Ha megosztod, megoldod.

A Járókelő oldal 2012 óta segít a városlakóknak abban, hogy bejelenthessék a kátyúkat, letört szemeteseket, lekopott zebrákat és egyéb közterületi problémákat a lakóhelyükön.

Zöldebb-e a szomszéd kertje? Első Bécs Napok Budapesten

Zöldebb-e a szomszéd kertje? Első Bécs Napok Budapesten

2019. július 05. - jarokelo kata

„Az autók egész napos tárolására a budapesti utca alkalmatlan” – ilyen és ehhez hasonló szokatlanul radikális kijelentéseket tett a BKK stratégiai és innovációs igazgatója az első budapesti Bécs konferencia nyitó napján. Az állítás persze helytálló, csak épp mintha a városvezetés nem exponálná szélesebb körben ezt az attitűdöt. Reméljük, a zöld szemléletet ezentúl nem csak Bécs szakemberei, de sokkal inkább a főváros lakossága felé is sikerül majd közvetíteni. 

Klímavédelmi programok Bécsben.

Mindez azért is fontos, mert hamarosan a világ lakosságának 70%-a nagyvárosokban fog élni, az átlaghőmérséklet növekedése miatt pedig, a mostani hőhullámos napok melege az évszázad közepére teljesen átlagosnak számít majd. Vagyis nagy a tét. A fenntartható közlekedés, a távhűtés bevezetése vagy a közterületek zöldítése mind-mind olyan kérdések, amelyekre már most jó lenne válaszokkal előállni. Ehhez képest a fejlett régiók és a miénknél szerencsésebb történelmi múltú országok is (például Ausztria) csak a pilot projektek bevezetésénél tartanak. Jóllehet, a közép-kelet-európai régió sem kivétel, a fent említett globális tendenciák minden más irányú törekvés ellenére meghatározzák a térség országainak életét.

Zöld konferencia, zöld helyszín.

A tapasztalatcsere reményében tehát olyan fórumokat szerveznek, mint a Budapesti Bécs Napok, ahol a magyar és az osztrák főváros szakemberei adhatnak egymásnak tippeket arról, hogy milyen alternatívái vannak a városi autózásnak vagy milyen hatékony digitális megoldásokkal dolgozhat egy okos város.

A vízió mindenhol ugyanaz: dinamikus, előrelátó, szolidáris, hatékony, környezettudatos, rugalmas, együttműködő és biztonságos városi kultúra kialakítása és fenntartása.

Legyen szó akár szociális, akár technológiai innovációról. A szempontrendszer adott, és a gyakran érezhető általános elégedetlenség ellenére vannak jó példák Budapesen is: a BKK Futár alkalmazással és a Termál Projekttel dicsekedett Albrecht Ute, a magyar főváros okos várossá formálásnak szülőanyja. Előbbi valóban egy praktikus, felhasználóbarát alkalmazás a közösségi közlekedés utasainak, utóbbi pedig egy olyan fenntartható geotermikus fűtési rendszer, amivel az állatkert hőigényét a Széchenyi fürdő hulladékhőjéből állítják elő. Hasonlóval nem büszkélkedhet az osztrák főváros, de az is biztos, hogy kedvezményes bérletárak, a klimatizált közösségi közlekedés, az egyre szélesebb körben működő közautó és közbringa programok és a dinamikusan fejlődő kerékpáros infrastruktúra mintha azt sugallnák: ott bizony elszigetelt projektek helyett egy új, rendszerszintű klímastratégiát igyekeznek kiépíteni. A közlekedésben csak úgy, mint a városkép átformálásában. Erről árulkodik az 50 zöld ház projektje is, amiben homlokzatok és tetők beültetésére lehet pályázni. A függőleges kertek sikeres kialakításához egy BeRTA nevű modult is létrehoztak, amiből az első 50 darab ingyenes.

Budapest innovatív büszkeségei.

Növényzettel teli homlokzatokra ugyan még nem lehet pályázni Budapesten, de minden más fejlesztésre nálunk is van példa. A baj nem az, hogy ne lenne zöld szemlélet a városvezetésben. Sokkal inkább az – és ez a prezentációkból is kiderült – hogy olyan, mintha mindezt szégyellni kellene. Hogy a klímastratégia kommunikációjával miért bánik olyan szemérmesen a fővárosi politika, az egyelőre kérdés marad. Hiszen Budapesten is jól működik a Bubi, újabban elektromos rollereket is bárki bérelhet városszerte, és a főváros engedélyezte például a szabihidas hétvégéket júliusban. Bár az előadások alapján úgy tűnik, hogy nyugati szomszédainkhoz képest nagyjából 10 éves lemaradásban vagyunk a rendszerszintű beavatkozások terén, azért van mire büszkének lenni. A társadalmi kommunikáció pedig azért is lenne fontos, mert a globális (és lokális) változás messzemenőkig személyes kérdés is.  Amíg az emberek azt látják, hogy nincs miért napirendre venni a klímakérdést vagy a kormány ellenzi az egyszer használatos műanyagok betiltását, addig a háttérben dolgozó szakembereknek nehezebb a dolguk.

