Ha megosztod, megoldod.

A Járókelő oldal 2012 óta segít a városlakóknak abban, hogy bejelenthessék a kátyúkat, letört szemeteseket, lekopott zebrákat és egyéb közterületi problémákat a lakóhelyükön.

Mégis mi köze az epernek a légszennyezéshez?

Mégis mi köze az epernek a légszennyezéshez?

2019. október 30. - jarokelo kata

Milyen fajtái vannak a globális szennyezésnek és hogy hat mindez a városok életére? Mire figyelnek a tudósok és mit tud tenni a civil lakosság? Miért került eper egy csomó barcelonai háztartásba és létezik-e olyan fénytechnika, ami a rovaroknak és az embereknek egyaránt megfelel? Egyebek mellett ezek a legfontosabb kérdései az EU-Citizen Science projekteknek. Ebben a bejegyzésben sorra veszünk néhányat közülük.

unnamed_7.jpg

Légszennyezettség mérésére használt diffúziós cső Londonban. Fotó: Le Marietta, 2017

A citizen science elnevezés arra utal, hogy a lakosság bevonásával, tömeges információgyűjtés segítségével végeznek tudományos kutatást. Az ilyen projektek egyik kiemelt témája például az emberi civilizáció okozta szennyezés. Figyelmük középpontjában az áll, hogy a különböző civil projektek hogyan tudnak részt venni a helyzet felmérésben és a lehetséges megoldások előállításában és népszerűsítésében. Segítségükkel elsőként a légszennyezés jelenségét próbáljuk feltárni.

Légszennyezés

Gary Fuller, a londoni King's College szennyezéstudósa, a Guardian szerzője és a Láthatatlan gyilkos: A légszennyezés növekvő globális veszélye – és hogyan tudunk harcolni ellene? című könyv szerzője és kollégái 25 éve foglalkoznak a légszennyezés megfigyelésével és leírásával. Elemzik a kibocsátást és a szennyező anyagok koncentrációját, az emberek kitettségét és azt, hogy mindez hogyan hat az általános egészségi állapotra.

Ez a téma most mindenkit érdekel. Jóllehet, a nyilvánosság, de még a politika is nehezen rakja össze a teljes képet arról, hogy miért szennyezzük ennyire saját levegőnket és mit tudnánk tenni azért, hogy ez másként legyen. A tudósok felelőssége, hogy felszólaljanak és segítsenek megérteni az adatokat. És ha kell, vitába szálljanak a lehetséges megoldásokat illetően.

 – mondja Fuller. Az emberi kibocsátás miatt levegőbe jutott gázok és részecskék arányát mikrogramokban mérik, egy köbméter levegőre nézve. A tiszta levegő és a szennyezett levegő közötti különbség valójában nem annyira feltűnő mennyiségi szempontból, de a szakértők szerint kis eltéréseknek is hatalmas hatásuk lehet. (Ahogyan a globális felmelegedés esetében sem mindegy, hogy 10 éven belül 1 vagy 2 fokkal lesz-e melegebb a bolygó hőmérséklete.)

invisible-killer.jpg

Gary Fuller könyve a "Láthatatlan gyilkosról", vagyis a légszennyezésről

Az Egyesült Királyságban a városi légszennyezés kezelését az 1952-es londoni szmog indította el. Ez az epizód mindössze hat napig tartott, de körülbelül 12 000 emberéletet követelt. A 90-es években a tanulmányok kimutatták, hogy a levegőszennyezés nem csak a szmogos epizódok során, hanem a mindennapokban is rendkívüli egészségkárosító hatással bír. Emellett persze a természetes ökoszisztémát is befolyásolja. Európában fontos munkát végeztek például a savas esők elleni küzdelemben, de nincs kielégítő vizsgálat arról, hogy ezek a problémák milyen elterjedtek a világ többi részén, különösen a fejlődő világ legszennyezettebb részein.

gary-fuller.png

Gary Fuller, Fotó: eu-citizen.science
 

Fuller részt vett a londoni levegőszennyezés-mérési hálózat kiépítésében is. Azt mondja, méréseiknek kulcsfontosságú szerepe volt a szennyezés és a szennyezettség közötti kapcsolat megértésben.

A mérés döntő fontosságú amikor azt vizsgáljuk, hogy a légszennyezés ellenőrzésére alkalmazott politikák működnek-e vagy sem. A kutatómunka során számos olyan technológia felmerült, amelyek állítólag megoldatták a problémát. Például a tisztább dízel autók. Végül a városi levegő mérésével meg tudtuk mutatni, hogy sajnos alacsony kipufogógáz-határértékek mellett is jelentős szennyezést okoznak ezek a járművek az utcákon.
 

De mire jó egy tő eper?

Az európai citizen science projektek azt mutatják, hogy a civil lakosság nagy szerepet játszhat  a légszennyezés megfigyelésében és leküzdésében. Barcelonában például több mint ezer epernövényt osztottak szét a háztartások között. Ezek a növények apró levegőszennyezés-ellenőrző állomásokként szolgálnak: az idő múlásával a levegőben lévő részecskék felhalmozódnak a növények levelein. Biomágneses technikák alkalmazásával a tudósok képesek lesznek meghatározni a különféle szennyező anyagok szintjét a város levegőjében, és elkészíthetnek egy térképet, amely bemutatja a forgalom okozta szennyezés területi eloszlását Barcelona városában. Ezzel a projekttel egyúttal azt is szeretnék elérni, hogy a lakosság aggodalmait a környezeti epidemológiai kutatás középpontjába helyezzék, vagyis egyszerűbben szólva, bevonják őket a folyamatba. Az eper-projekt során a kutatási szakaszok bármelyike nyitott a lakosság számára. Kérdezhettek vagy adhattak visszajelzést a kutatócsoportnak.

