Ha megosztod, megoldod.

A Járókelő oldal 2012 óta segít a városlakóknak abban, hogy bejelenthessék a kátyúkat, letört szemeteseket, lekopott zebrákat és egyéb közterületi problémákat a lakóhelyükön.

Veszprém bemutatja: virágok és fenntarthatóság a városi kertészetben

Veszprém bemutatja: virágok és fenntarthatóság a városi kertészetben

2019. augusztus 02. - jarokelo kata

Hogy mi a közös a londoni Olimpiai parkban és Veszprémben? Hát persze hogy az extenzív és intenzív gyepfelületek megkülönböztetése. De mit is jelent ez pontosan? És mire jó mindez a gyakorlatban? A XXI. századi város parkfenntartási kihívásairól beszélgettünk Pernesz Kata tájépítészmérnökkel, a veszprémi VKSZ Zrt. munkatársával.

1b146688.jpg

Pernesz Kata táj- és kertépítészmérnök a Veszprémi Fenntarthatósági Napokon.

Fotó: Kovács Bálint

Járókelő: A város tavaly elnyerte az Entente Florale Europe arany minősítését, 2017-ben pedig a legvirágosabb magyar városnak választották. Hogyan lehetséges ez? Milyen szempontokat érvényesítenek a város zöldfelületeinek kezelésekor?

Pernesz Kata: Arra mindig figyelünk – és ezt az egyetemen is így tanítják – hogy az éghajlati adottságoknak megfelelő növényeket válasszunk, amelyek jól bírják az adott körülményeket, a helyi klímát, a városi viszonyokat. Ezek tartósak maradhatnak akkor is, amikor egy olyan faj már nem működik, ami 10 évvel ezelőtt még jól alkalmazható volt, de mostanra betegségei vannak, nem bírja a heves esőzéseket vagy az extrém magas hőmérsékletet.

A zöldfelület-gazdálkodásban ezek mellett fontos szempont, hogy a keletkező növényi nyesedéket visszaforgassuk a természetbe.

Fontos tehát, hogy ne csak zöldhulladékként tekintsünk a faágakra, kaszálékra, hanem értékes alapanyagként, amit felaprítás után biomassza pótlásra tudunk használni akár keletkezésük helyén vagy más növényfelületeken.

JK: Az újrahasznosítás gondolom gazdaságos is.

PK: Időt és pénzt takarítunk meg ezekkel a megoldásokkal. Olyan technológiát alkalmazunk, ami után nem kell a hulladék elszállításáért és lerakásáért fizetni, de a műtrágyát vagy más mesterséges anyagot is ki lehet váltani általuk. Az ágak aprításakor persze jobban kihasználjuk a kollégáink munkaidejét, de más frontokon, például a fűnyírásnál sikerül ezt a többletet megtakarítani azzal, hogy nem kell a kaszálékot külön gyűjteni, nem kell autóra rakni, elszállítani.

Forrás: Városom, Veszprém

JK: Hogyan kezdődött a környezetbarát megoldások alkalmazása?

PK: Ahogy említettem, az ágyásokat mindig igyekeztünk a klímának megfelelően összeállítani.

Aztán beszereztük az első ágdarálót...

ezzel kezdtük el felaprítani a felesleges növényi részeket. Csökkent a hulladék térfogata, könnyebb lett a szállítás és így tovább. Ezek mellett elkezdtünk a Szent István Egyetemmel közösen dolgozni a fenntartható gyepgazdálkodás projekten az egész várost érintően. Magam is oda jártam egyetemre, így a régi konzulensem nyitott volt a közös ötletelésre, hogy mivel lehetne kísérletezni, melyek azok a szakmai sztenderdek, amelyek Nyugat-Európában is működnek.

kep4.jpg

JK: Voltak inspiráló nemzetközi példák?

