi cikkében az Egészséges utcákról. A minap pedig épp Vitézy Dávid emelte ki, hogy a radikálisan lecsökkent autóforgalom és a kerékpározók növekvő száma mellett több belvárosi utca is megérett arra, hogy az autósforgalomtól teljesen elzárják, így nem csak a kerékpárosoknak és e-rollerezőknek, de a gyalogosoknak is egy biztonságosabb környezet hozható létre.
Ahhoz azonban, hogy az önkormányzatok átfogó és hosszútávú segítséget tudjanak nyújtani a járvány miatt otthon maradt embereknek az egészségük megőrzéséhez, szükséges, hogy az ideiglenes kerékpárhálózat fejlesztése mellett elősegítsék, hogy bárki, akár gyalogosan is könnyen, egymástól biztonságos távolságot tartva tudjon közlekedni. New Yorkban például az ideiglenes kerékpársávok után éppen ma indul egy tesztprogram, amelynek keretében délelőtt 10-től este 7-ig négy nagyobb utat csak a gyalogos- és kerékpáros forgalom számára adnak át pontosan azzal a céllal, hogy legyen a helyieknek elég tere egymástól távolságot tartva levegőzni. A biztonságos és kényelmes gyaloglás elősegítése a járvány utáni újrakezdésnél is új lehetőséget teremthet a környékünk felfedezésére, megismerésére és a szorosabb helyi kapcsolatok kialakítására. Ezek pedig mind-mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a jövőben otthonosabban tekintsünk a saját utcáinkra, közterületeinkre.
Szerzők: Le Marietta, Sebők Máté