Az eper mint apró levegőszennyezés-ellenőrző állomás.

Fényszennyezés

A XXI. század legbonyolultabb környezeti problémáit olyan tényezők okozzák, amelyek jelenlétét jóformán észre sem vesszük. A mesterséges fényszennyezés például
jelentős mértékben hozzájárul a biodiverzitás csökkenéséhez. A civil közösségek azonban ezen a területen is jelentősen hozzájárulhatnak a kutatásokhoz. Itt van például a Loss of the Night nevű alkalmazás, ami abban segít, hogy a lakosság a fényszennyezésről gyűjtsön adatokat a városokban. Természetesen az összes fény kikapcsolása nem opció, de javítani lehet a helyzeten. A Tatort Streetlight éppen erre törekszik. A németországi székhelyű projekt célja, hogy megvizsgálják: milyen hatással vannak az utcai fények a rovarok éjszakai mozgására. Végül olyan világítástechnikát igyekeznek kifejleszteni, ami az emberek és a rovarok számára egyaránt megfelelő.

Utcai fényszennyezés mérő alkalmazás.

Szagszennyezés

A szennyezések általunk felsorolt fajtái közül talán ez utóbbi a legnehezebben megfogható, pedig a bizonyítékok egyre növekvő száma azt sugallja, hogy jelentős hatással lehet  az emberek életére a kellemetlen szagoknak való tartós kitettség. A lakosság egészségét egyebek mellett a szagok miatt kialakuló köhögés, fejfájás és émelygés befolyásolhatja. De mivel a szagokat nehéz mérni, ezért a szagszennyezést nehéz szabályozni is. (Bár a bécsi tömegközlekedésen próbálkoznak vele.) De történetesen erre is létezik alkalmazás. A D-NOSES által kifejlesztett OdourCollect appal a felhasználók rögzíthetik milyen szagokkal találkoznak a mindennapokban. A szagszennyezés eseményei térképezhetők és a forrást megismerve a szennyezőket be lehet vonni a megoldásba. Ezt a projektet egyelőre tíz kísérleti helyszínén tesztelik Európában.

Borítókép: eu-citizen.science

A bejegyzés trackback címe:

https://jarokelok.blog.hu/api/trackback/id/tr4815270682

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2019.10.31. 08:21:22

A legnagyobb szennyező az ember. Mindenekelőtt az embert kell kiirtani, onnantól visszaáll a Föld természetes klímája. Vagy nem, mert az ember nélkül is drasztikus változások voltak a Föld története során, amivel persze nem akarom tagadni az antropogén hatást. Javaslom, az önkiirtást kezdjék azok, akik gerjesztik a klímahisztériát és racionális, hatékony megoldások helyett mindenben a szennyezést látják.

Igen, minden szennyez, az ember is. És az állatvilág is. Irtsuk ki az állatokat is?

És tilcsuk (sic!) be a babot, a zöldborsót, a sárgaborsót és társaikat. Ezek fogyasztásától az emberek annyit finganak, hogy ez önmagában tizdfokokkal emeli a Föld hőmérsékletét.

Nem akarom kicsinyíteni, bagatellizálni a környezetszennyezést és annak veszélyeit, de egy ideje már kezdünk átesni a ló túlsó oldalára. Bizonyítást nyert pl., hogy a közúti forgalom emissziójának akár nullára való csökkentése sem számítana sokat. A fosszilis erőművek ontják magukból az ÜH-gázokat. A megújulók mellé telepíteni szükséges fosszilisok úgyszintén. Nemrég a földgázról is kiderült, hogy messze nem olyan tiszta, mint eddig állították. Bezzeg az atomerőműveket be akarják záratni a mélyen letisztelt klímavédők... A hisztéria helyett politikamentesen, szigorúan tudományos alapon, a gazdasági lehetőségeket is figyelembe véve meg kellene határozni, hol lehet és érdemes a legnagyobb emissziócsökkentést elérni, és arra kellene koncentrálni.

Ehelyett Greta Thunberg-féle idiótákat tolnak előtérbe a klímahisztérikusok. Igen, Grétácska vitorlással szelte át az Atlanti-óceánt. Azért kíváncsi vagyok, ennek megszervezése és az ehhez szükséges logisztika mennyivel több szennyezést okozott, mint okozott volna egy egyszerű repülőút. A Grétácskát kísérő stáb utaztatása, ellátása vajon mennyivel növeli a szennyezést? Vajon mennnyi szennyezést okozott Grétácska vitorlázásának figyelemmel kísérése, felügyelete?

midnightcoder2 2019.10.31. 12:53:20

Szagszennyezés szempontjából a legnagyobb probléma a kutya, a hajléktalan, és a proletár aki nylonzacskóval fût télen.