PK: Azt hiszem, először a 2012-es londoni Olimpia apropóján, az Olimpiai park kialakításáról hallottam egy előadást egy külföldi szakembertől, Budapesten. Arról beszélt, hogy teljesen elfogadott dolog megkülönböztetni az intenzív és az extenzív formában fenntartott felületeket, vagyis amit a parklátogatók használnak, azt gyakrabban gondozzák, ami pedig ezen kívül esik, kevésbé frekventált területen van, az sokkal természetközelibb. Mi magunk is ezt az elvet próbáljuk meg valahogy beépíteni a veszprémi zöldfelület-fenntartásba. Fontos azonban megjegyezni, hogy kevéssel előttünk kezdett el foglalkozni ugyanezzel a FŐKERT is. Nekik is vannak jól működő tesztterületeik és van egy kiadványuk is ezzel kapcsolatban. A Svájci-Magyar Együttműködési Program társfinanszírozásával a Zürcher Hochschule für Angewandte Wissenschaften (ZHAW) volt a partnerük. Svájcból vettek át példákat, tehát van már ilyen Magyarországon máshol is.

Néhány növény az évelőágyásból.

JK: De mit jelent a biodiverz növényállomány? Hogyan néz ki egy ilyen ágyás?

PK: Röviden, itt Veszprémben évelő virágokra cseréltük az egynyáriakat. Évtizedek óta az a jellemző Magyarországon, hogy a belvárosban, jobban mondva szinte bármilyen városi területen azt gondolják, hogy attól lesz szép egy ágyás, hogy folyamatosan virágzó, egynyári növényekből áll. Véleményem szerint a mostani klimatikus viszonyoknál ez nehezen megvalósítható, nagyon magas költségekkel és rendkívül sok ápolással jár. Az egynyári növényt tavasszal elültetik, ősszel kiszedik, azt követően beültetik a kétnyárit, azt tavasszal újra kiszedik, tehát elképesztően költséges a fenntartása. Ezen mindenképpen szerettünk volna változtatni. A téma egyik szakértőjét is felkértük, hogy tervezzen nekünk évelőágyásokat. Ezek a tervek már teljes mértékben a környezeti adottságokat veszik figyelembe, azokhoz igyekszünk alkalmazkodni ahelyett, hogy arra törekednénk, hogy a legdíszesebb vagy legtarkább növényeket alkalmazzunk. Ezzel egy viszonylag változatos, gazdag növényállomány alakul ki.

Az első évek alatt kicsit intenzívebben oda kell rá figyelni, hisz amíg be nem gyökeresednek a növények addig gyakran kell gazolni és öntözni, de a kellően megerősödött növényzet a harmadik évtől kezdve csupán évi 3-4-szeri gyomlálást és egy koratavaszi visszavágást igényel, illetve nyári aszályos időszakban alkalmi öntözést (!) a díszérték megőrzése céljából.

JK: És ezzel bátran kísérletezhet az ember otthon, a kiskertben is?

PK: Persze, minden további nélkül.

Virágok Veszprémben.

JK: Az ökoágyások bírálói gyakran mondják, hogy az allergiásokra nézve kedvezőtlen a vadvirágos vagy a keveset kaszált zöldfelület. Őket mivel lehet meggyőzni?

PK: Azt fontos tudni, hogy nem hagyunk sehol kezeletlen, elhanyagolt területet. Van olyan rész, például a belváros, ahol évente 12 alkalommal, míg más részeken 6-7 alkalommal kaszálunk. De olyan is van, ahol háromszor is elegendő. Attól, hogy ritkább lesz a kaszálás, nem lesz több pollen a levegőben.

Vagyis nincs ennek akkora jelentősége az allergiásokra nézve, ez egy tévhit.

A vadvirágos területen, ugyanúgy mint bármilyen beállt fűfelületen, a parlagfű már nem nő fel. Ez inkább a bolygatott felületeken jellemző, ahol mondjuk egy építkezés vagy útfelújítás van, ahol egy adott területre máshonnan hordanak be termőföldet. Megfelelő gondozással azonban ott is eltűnik és azoknak a növényeknek lesz tere, amelyeket hagyunk nőni.

