Készül a jelenlegi KRESZ módosítása. Az erről szóló szakmai egyeztetésre pedig a Járókelő is meghívást kapott, mert a döntéshozók végre úgy érezték: az autóval és biciklivel közlekedők csoportja mellett ideje meghallgatni a járókelők szempontjait is. Az egyeztetésen Sebők Máté humánökológus képviselte a Járókelőt. Itt olvashatjátok, hogy milyen szempontok szerint.
Miért fontos, hogy ott lehettünk?
Folyamatosan zajlanak a jelenlegi KRESZ-szabályozás megújítását célzó megbeszélések a különböző döntéshozói, szakmai és társadalmi szervezetek részvételével. Örömünkre szolgál, hogy az egyeztetésekre immár a Járókelő.hu is meghívást kapott, így az eddigieknél jóval nagyobb lehetőségünk van azon dolgozni, hogy a jövő közlekedési szabályainak kialakításakor kiemelten jelenjen meg a legvédtelenebb közlekedők, azaz a gyalogosok érdekeinek védelme is. A megbeszéléseken minden olyan jogszabálytervezetet támogatunk, melyek hatékonyan segítik elő a gyalogosok által használt felületek, úgymint a gyalogátkelőhelyek és járdák biztonságosabbá tételét, valamint a gyalogosok és a más módon közeledők közötti konfliktusok minimalizálást. Az alábbiakban összefoglaltuk azokat a pontokat, melyeket leginkább fontosnak tartunk annak érdekében, hogy a mainál sokkal biztonságosabb és komfortosabb környezet jöjjön létre a legvédtelenebb közlekedők számára.
Sebők Máté humánökológus, a Járókelő önkéntese
Nem lehet több halálos áldozat
A statisztikai adatok alapján csak 2019-ben 969 baleset történt kijelölt gyalogos-átkelőhelyen, ebből 39 végződött halállal. A balesetek körülbelül 90%-a fényjelző nélküli gyalogátkelőhelyen történt. A közel ezres érték rendkívül magas, főleg, ha abból indulunk ki, hogy ma már vannak olyan városok a világban, mint Oslo vagy Helsinki, ahol a tavalyi év során már egyetlen halálos kimenetelű baleset sem történt. Ebből kifolyólag Magyarországon is célul kell kitűzni, hogy senki ne haljon meg se az utakon, se a gyalogátkelőhelyeken. A külföldi városok és országok példája, valamint számtalan, a témában készült tanulmány eredménye is azt mutatja, hogy az egyik legcélravezetőbb eszköz az utak biztonságosabbá tételében a járművek sebességének csökkentése.
Amíg 30km/h vagy az alatti sebességnél körülbelül 10% az esélye annak, hogy egy gázolás halállal végződjön, addig 50km/h-nál ugyanez az érték már közel 85%! Ezért szervezetünk álláspontja az, hogy a jó gyakorlatot mutató külföldi példákhoz hasonlóan itthon is mielőbb csökkenteni kellene a városon belüli sebességhatárokat.
A belvárosi, sűrű beépítettségű területeken, valamint a lakóövezeteken belül kivétel nélkül 30km/h vagy az alatti sebességhatárokra van szükség, hiszen itt nagy valószínűséggel kell számítani az utcán kisgyerekes családokra, fiatalokra vagy lassabban mozgó idős emberekre, akikre jobban kell figyelnie a járművezetőknek. Emellett ezeken a környékeken a gyalogosforgalom is jóval sűrűbb, ami megnöveli a balesetek kockázatát. Ezzel párhuzamosan a többi, városon belüli útvonalon pedig maximum 50km/h sebességhatárt kell bevezetni (ideértve a többsávos főútvonalakat is, ahol adott esetben ma még 60-70km/h is engedélyezett).
