Ha megosztod, megoldod.

A Járókelő oldal 2012 óta segít a városlakóknak abban, hogy bejelenthessék a kátyúkat, letört szemeteseket, lekopott zebrákat és egyéb közterületi problémákat a lakóhelyükön.

Túl az 50 ezer ügyön: interjú a Járókelő egyik legaktívabb tagjával

Túl az 50 ezer ügyön: interjú a Járókelő egyik legaktívabb tagjával

2019. augusztus 31. - Járókelők

A Járókelő oldal 2012 óta segít a városlakóknak abban, hogy bejelenthessék a hivataloknak a kátyúkat, letört szemeteseket, lekopott zebrákat és egyéb közterületi problémákat a lakóhelyükön. Sorozatunkban a Járókelő-csapat tagjait mutatjuk be. Ismerjétek meg Járókelő Cilát (igen, ez egy művésznév), aki több mint 2 éve gyűjti a fővárosi ügyeket. Cila nemrég csatlakozott a Járókelő debreceni csapatához ügykezelő önkéntesként. Az ő beküldött ügye lett az 50 000. Járókelő-bejelentés.

20190816_190115.jpgCila és kisfia 

Járókelő: Hogyan találtál rá a Járókelőre?

Járókelő Cila: A Harminckettesek terén a buszmegállóban láttam meg a plakátot. Nagyon tetszett a minimalista, szimbolikus grafika. Néhány héttel később mentünk a párommal kajálni a Kicsi Mamába a Lónyay utca elején, és a párom jókorát botlott a zebra előtt egy kátyúban a járdán. Ő akkoriban intenzíven edzett, hogy le tudja futni a maratont, emiatt ez elég kockázatos helyzet volt. Akkor eszembe jutott ez a Járókelő. Folyt rólam a víz, mikor regisztráltam, hogy majd engem elővesznek. Arra az igazi magyar reflexre kell gondolni, hogy majd a hatalom megbosszulja, hogy nekem van vele problémám. De közben úgy voltam vele, hogy próba szerencse, csak túlélem valahogy. Eltelt 2-3 hét és döbbenettel láttam, hogy megcsinálják a kátyút. Azt gondoltam, hogy ilyen nincs, ezek tudnak valamit.

Eleinte piciben kísérleteztem, akkor még nem volt sok tapasztalatom. Most már 1100 bejelentés körül járok. Azt látom például, hogy a közlekedési táblák kijavítása 2 héten belül biztos, hogy megtörténik. Beküldöm, és tudom, hogy az egy idő után megoldott lesz, mert a Budapest Közút elég megbízhatóan dolgozik - nekem ők a kedvenceim. Mindent megcsinálnak még, ha sokkal később is. Régebben sokat jártam a Soroksárin, és láttam egy nagyobb szellőzőt, amiről azt gondoltam, mi ez az undorító gyetva. Nem vettem észre, hogy van belőlük ott 6-7 darab, amiből a Budapest Közút egyből lefestett 5-öt, ami az övék volt. Jellemző, hogy a maradék kettő az ELMŰ-é, amik azóta is úgy állnak. Vannak olyan óriás projektek, amiket az ember hiába kér, de azért érdekes módon vannak olyan nagyobb dolgok is, amik megvalósulnak.

JK: Mi az, amit a Járókelő révén tanultál Budapestről?

JC: Ami kicsit bosszant, hogy az egymáshoz nem szorosan kötődő intézmények nem segítenek egymásnak. Nem mindegyik kerület kommunikál például az FKF-fel, csak annyit ír, hogy nem a miénk. A Ferencváros jó tapasztalat volt, a Belső- és Középső-Ferencvárosból küldtem be ügyeket, és ott nem csak megcsináltak dolgokat, hanem válaszoltak is. 1-2 hónapos megoldási időt gyorsnak tartok most már.

Régebben sok mindenről azt gondoltam, hogy ezt illene 1 héten belül elintézni, de egy idő után az ember megtanulja, mi a szomorú valóság. Én annak is örülök, ha később történik meg a javítás.

JK: Mit szoktál figyelni, mikor járod a várost?

JC: Mindig észreveszem, ha bármi zavaró, rendetlen, koszos. Régebben sokat jártam külföldre, és persze biztos vannak nálunk rosszabb helyek is, de úgy látom, hogy Budapest belvárosában sokkal több a graffiti, hulló vakolat, kutyakaki. A másik, ami miatt észreveszem az ilyesmit, az az, hogy én vidéken nőttem föl. Lehet, hogy egy vidéki város nem olyan gazdag, mint a főváros, de ilyen szintű kutyakaki probléma nincsen. Sokkal nagyobb a rendezettség, még akkor is, ha szegényesebb maga a hely.117044-5b167f52defad.jpg

Járókelő Cila jelezte ezt a süllyedést a járdán, a ferencvárosi Török Pál utcában

JK: Hogy sikerült több mint 1000 bejelentést összehoznod?

JC: A kisfiam születése előtt 2 nappal küldtem az első ügyet, azóta 2 év eltelt. Sokáig kíváncsiságból csináltam, tudni akartam, mi lesz a megoldási arány. Nézegettem a számokat, és magamnak számoltam a százalékokat. Persze van, amit beküld az ember, és már amúgy is folyamatban volt az ügy megoldása, abból is megoldott lesz az oldalon, hiszen elkészült. Nekem most van durván 1100 bejelentésem, és abból nagyjából 900-at megoldottak az illetékesek. Én arra is figyelek, hogy küldjek visszajelzést, hogy mi a helyzet az ügyeimmel. A helyszíntől is függ egyébként a megoldási arány, mert van egy társunk, aki a XVII. kerületben jelent be főleg, neki biztos nem olyan magas a megoldási aránya, mert az a kerület nem olyan aktív.