Fotók: GRÜNSTATTGRAU Facebook

Pedig kihívás bőven akad. Néha még azt sem tudják, mivel is kezdjenek egy valamirevaló klímastratégiát, mert a kérdés annyira összetett. Az osztrák számítások szerint például 850 négyzetméter zöld homlokzat naponta 3600 liter vizet párologtat el, a növények jelenléte így hűti a környezet levegőjét, ráadásul a klímaberendezések működésénél jóval gazdaságosabban teszi mindezt. Jóllehet, a két főváros adottságai nagyon hasonlóak, mégsem biztos, hogy ennek a projektnek a hiányát kell elsőként számonkérnünk Budapest vezetésén. Építészek, várostervezők és öko-menedzserek egyetértenek abban, hogy minden hasonló intézkedésre szükség van, de hogy milyen szempontok szerint kell felállítani a fontossági sorrendet egy adott helyen, az már vita tárgya.

Helyesebben azt mondják: a válasz nem olyan egyértelmű.

Nemzetközi tapasztalatcsere.

Ez egyébként már a konferencia utáni egyik tematikus workshop nagy kérdése volt. A két napos városközi konferenciának egyúttal ez volt a legerősebb programpontja is, hiszen olyan alapvető dilemmákig jutottak az osztrák-magyar résztvevőket egyaránt megszólító csoportok, hogy a csapadékvíz megkötésével vagy inkább a zöld homlokzatok gondozásának kérdéseivel érdemes kezdeni a munkát. A hűtött szobában ülve persze könnyen legyinthet bármelyik olvasónk: el vannak ezek tévedve, amikor ilyen, látszólag marginális dolgokkal foglalkoznak. De a jó és a rossz hír is egyben, hogy szakemberek állítják: a jövőnk szempontjából például egyre több és pontosabb adattal rendelkező hatástanulmányokra lenne szükség.  Ezek a törekvések persze aligha szolgálják rövid távú politikai sikereke elérését, azért jó tudni, hogy a budapesti önkormányzatok szakemberei, a  régió mérnökei és tervezői illetve az állami háttérintézmények munkatársai bizony szép számmal azon dolgoznak, hogy csökkentsék a levegőbe kerülő káros anyagok koncentrációjának mértékét vagy zöld szemlélet alapján módosítsák a hatályos építési rendeleteket.

Forrás: BKK.hu

Talán azért is, hogy szélesebb körben is legyen mivel alátámasztani, sőt bátran lehessen érvényesíteni azokat az állításokat (vagy ígéreteket?), hogy a főváros minden mobilitási igényt igyekszik kielégíteni. A BKK stratégiai és innovációs igazgatója azt mondta, több és vonzóbb járművel és jobb szolgáltatással szeretnének előállni,

az a vád pedig, hogy a közlekedésszervezés az autósoknak kedvez, igaztalan.

Azonban a járhatatlan utcákat,  az elhanyagolt kerékpárutakat és a mindennapos dugókat nézve sajnos vitatkoznunk kell. Az egyes villamos vonalának zöldítése és a Blaha Lujza vagy a Széna tér várható felújítása persze mind reményt adhatnak azoknak, akik bíznak a szemléletváltásban, de például a József nádor téri parkoló projekt és az azzal járó fakivágások azt mutatják, hogy a valódi áttörés még várat magára.

Erre tényleg alkalmatlan a budapesti utca.

 

Borítókép: GRÜNSTATTGRAU Facebook

 

A bejegyzés trackback címe:

https://jarokelok.blog.hu/api/trackback/id/tr9314925818

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

midnightcoder2 2019.07.05. 15:51:59

A futár tényleg klassz cucc, most már csak a BKV mozgó közlekedési múzeumát kellene lecserélni mai jármûvekre, illetve valahogy azt megoldani, hogy a BKV utazási feltételei minden utasra vonatkozzanak, ne csak a lúzer adófizetõ polgárokra.