JK: Mi lehet az oka annak, hogy ezeket a módszereket nem alkalmazzák minden városban, hiszen  gazdaságos és környezetbarát elvekről van szó?

PK: Nehéz a megszokott dolgokban változást elérni. Megfelelő kommunikációval viszont el tudunk mozdulni a megszokottól. Persze csak apró lépésekben. Megmagyarázzuk, hogy miért csináljuk, ennek mi az értelme, mit nyerünk vele és akkor azért általában elfogadja a lakosság.

Fenntarthatóság MindenKOR

JK: Hány éve van ez így és ez idő alatt hogyan változott az elfogadottság?

PK: Próbáltunk kisebb területeken kísérletezni, külvárosi részeken. A mostani volt az első olyan év, amikor egy lakótelepen jelöltünk ki egy nagyobb területet. Ennek már lett visszhangja, hiszen igyekeztünk minden létező módon tájékoztatni a lakosságot, hogy mi is ez valójában. Számunkra is meglepő volt, hogy milyen sikere lett az erről szóló Facebook bejegyzésnek vagy más cikkeknek, de a biodiverz ágyásokra is jött pozitív visszajelzés. Azt látjuk, hogy az emberek fotózzák, figyelik őket. A gyepgazdálkodásra vonatkozóan pedig olyan hozzászólásokat is kaptunk, hogy otthon is átálltak erre.

JK: Tehát a kezdeti ellenállás után végül átfordult a teljes támogatottságba a dolog?

PK: Megmondom őszintén, mi kezdettől fogva tudatosan igyekeztük kiküszöbölni az ellenállást azzal, hogy nem ajtóstul rontottunk a házba, hanem óvatosan. Mindent kommunikáltunk lépésről-lépésre, úgy a város felé, szakmai konferenciákon, mint lakosság felé az iskolákban, játékos környezetórákon. A fenntarthatósági napon - ami a cégünk saját rendezvénye - szintén ezt a témát bontottuk ki.

Sok munkánk van abban, hogy világossá tegyük: mindez nem butaság és nem elhanyagoltság, amivel találkoznak, hanem egy alapvetően kontroll alatt tartott zöldfelület. Mindössze annyi történik, hogy alkalmazkodunk a körülményekhez, de törekszünk az egyensúlyra. Közben nagyon sok szempontot figyelembe kell vennünk.

Nincs tehát előre eldöntött ütemterv, hanem figyeljük az időjárást, hogyan virágoznak a növények, egyáltalán virágoznak-e és ehhez alkalmazkodunk a munkánkkal.

kep5.jpg

Vadvirágos rét.

JK: 2023-ban Veszprém lesz Európa kulturális fővárosa. Ennek az eredménynek az is része, hogy milyen a városi zöldfelületi stratégia?

PK: Azt gondolnánk, hogy mindez csak kulturális kérdésekről szól, de igen, van összefüggés. És leginkább azért, mert éppen emiatt rengeteg új beruházás valósul majd meg a városban a következő évek során, ami új vagy felújított zöldfelületeket is tartalmaz és ezek fenntartásánál elengedhetetlen azt figyelembe venni, hogy minél optimálisabb, minél kevesebb munkaerőt igénylő módon legyen megoldható a fenntartásuk. Az a tendencia, hogy egyre nehezebb munkaerőt találni, így ez is arra ösztönöz minket, hogy átgondoltabban működjünk. Így a jövőben is arra fogunk törekedni és arra fogjuk biztatni a tervezőket, hogy a fenntarthatóság szempontja elsődleges legyen.

Megjegyzés: A VKSZ Zrt. a Járókelő együttműködő partnere és támogatója Veszprémben.

A bejegyzés trackback címe:

https://jarokelok.blog.hu/api/trackback/id/tr9014979346

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.