2050-re a magyar lakosság közel 82 százaléka lesz városlakó, nem csoda, hogy a városi infrastruktúra problémái egyre több embert foglalkoztatnak, és egyre többen kérik számon az önkormányzatokat, amikor valami nem jól működik. A fővárosban 2019-ben a rosszul beállított közlekedési lámpák, lekopott zebrák, és az utcasarkokon, erdőszélen lerakott szemét zavarta legjobban az embereket.

Fotó: Kozár Ádám, 2019 augusztus

A Járókelőnél azzal foglalkozunk, hogy közterületi problémák fotóit és leírásait közvetítjük a lakosság és az önkormányzatok, városi szolgáltatók között. Önkéntes csapatunk naponta több száz hozzánk beérkező ügyet közvetít ki és nézi át a róluk szóló levelezést. Megmutatjuk, mik voltak az idén a legnépszerűbb ügytípusok és a „legnépszerűbb” szervezetek a fővárosi oldalunkon. (A Járókelő jelen van Budapesten kívül is, de a többi városról szóló beszámolón még dolgozunk.)

 Zebrák, szemét, fák

Az első helyen (az idén is) a forgalomtechnika kategória végzett, amibe beletartoznak a lámpaprogramok, közúti táblázások, kerékpáros nyomok felfestése és a zebrák kialakítása is. Az idén kampányoltunk gyalogosbarát forgalomtechnikai megoldásokért azaz azért, hogy az utakon ne a gépjárműforgalom áteresztőképesség legyen a fő szempont, hanem az, hogy ahol az emberek szívesen átkelnének az úton, ott át is kellhessenek. Ez egyébként az egyik kiemelt szempontja az idén megjelent kiadványunknak, az Egészséges utcáknak is. Sok esetben sajnos azt látjuk, hogy még a veszélyes kialakításokat is nagyon nehéz megváltoztatni, ennek a veszélyes gyalogátkelőnek például 2 évig kellett várnia az átépítésre.

Pár napja bejárta a magyar sajtót a 10./17. kerületi családi szemetelés esete. Sajnos az ilyesfajta szemetelés mindennapos a fővárosban. Kerületi és fővárosi cégek egyaránt szenvednek a jelenségtől. A szemétnek egyébként nagyon erős városképromboló hatása is van, ahogy azt kiemelt képünk is mutatja. Az FKF már nyitott olyan hulladékudvarokat, ahová a szelektív hulladékot be lehet vinni és az újrahasznosítás jegyében használt tárgyakat is lehet olcsón vagy cserealapon szerezni. Ömlesztett zöldhulladékot pedig a FŐKERT is vesz át, amit komposztálnak és aztán a fővárosi parkokban használnak fel.

Nem meglepő, hogy a klímaváltozás miatt nagyon érzékenyek lettek az emberek a városi zöld karbantartására, bővítésére. A parkok és zöldterületek kategória végzett a harmadik helyen. A Városligetben kiszáradt fák története bekerült az idei toplistánkba is, azok között az ügyek között, amiket a legtöbbször néztek meg az idén az emberek. A fák egyébként a klímaváltozás során rendkívül sérülékeny városok egyik fő alkalmazkodási eszköze. Minél több fa és zöld van egy városban, annál jobb.

Nekik írtunk az idén a legtöbbször

Ha valaki nem ismeri annyira hogyan működik Budapest közigazgatása, akkor érdekesség lehet, hogy a kétszintű önkormányzati rendszer (amivel az önkormányzati választások idején is találkozunk direktben) mennyire megbonyolítja a hétköznapokat. A legtöbb közúti probléma (felfestések, lámpaprogramok, zebrák, közlekedési táblák stb.) ügy azért fut be a Budapest Közúthoz, mert bizonyos tevékenységeket (pl. lámpaprogramok) az egész város területén ők gondozzák vagy koordinálják, és ráadásul hozzájuk tartozik egy kormányrendeletben rögzített lista alapján fővárosi kezelésűnek minősített utak karbantartása is. Volt egy időszak (az ún. Vitézy-éra), amikor a Budapest Közút és a BKK egy cégként működött.

Ráférne a karbantartás.

A szétválasztás után is látszik, hogy ez a két fővárosi cég végez olyan feladatokat, amik teljesen biztosan érintik minden budapesti életét. A BKK a közösségi közlekedés szervezője, a cég munkája nem csak a közvetlen használóit érinti, hanem mindenki más életét is a városban (lásd metrópótlás). Sok fővárosi kezelésű felújításnál ők jelennek meg megrendelőként is. A kétszintűség bonyolító ereje általában a vitatott illetékességi területeken jelentkezik, ezt látjuk mi is a Járókelőnél a mindennapokban.

A fővárosi toplistára felkerült önkormányzatoknál azt meg kell jegyeznünk, hogy a felkerülésük nem csak azt jelentheti, hogy sok a gond a kerületben, hanem tapasztalataink szerint a lakosságbarát kommunikáció is közrejátszik abban, hogy az emberek szívesen jeleznek az önkormányzat felé problémákat, hiszen tudják, hogy választ fognak kapni. A Járókelőnél egyértelműen pozitív tapasztalataink vannak a XI. kerület és a III. kerület válaszadásának gyorsaságával és közérthetőségével kapcsolatban.

Néha a meglévő zebrák átfestése is időbe telik.

A megoldási arányoknál annyit érdemes figyelembe venni, hogy az jól látszik, hogy a 2019-ben beérkezett ügyek közül többet azok a szervezetek tudtak megoldással lezárni, amelyeket relatíve egyszerű problémákkal keresnek meg a városlakók. Nem vitatva a munka fontosságát, ugyanakkor kicsit árnyalva a több lezáratlan üggyel dolgozó cégek tevékenységét: egy kuka, egy aknafedél, egy kiszáradt fa cseréje könnyebben lezárható ügy, mint egy kijelölt gyalogátkelőhely létesítése. Ezért is felháborító a lakosság számára egyébként, ha ezek az egyébként apró-cseprőnek tűnő ügyek nehezebben megoldhatók egy városi szolgáltató vagy egy önkormányzat számára. Persze arra is rengeteg példa van, hogy a sokügyes cégek a sokérintettes problémákba hajlamosak olyan szinten belegabalyodni, hogy évekig sem sikerül megoldani sok problémát a fővárosban. Kiváló példa ennek az újpesti telefonfülkesornak az esete.