Én jó helyen kezdtem, mert a Ferencvárosban laktam, mikor az első ügyem beküldtem. Ők – a kerület belső részein legalábbis – meglepően jó aránnyal dolgoznak. Különösen úgy látom ezt be, hogy most másik kerületben, a VI.-ban lakom, és ez a kerület nem túl jó. Azt gondoltam, hogy mivel az belváros, majd vagányabb lesz, de nem olyan jó, mint a Ferencváros. Még azt tenném hozzá, hogy nekem ez egyfajta gyakorlatozás is, mert alapvetően gyáva embernek tartom magam. Minden beküldött üggyel erőt veszek ezen, és szólok, hogy csináljanak valamit, gyakorlom azt, hogy ne legyek gyáva.

JK: Az 50 000. ügy a Járókelőn a te ügyed volt, a nagy melegben nem működő játszótéri ivókutakról szóló bejelentések sorába tartozott. Mi a helyzet ezekkel az ügyekkel most?

JC: A Ferencváros válaszolt akkor a leghamarabb, hogy megrendelték a javítást. A II. kerületben a szokásos továbbításos választ adták, nemrég jártam arra, és egy hónap alatt semmi sem történt. A Villányi útiról végül kiderült, hogy az fővárosi kezelésű terület, onnan pedig nem érkezett még válasz.screenshot_2019-08-31_at_14_22_55.jpg

JK: A Járókelőnél néha megkapjuk azt a kritikát, hogy amit mi csinálunk, az házmesterkedés. Mit gondolsz erről?

JC: A házmester egy nagyon fontos funkció, amiből most hiány van. Abban az értelemben, hogy kellenek emberek, akik figyelnek a környezetükre. Az már megvan, hogy a magáéra nagyon odafigyel az ember, de odáig már nem terjed a figyelem, hogy vigyázzunk a máséra is. A környezetről való gondoskodást lehet ezen gyakorolni. Az emberek gyakran úgy vannak vele, hogy amit ők hatalomnak gondolnak, egy önkormányzat vagy egy BKK, az ellenük van. Én úgy gondolom, hogy ezeken a helyeken is csak emberek vannak, akik a feladatukat végzik. Engem érdekel, hogy hogyan működik egy ilyen kommunikációs rendszer, melyik része működik jól. Szerintem a személyes kommunikáció működik a legjobban, és tudni kell azt, hogy a másik ember a másik oldalon lehet, hogy nem kap soha semmilyen pozitív visszajelzést arról, hogy elvégezte a munkáját. A házmesterkedést is lehet úgy csinálni, hogy az ember javasol, konstruktív beszélgetést kezdeményez. Egy idősebb ismerősöm egyszer azt mondta nekem a Járókelőre, hogy régebben ezért embereknek fizettek, te meg ingyen csinálod. Ezt nagyon örömrontó megjegyzésnek tartottam. Egyre kevesebb pénz jut az önkormányzatokban ilyen feladatokra, ez tény. Spórolnak a személyi kiadásokon, de szerintem teljesen mindegy, ki végzi el ezt a feladatot, a lényeg az eredmény. Nem mindegy, hogy ki szólt, hogy csinálják meg? Szerintem az ebben a jó, hogy tényleg megcsinálják, hozzátéve, hogy azt is érzi az ember, hogy talán, ha nem szóltam volna érte, akkor észre sem veszik.

JK: Azoknak az önkormányzatoknak, cégeknek mit javasolnál, akik a Járókelőn nap mint nap leveleznek veled/velünk a lakossági ügyekről?

JC: Először is: az udvariasság nagyon fontos. Előfordul, hogy egy felújítás nem fejeződik be időben, és pipák a környékbeliek. Ilyenkor nagyon jó dolog a részletes tájékoztatás, és információt adni arról, hogy ha nem ők az illetékesek, akkor kit kell keresni.

Minél több információt közreadni és kedvesen.

Azt is nyugodtan be lehet vallani szerintem, hogy bocs, de erre most nincs keret. A Budapest Közút például van, hogy ezt írja azzal kiegészítve, hogy felveszik a hibalistájukra. Én elfogadom ekkor, hogy ez tényleg felkerül a listára és megteszik a tőlük telhetőt. Volt egy burkolathiba a Mester utcában, amit csak egy év után javítottak meg, de ahogy lekommunikálták, hogy most nincs pénzünk, majd foglalkozunk vele, ha odaérünk, az nagyon jól esett. Ez fontos, hogy legalább válaszra méltassanak.

Én nagyon negatív dolognak tartom, hogy olyan automata vagy sablon üzenetek jönnek, mint a II. kerületben, hogy nem mi vagyunk az illetékesek, de továbbítottuk a szakterületnek, de onnan meg végül nem jön válasz. Fontos, hogy lehessen azt érezni, hogy embernek tekintenek, mint ahogy én is igyekszem úgy kommunikálni, hogy embernek tekintem őket. Nem úgy írok ezekről az ügyekről, hogy azt képzelem, hogy a másik oldalon ott a nagybajszú hivatal, akit bunkósbottal fejbeverek, mert félek tőle, hanem kedvesen próbálom megkérni őket, hogy nézzenek már rá erre vagy arra az ügyre.

A bejegyzés trackback címe:

https://jarokelok.blog.hu/api/trackback/id/tr1815033094

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.