Nem kell sok hőkamerás felvételt nézegetnünk ahhoz, hogy tudjuk, extrém melegben a városokban még magasabb a hőmérséklet, mint a környező területeken. A közlekedés, az épített környezet, az energiafogyasztás és a relatíve nagy népsűrűség olyan tényezők, amelyek jelentősen hozzájárulnak a napokban mért, akár 50 fok fölötti értékekhez.
Forrás: Energiahatékony Wekerle Facebook
Emlékeztek még azokra a nyarakra, amikor a 35 fokos előrejelzést látva már mindenki felszisszent, hogy nagyon meleg lesz? Na ennek vége. Ha lehet hinni a klímakutatóknak, akkor ennél már csak melegebb nyári hónapokra számíthatunk. A hőhullámok egészségügyi kockázata mellett olyan jelenségekkel is szembe kell néznie a lakosságnak, amelyek radikálisan befolyásolják egyebek mellett a levegő összetételét, az úthálózat minőségét és a tömegközlekedés színvonalát, vagyis végső soron a város általános közérzetét.
Függőleges kertek világszerte.
Éppen ezért létfontosságú lenne, hogy a város fenntartói elkötelezettek legyenek a hőség okozta ártalmak enyhítésében. A zöldfelületek jótékony hatása közismert, így nem csoda, hogy néhány nagyvárosban például kiterjedt függőleges kertekkel igyekeznek hűteni (és javítani) a levegőt. De jó példa lehet Szöül is, ahol egy városban kialakított vízparti sétánynak és az autóforgalom korlátozásának köszönhetően (bizonyos részeken egyszerűen lebontották az autópályát) a terület átlaghőmérséklete 3,6 fokkal csökkent a város többi részéhez képest.
Budapesten is van zöld.
Budapesten is igyekeznek új fákat ültetni, de sok forgalmas útszakaszon még most sincs elég árnyék. Ahol nem kéne, például a vasútállomások peronjain vagy a közösségi biciklik tárolóinál bezzeg burjánzik a növényzet. De elég pár percet sétálni a „kies” Alkotás úton, a Hungária körút bizonyos szakaszain vagy mondjuk a Budaörsi úton, hogy pillanatok alatt hőgutát kapjunk. A forgalomszervezés pedig leginkább az autóval közlekedőknek kedvez. Persze nehéz is lenne például villamosra váltani, amikor a sínszálak felforrósodása akár bizonyos járatok szüneteltetéséhez is vezethet a hőségben. És akkor a járművek (nem létező) klimatizálásáról még nem is beszéltünk.
A BKK-tól tudjuk, hogy a flotta bővítésekor már csak olyan jármű jöhet szóba, amelyikben van hűtő-fűtő berendezés, az ajtókat pedig csak akkor nyitják ki, ha nagyon muszáj, nehogy kiszökjön a hideg.
A jármű utastere hőmérsékletének egyenletesen tartását segíti az egyedi ajtóműködtetés is: kisebb forgalmú megállókban csak azok az ajtók nyílnak, amelynél az utasok leszállási szándékukat jelezték, vagy a felszálló utasok a megállóban működtetik az ajtónyitó gombot. Az utastér hőmérséklete a nagy ablakfelületeknek köszönhetően hamar felmelegszik, ennek meggátolására a járművek ablakait sötétítő fóliával vonják be nemcsak az új járművek esetében, de a felújításra kerülő régebbi járművek esetében is
– fogalmaztak.
Árnyékoló fólia a villamos ablakain.
A Járókelőre érkező bejelentések sajnos mégis hűtetlen buszokról és átforrósodott megállókról szólnak. De a Közlekedő Tömeg körképe is arról árulkodik, hogy minden igyekezet ellenére sem tud vonzó alternatíva lenni a tömegközlekedés az autózással szemben. És a hőhullámos napok alkalmával csak még jobba látszik a lépéshátrány.
építése és fenntartása költségesebb, mint a más technológiával épülő villamospályáké
– írta a BKK.
A nagy meleg ellenállóbb anyagokat is kíván, a buszok okozta nyomvályúkat állítólag már strapabíróbb aszfalttal igyekszik felújítani a Budapest Közút. A külföldi nagyvárosokban alkalmazott, fehérre festett, fényvisszaverő útburkolatok ötlete azonban újszerűnek hatott a kommunikációs osztály számára.
Az utak fehérre festése jó ötletnek tűnik, de ahhoz olyan festékre lenne szükség, ami nem csökkenti le a burkolatérdességet. A városban pirosra festett kerékpárutak felülete is lényegesen csúszósabbá válik esős időben, mint a festetlen aszfaltburkolat.
Forrás: The Guardian
A csúszós festékkel lekent utakról már a Járókelőhöz is érkezett panasz. De az is biztos, hogy az innovatív megoldásokat a város szolgáltatói saját hatáskörben is felderíthetnék. Sőt, rövidebb- és hosszabb távú stratégiákkal is szolgálhatnának, válaszul az egyre szélsőségesebbé váló időjárási viszonyokra.
Olyan egyszerűen megolvad az aszfalt.
A főváros egyébként rendelkezik elfogadott klímastratégiával. Jóllehet, ennek részleteit sehol sem igyekeznek reklámozni, hiába vannak benne jó ötletek. Sőt, az általunk megkeresett városfenntartó cégek egyike sem hivatkozott nyíltan erre a szakmai anyagra. Hogy mi lehet a hallgatás oka, arról csak feltételezéseink lehetnek.
Addig is, reméljük, hogy az önkormányzatokhoz hasonlóan, egyre több vállalkozás és vendéglátóhely alkalmaz majd párakapukat városszerte és a Főkert továbbra is igyekszik majd kevésbé vízigényes, gazdaságos ágyásokkal zöldíteni a várost. A Fővárosi Vízművek által szervezett rendszeres vízosztás is elengedhetetlen a kánikulai napokon, de azért, aki (klímás) autó nélkül próbál közlekedni a városban a hőség idején az jól tudja: bőven van még hová fejlődni. Ebben a rovatban a jövőben is azt fogjuk kutatni, milyen stratégiai és taktikai lépéseket tesz Budapest vezetése, cégei és lakossága ahhoz, hogy klímatűrőbbé tegye a várost. Egyelőre nem tudjuk, hogyan néz majd ki a klímatűrő(bb) Budapest.
Borítókép: The Guardian