Fotó: Kreszklub
A legfontosabb: a gyalogosnak mindig elsőbbsége van
A sebességhatárok csökkentése mellett szükség van annak az egyértelművé tételére is, hogy mikortól kell a gyalogosnak megadni az elsőbbséget a gyalogátkelőhelyen, hiszen a jelenlegi szabályozás mind a gyalogosokra, mind a gépjárművezetőkre nézve ellentmondásosan van megfogalmazva. „Kijelölt gyalogos-átkelőhelyen a járművel a gyalogosnak elsőbbséget kell adni”, mondja a jelenlegi KRESZ, azonban a gyalogosnak a járda szélén még nincs elsőbbsége, és az úttestre is csak akkor léphet le, ha meggyőződött annak veszélytelenségéről. Ennek értelmében a gyalogos-átkelőhelyhez közeledő járműnek mindaddig elsőbbsége van amíg a gyalogos a járdán tartózkodik, a gyalogos pedig köteles is egészen addig a járdán tartózkodni, amíg meg nem győződött arról, hogy biztonságos lelépni az úttestre.
Lényegében tehát a mostani KRESZ-szabályozás a gépjárművezetőknek ad elsőbbséget, hiszen, ha a járművezető elég gyorsan (akár teljesen szabályosan a sebességhatáron belül) közelíti meg az átkelőhelyet ahhoz, hogy az már veszélyes legyen a gyalogosra nézve, akkor a gyalogos kénytelen a járda szélén várakozni akár hosszú perceken át, egészen addig amíg nem jön több autó vagy egy járművezető le nem lassít. A gépjárművezető azonban jelenleg nincs kötelezve arra, hogy a járdán várakozó gyalogost átengedje az úton (még akkor sem, ha az átkelési szándék teljesen egyértelmű), valójában az csak a sofőr kedvességén múlik, hogy megteszi-e.
Éppen ezért a KRESZ-módosítást úgy kell megfogalmazni, hogy abban már egyértelmű legyen a gyalogosok elsőbbsége a gépjárművekkel szemben, már akkor, amikor az úttesten átkelni szándékozó gyalogos a járda szélére ér, de még nem lépett le az úttestre. A cél az, hogy a járművek úgy közelítsék meg a gyalogátkelőhelyeket, mintha egy elsőbbségadás kötelező táblával ellátott kereszteződést közelítenének meg; tehát úgy válasszák meg a sebességet, hogy ha gyalogos ér a járda szélére, akkor minden gond nélkül meg tudjanak állni a gyalogos-átkelő előtt - ahogy teszik azt most is egy oldalról érkező jármű esetén, megadva annak az elsőbbséget.
Elég a beparkolt járdákból (és zebrákból)!
Jelenleg még olyan helyekre is jelölnek ki járdán parkolóhelyeket, ahol emiatt 1-1,5 méter sincs biztosítva a gyalogosoknak. Ez nem csak csökkenti a gyalogosok komfortérzetét (van, ahol csak oldalazva lehet elférni), de roppant balesetveszélyes is, hiszen így a babakocsit toló kismamáknak vagy a kerekesszékkel közlekedőknek is az úttesten kell haladniuk. Ehhez kapcsolódóan a Járókelő.hu is napi szinten kap bejelentéseket, épp emiatt tisztában vagyunk vele, hogy mennyire sürgető problémáról van szó. Fontosnak tartjuk, hogy az átdolgozott KRESZ-szabályozásba kerüljön be, hogy a járdákon ne lehessen úgy parkolóhelyet kialakítani, hogy legalább 1,5 méteres távolságot nem biztosítanak a gyalogosoknak. Ezen túlmenően, a gyalogosok védelme érdekében fontos lenne, hogy oktatási, egészségügyi és más közintézmény közelében egyáltalán ne lehessen járdán parkolóhelyet kialakítani. Ezeket a szabályozásokat természetesen a mikromobilitási eszközök (roller, e-roller, kerékpár stb.) számára kijelölt fizikai vagy virtuális parkolókra is szükséges kiterjeszteni, hogy azok ne a járdából vegyenek el felületet (adott esetben ugyancsak az úttestre kényszerítve a babakocsival, kerekesszékkel és nagyobb csomaggal közlekedőket, valamint az idős embereket), hanem a járda melletti úttesten kerüljenek kialakításra.
Szerző: Sebők Máté
