A Járókelőnél gyakran panaszkodunk egymásnak ellenmondó szabályokra vagy tisztázatlan illetékességi körökre egy-egy problémás jelzés apropóján. Egyszerűbben mondva arra, amikor egymásnak passzolgatják a forró krumplit a főváros cégei és a kerületek, így végül bárki, aki tehetne valamit a megoldásért, inkább mímelt tanácstalansággal széttárja a karját – a kátyúk pedig megállíthatatlanul szaporodnak. Bizonyos szakaszokon holdfelszíni viszonyokat eredményezve.
Fotó: Rab Gitta
Találtunk viszont a bürokráciával ugyancsak (szélmalom)harcot vívó szerveztek között egyet, amelyik sokszor talán még nálunk is rosszabb helyzetben van, ha a „nyerési” esélyei(k)ről van szó. Nyerés alatt most azt értjük, hogy érvényesen képvisel(het)ik az állampolgárokat, hatékonyan lép(het)nek fel a jogsértésekkel szemben és folytonosan módjukban áll ellenőrizni a hatalom szerveit. Ők az Utcajogász Egyesület, akik főként lakhatási és szociális ügyekben járnak el, ezért nekiálltak és 14 önkéntes, 4 hónapnyi megfeszített munkájával átnyálazták a kerületek lakhatási, szociális és közösségi együttélésre vonatkozó szabályait. Vagyis azt a 80 rendeletet, ami közvetlenül is érinti a munkájukat.
Ez ezernél is több paragrafus módszeres értékelését jelentette
– avat be minket a részletekbe Tóth Fruzsina, az egyesület egyik munkatársa, a Büntető önkormányzatok című kiadvány bemutatóján. Már a dolgozat címe is emblematikus. De erről majd később.
Forrás: Utcajogász Egyesület Facebook
A lakhatási válság áldozatait segítő jogászok arra voltak kíváncsiak, hogy a törvény nyújtotta lehetőségekkel mennyire bántak következetesen a jogalkotók. Mennyire érthetőek, hozzáférhetőek vagy éppen mennyire szegényellenesek a városi lakosság életét meghatározó szabályok. Az a tény, hogy Józsefváros vagy Ferencváros esetében például az elmúlt években körülbelül 4 havonta történt valamilyen módosítás a szabályokban, eleve nem sok jóval kecsegtet.
Nagy a káosz: gyakoriak a megmagyarázhatatlan fogalmak, de nem ritka az sem, hogy alaptörvénybe ütköző részleteket találtunk – mondja Tóth Fruzsina.
Fotó: Rab Gitta
Mivel az anyagot egészében elérhetővé tette az egyesület, felesleges lenne felmondani minden részletet, de fontos és talán eddig még szakmai érvekkel kevéssé alátámasztott megfigyelés viszont, hogy a lakáspiacot nagyban befolyásoló airbnb-vel kapcsolatban is óriási a tanácstalanság. Legalább is a rendeletekből azt lehet kiolvasni, hogy Budapest továbbra sem tud (vagy akar) mit kezdeni a tömegturizmust kiszolgáló, kontrollálatlan trendekkel. Budapest 23 kerületéből 19-ben semmilyen rendelet nem foglalkozik a rövidtávú lakáskiadással. Jóllehet, 4 kerületnél biztosan többet érint a jelenség. Hogy egyáltalán jelentsék be az "airbnbztetést", azt egyedül a Belváros várja el, de ott is csak cégektől.
Fotó: Rab Gitta
Büntetnek viszont a gördeszkázásért az Egyetem téren. Ahol, ahogyan a bemutatót követő pódiumbeszélgetés egyik résztvevője, Kiss Valéria, az ELTE jogi karának tanársegédje mondta, mintha csak valaki azért hozott volna rendeletet a gördeszkázás ellen, mert épp arra járt, amikor egy gördeszkás felidegesítette, így végül mit volt mit tenni: betiltották. A bírság 200 ezer forint, cégeknek 2 millió. Kérdés, hogyan tud egy jogi személy gördeszkázni.
Forrás: Utcajogász Egyesület Facebook
Kevésbé bulváros, de annál lesújtóbb tény viszont, hogy a szociális juttatások köre is rendkívül átláthatatlan. Az adatokat értékelve arra az általános érvényű megállapításra jut a kerekasztal több résztvevője is, hogy a szabályozás sokszor éppen azokra nézve kedvezőtlen, akiket definíció szerint támogatnia kellene. (Innen tehát a cím is: Büntető önkormányzatok.) A Periféria Központ munkatársa, Pósfai Zsuzsanna egy szóban összegzi a rendeletek egyik legmarkánsabb tulajdonságát: szegényellenes.
Vagyis, minél szegényebb valaki, annál inkább vonatkoznak rá a jogszabályok, ugyanakkor annál kevésbé tud nekik megfelelni. Az önkormányzatok autonómiája tehát kétélű fegyver, hiszen amíg abszurd, betarthatatlan vagy nehezen ellenőrizhető előírások születnek, addig azok önkényes érvényesítésére is lehetőség nyílik.
Így fordulhat elő az is, hogy némelyik kerületben épp a szegények nem kapnak segélyt. A bevételeit az idegenforgalmi adóból egekbe tornászó belvárosban viszont a lakással, nyugdíjjal vagy jövedelemmel rendelkezők nagy aránya is részesül valamilyen szociális juttatásból. Utóbbi városrészben egyébként lakosonként 20 ezer forint jut ellátásra, ugyanez a keret a XVIII. kerületben viszont alig több mint 800 forint.
Borítókép: Hirling Bálint, We Love Budapest
